Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-22 / 271. szám
El 2010. NOVEMBER £ü„ htT?Ő INTERJÚ A tarifákban is érdemes mértéket tartani ügyvédek A megyei kamara 452 fős tagságával az egyik legnépesebb az országban Az ügyvédi kamarák fő feladata az érdekvédelem és a kar tagjainak összefogása, de itt vizsgálják ki azokat a panaszokat is, amelyeket ügyfelek tesznek jogi képviselőjük munkájával kapcsolatban. Dr. Sulyok Miklós 1992 óta vezeti a megyei szervezetet, emellett elnök- helyettese az országos ügyvédi kamarának is. Hraskó István- Kamaránk 1875-ben alakult meg az elsők között, az ügyvédeknek azóta kötelező a tagság. A szocializmusban az igazságügy- minisztérium szabta meg, hogy egy megyében hány ügyvéd dolgozhat, Bács-Kiskunban összesen 89 fő volt a kvóta. Ma kamaránk az egyik legnépesebb az országban: 452 tagunk van, ehhez jön még 74 ügyvédjelölt. Csak viszonyításképpen: Budapesten dolgozik a tizenegy-tizenkét ezer fős magyar ügyvédség fele.- Mi a kamara alapvető funkciója?- Elsődlegesen az érdekvédelem. Az. ügyvédség ezt a szervezeti rendet kialakulása óta megtartotta, és még a szocializmusban sem merték megváltoztatni. A kamarai rendszer alkalmas az egyébként elég individualista egyéniségekből álló ügyvédi társadalom összefogására, bár ez soha nem volt könnyű feladat. Szükség van jó ötletekre, kezdeményezésekre.- Említette, hogy a rendszer- váltás óta a megyében megötszöröződött a kamara létszáma. Ennyivel több lenne manapság a per, a szerződés, az okirat?- A gazdasági társaságokról szóló törvény 1997-es bevezetése ugyan adott egy komoly lendületet, hiszen a cégek működésének elindításához, a tevékenység módosításához, megszüntetéséhez mind kötelező az ügyvédi képviselet. Ezután viszont nem nőtt kiugróan az ügyek száma, míg az ügyvédeké folyamatosan emelkedett. A jelenlegi ügymennyiséghez képest valóban sokan vagyunk.- Milyen esélyei vannak manapság az elhelyezkedésre a frissen végzett jogászoknak?- Magyarországon túlképzés van a jogi karokon. Nagyon korlátozott a pályakezdők lehetősége, mert a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők létszámkorlátok miatt már alig tudnak felvenni fogalmazót, a közigazgatásban pedig leépítések vannak. A cégek közül is csak a legnagyobbak alkalmaznak jogtanácsosokat, és az ügyvédség jelöld kapacitása is véges. Egy szakvizsgázott kezdő ügyvédnek ráadásul - tapasztalatom szerint - legalább öt év kell, míg ki tudja alakítani stabil ügyfélkörét.- Gondolom, hiába könnyítené meg az ügyvédek munkáját, mégsem tud mindegyikük megfizetni egy jelöltet. Vagy nem is akarják őket megfizetni?- A jelöld fizetésekkel kapcsolatban természetesen én is tudok anomáliákról, ezek kiküszöbölése érdekében az országos kamara egy szabályzat megalkotásán dolgozik. Fontos lenne a rend, hiszen az utánpótlásunkról van szó. Sajnos az ügyvédek egy, része úgy véli: miért erőlködjünk a jelöltekkel, hiszen a saját konkurenciánkat termeljük ki. Lehet, hogy túl konzervatív gondolkodású vagyok, de az ilyen kijelentéseken mindig megdöbbenek, hiszen az ügyvédség kezdettől maga oktatta, nevelte a következő generációt. A tudás átadásával olyan kollégákat tudunk képezni, akik aztán a perekben konstruktív ellenfelek lesznek, egyezséget lehet majd velük kötni. Ugyanis idén tavasszal a tisztújítás során a kamara elnökhelyettesének dr. Molnár Sándor kiskőrösi, dr. Pálvölgyi László kecskeméti, dr. Péterfi Tamás bajai, ez a munkánk egyik legalapvetőbb eleme: a kompromisszum.- Nem az a jó az ügyvédnek, ha hosszan elhúzódik egy per?