Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
6 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. november 5-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.0s. Részvény TVK Utolsó ár (Ft) 3 595 Változás (%) Millió Ft 1,84 18 Egls 22 350 0,67 142 Richter 46 895 0,48 1891 FHB 1150 0,43 31 Danubius 4 000 0,00 22 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PannErgy 999-2,05 34 OTP 5 813-1,4710 703 RFV 8180-1,2 22 Econet 97-1,02 4 Raba 930-0,74 11 A BUX index az elmúlt napokban 23500 .........-................................ 23 400 23326 23300 23200 23147 23154 23100 23000 22900 22 800_____________________ po ol/10.27 10.28 10.29 11.02 11.03 11.04 ^Ba*) FORRÁS: BÉT 23012 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.05.) EUROBÚZA 2010. december_________57000 TA KARMÁNYBÚZA 2010. december 53 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. december_________47400 TA KARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. december 123 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 5-én 1€ 1$ 1CHF f f f 274,69 Ft 193,96 Ft 202,82 Ft +2,58 Ft +3,18 Ft +5,16 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB! 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 5,00 Ralffelsen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.05.) Vételi Eladási Allianz Bank 265,79 279,42 Budapest Bank 264,82 281,20 CIB Bank 261,88 283,70 Citibank 262,26 284,12 Erste Bank 265,38 280,66 K&H Bank 266,89 282,27 MKB Bank 265,20 278,80 OTP Bank 267,59 281,31 Raiffeisen Bank 268,14 280,20 Még kivárnak az erőműépítők árampiac A térségben az nyer, aki előbb jelenik meg új nukleáris kapacitásokkal A következő 10-15 évben nem létesülnek akkora villamosenergia-termelő kapacitások az országban, mint amennyit a várható igények indokolnának. Áram persze lesz elég, csak éppen az ára felszökhet, mert megnő az import, és későbbre tolódhat néhány rossz hatásfokú egység leállítása. B. Horváth Lilla A napokban a tulajdonos cégek (az MVM Zrt. és az RWE) letettek a mátrai erőmű 300 milliárd forintba kerülő szenes blokkjának megépítéséről, és a megújuló cselekvési terv legutóbbi, október végi változata sem kedvez a villamosenergia-előállítás stabil növekedésének. A tervezet ugyanis a korábbinál kisebb ösztönzést adna a biomassza-alapú erőművek építésének - holott ezek tüzelőanyaga folyamatosan újraképződik és nagyobbat a szélerőműveknek, amelyek működésével viszont nem lehet biztonsággal tervezni. A megújulókon belül ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a vízenergia hasznosítása, ami jó hír. Bár - mint Stróbl Alajos, az Erőterv Zrt. tanácsadója rámutatott - húsz éve ugyanúgy a Magyar Tudományos Akadémia hozott fel szakmai érveket a bősi erőmű ellen, mint most a vízerőmű-építések mellett. ■ A 2025-ig az áramellátásunkra vonatkozó számok a szakértő szemével csak látszólag megnyugtatók. . „Az igaz, hogy 2025-re üzembe lehet helyezni a paksi atomerőmű új blokkját, de vajon mi lesz addig?” - veti fel a szakember. A 2025-ig történő áramellátásunkra vonatkozó, ma ismert számok ugyanis csak látszólag megnyugtatók, valójában hatalmas bizonytalanságokat rejtenek. Öt éven belül 1000 megawattnyi erőművi kapacitás áll le (jórészt szenes blokkok), 202(Mg további 2300 megawatt (főleg szénhidrogén-tüzelésűek), és 2025-ig újabb 800 megawatt Várható erőműegységleállások kiserőmű szénhidrogénerőmű Forrás: Erőterv (megint elsősorban szénhidro- génesek). Bár a leállítandó kapacitások helyére ugyanezekben az ötéves időszakokban elvben sokkal több új kapacitás állna (1800,4800, végül 6200 megawattnyi), a szakember szerint az elképzeléseknek csak a töredékét lehet komolyan venni. A végleges beruházási döntések ugyanis váratnak magukra. Igazán biztosan csak a 2010-ben üzembe helyezendő gönyűi (E.On, 433 megawatt), Duna- menti (GDF-Suez, 420 megawatt) és bakonyi (MVM, 116 megawatt) gázüzemű blokkokra lehet számítani. Ez az együtt mintegy ezer megawatt kapacitás egyébként nem növeli ilyen arányban az ország gázigényét, mert az új egységek a meglévőknél sokkal nagyobb, 53-55 százalékos hatásfokúak. ■ A szakma azt feszegeti, vajon megépül-e a százhalombattai, a szegedi és a nyírtassi gáztüzelésű erőmű. Az viszont már kérdéses, megépül-e a korábbi években bejelentett többi gáztüzelésű erőmű, példái a százhalombattai (Mol-CEZ), a nyírtassi (EMFESZ) vagy a szegedi (Advanced Power). Még nagyobbak a kérdőjelek a szén- erőművek kapcsán. A mátrai projektet most fújták le, a mohácsi erőmű importfeketeszénre és a borsodi erőmű hazai barnaszénre alapozó terveit a szakember nem tartja reálisnak, míg a mecseki feketeszén, illetve a nógrádi barnaszén hasznosíthatóságát egyenesen irreálisnak minősíti, legalábbis középtávon. S már köztudott, hogy a szerencsi szalmatüzelésű erőműből sem lesz semmi. Problémákat vet fel a paksi bővítés is. Túl nagy (12001600 megawattos) blokkokat nem bír el egyelőre a hazai rendszer, mert kiesésük esetére ugyanekkora tartalékkapacitásokat kellene létrehozni, s ez nagyon sokba kerülne. Még drágább maga az erőműépítés, márpedig a szakember szerint nem szabad késlekedni. „A térségbeli országok szintén új atomerőművi blokkok építésére készülnek. Az fog a szomszédos államokba exportálni és annál jelentkezik a haszon, aki elsőnek adja át saját új nukleáris létesítményét. A régióban erről sajnos nincs egyeztetés, hiszen verseny van, mindenki első akar lenni" - mutat rá Stróbl Alajos, aki úgy látja, bár az MVM komolyan készül a paksi bővítésre, a mostaninál nagyobb súllyal is jelen lehetne a térség áramtermelésében, mint például az E.On vagy a CEZ. Középtávú stratégiája szerint az MVM termelői portfoliója erősítésére készül, „elsősorban saját tulajdonú, magyarországi termelőegységekkel”. Ám a tervezetben felsorolt projektek közül a mátrai bővítés már kiesett, csak a jövőre átadandó bakonyi gázturbinák, a vásárosnaményi Heller Erőmű és a paksi bővítés előkészítése maradt. Azt várják, mit hoz a gáz- és az áramtörvény módosítása „KÉT OKBÓL IS ÉRTHETŐ, hogy kivárnak a megvalósítással a majdani erőműépítők” - válaszolt lapunknak Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere. A térség árampiaca rövid távon nem ösztönöz új kapacitások létrehozására, másrészt célszerű megvárni, mit hoznak a szektort érintő hazai intézkedések. Adott helyzetben ésszerű lépés lehet a tervek újraütemezése. A volt államtitkár szerint ugyanakkor gyorsulhat a beruházások megvalósítása, ha majd megszületik a kormány világos állásfoglalása az energiaszektor jövőjéről. A szakma arra vár, mit hoz az áram- és a gáztörvény módosítása, az említett megújuló cselekvési terv, mi lesz a sorsa az egyetemes szolgáltaltásban életbe léptetett ármoratóriumnak, hogyan befolyásolja mozgásterüket a várhatóan megszülető közműtanács, s mit takar az, hogy az állam az eddiginél erősebb szerepvállalásra készül az energiaiparban. Számos társaság már a múlt évben is veszteséges volt, a nyár óta érvényes ármoratórium, a terheiket növelő válságadó pedig tovább nehezíti, akár el is lehetetlenítheti a helyzetüket. A külföldi befektetők nemcsak korábban meghirdetett erőmű-beruházásaikat, de még itteni jelenlétüket is újragondolják. Harmincöt százalékkal esett a magyar lízingpiac trend Már minden ötödik szerződéssel késedelemben vannak a hazai ügyfelek A magyarországi lízingpiac nagyjából 35 százalékos visszaesést produkált 2010 első három negyedében, a két évvel korábbi finanszírozott összeghez képest pedig 78 százalékos a csökkenés - közölte Lévai Gábor, a lízing- szövetség főtitkára. Az új szerződések száma ugyanakkor „mindössze” 30 százalékkal esett visz- sza, ez az egy ügyletre jutó átlagos összeg mérséklődésének eredménye. A lízingcégek által kezelt teljes portfóliónál nem ilyen drámai a helyzet. Ám az ár- folyamhatásoktól megtisztítva a teljes állománynál is nagyjából tízszázalékos mérséklődés mutatkozik. A piaci szereplők portfoliójának minősége Lévai Gábor szerint - a bankokéhoz hasonlóan - komoly mértékben romlik. Ma már hozzávetőlegesen minden ötödik ügyfél valamekkora késedelemben van a szerződésével. A tartósan nem fizető (tehát a „reménytelen” kategóriába tartozó) kbensek száma is a válság előtti szint négyhatszorosára emelkedett. A tavaly 50 százalékos visszaesést elkönyvelni kénytelen járműüzletágban az idei év eddigi részében további 30 százalékkal kevesebb az új kihelyezés. A cégautók aránya az új szerződéseknél dinamikusan nőtt, már bőven meghaladja az EU-s átlagot. A flottakezelő társaságok helyzete viszont relatíve jó. Ez Finanszírozott összeg (a magyarországi lízingpiacon, milliárd forint) * Az első három negyedéves adatokon alapuló becslés. VG-GRAFIKA Forrás: Magyar Lízingszövetség Európa „vezet" A VILÁG LÍZINGPIACAI KÖZÜL Európában regisztrálták a legnagyobb visszaesést: tavaly 32 százalékkal zsugorodott a piac, míg az USA-ban csak 10, Japánban 19, Kanadában pedig 20 százalékos csökkenést mértek 2010 első fél évében az európai lízingpiac összességében 0,3 százalékkal bővült, és az új kihelyezések összege 94 milliárd eurót tett ki. A régiós államok egy része viszont még mindig jelentős csökkenést produkált: Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a visszaesés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. az üzletág produkálta a legjobb eredményeket az idén, ennek eredményeként a flotta részesedése a kihelyezéseken belül a kétszeresére nőtt. Ez a főtitkár szerint annak is tulajdonítható, hogy a vállalkozások számára egy idő után már komoly költségeket okoz az idősödő járműpark fenntartása, ezért egyre inkább a csere mellett döntenek. Kedvező: az ingatlanfinanszírozáson belül a válság elején tapasztalható megtorpanás után ismét nő a b'zing részesedése, és a szerződések jelentős részénél valamilyen kisvállalkozás (orvos, ügyvéd, könyvelő) lízingel cégének lakóingatlant. ■ B. M.