- A vicc szerint a haldokló ügyvédnek eldicsekszik az ügyeit átvevő fia, hogy megoldotta legnehezebb perét, mire az apa felsóhajt: „Megőrültél? Hiszen abból tartottalak el titeket!”. Ez a fajta gondolkodásmód azonban csak a viccekben létezik. A jó ügyvéd fel tudja mérni az ügyfele érdekét, a per várható kimenetelét, és neki is az a legjobb, ha gyorsan befejeződik egy ügy, mert annál előbb jut pénzéhez. A társadalomban rólunk olyan kép él, hogy nagyon anyagiasak vagyunk. A munkadíj szabad alku tárgya, de azt tamíg titkárnak dr. Zlatniczki Tamás kecskeméti ügyvédet választották. Megújult a héttagú elnökség, valamint a különféle bizottságok is. pasztalom, hogy a többség rájött arra: ha stabil ügyfélkört akar, mérsékelnie kell tarifáit, és csak munkájával arányos díjazást igényelhet. A mértéktartás hosszú távon kifizetődő, az elégedett ügyfél pedig a legjobb reklámhordozó, hiszen hozza rokonait, barátait, munkatársait.- Ha azt mondja az ügyvéd, hogy ez nyerő helyzet, akkor hihetünk neki?- Veszélyes, ha az ügyvéd többet ígér, mint amennyit teljesíteni tud, hiszen ha mégis kudarc lesz a vége, akkor okkal csalódik benne a megbízó. A hagyomány szerint az ügyvéd a per első bírája: kellő felkészültséggel és tapasztalattal korrekten tájékoztatni tudja az ügyfelet arról, mi lehet a per kimenetele. Nagyon fontos, hogy szakmai érveivel és a szükséges empátiával el tudja fogadtatni véleményét a megbízó esetleg érzelmileg túlfűtött álláspontjával szemben.- A kamarához milyen panaszok érkeznek a tagokkal kapcsolatban? Milyen gyakoriak az ügyvédekkel szembeni büntetőeljárások?- Az ügyfelek részéről a leggyakoribb panasz, hogy az ügyvéd későn - vagy egyáltalán nem- értesíti az ügy állásáról, a tárgyalásról vagy az ítéletről. Büntetőügyekben és polgári perekben is előfordul, hogy az ügyvéd nem jelenik meg a tárgyaláson, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, vagy ha igen, a helyettest nem készíti fel megfelelően. Büntetőeljárást ügyvéd ellen az utóbbi időben okirat-hamisítás miatt indítottak, amikor nem győződik meg személyesen egy aláíró ügyfél személyazonosságáról, így az ellenjegyzése jogellenes. Másik típusú bűncselekmény a letéti pénzek magáncélú hasznosítása. Ez főbenjáró bűn, hiszen munkánk alapköve: az ügyfél bizalma. Évente egy-két ilyen eset fordul elő, de még ez is nagyon sok, hiszen súlyosan rontja a tisztességgel dolgozó tagok presztízsét. A fegyelmi ügyekben a kamara figyelmeztetést, pénzbüntetést vagy - a legsúlyosabb esetekben- kizárást alkalmazhat. Akit kizárunk a szervezetből, tíz évig nem dolgozhat a pályán, de még utána is megtagadhatja a kamara a visszavételt.- Milyen feladatai vannak a kamarának a képzés területén?- A jelöltek oktatásába bevonjuk az ügyészség, a bíróság, a közigazgatás legjelesebb képviselőit. Az első évben csak az ügyvédséggel kapcsolatos szabályzatokkal ismertetjük meg őket, illetve neves kollégák a gyakorlati tapasztalataikat is megosztják velük. A gyakorló ügyvédek szakmai továbbképzése neuralgikus pont, pillanatnyilag nem szabályozza jogszabály. Az országos kamara szeretné, ha egy szervezett, rendszeres, kredit- rendszerű képzés valósulna meg, hiszen a mi hivatásunk során alapvető fontosságú a jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése. Nehezen fogja a kötelező rendszert elfogadni a kar, de saját érdekünkben rá kell magunkat kényszeríteni. Tisztújítás volt a kamarában Olvasó Szép és hasznos ajándék! 2010. november 25-én megjelenik a Petdn Nepe legújabb szakácskönyve! Előfizetőink rendkívül Ivezményes áron, 1490 Ft-ért megvásárolhatják. im előfizetőinknek 4990 Ft. MEGRENDELHETI: • telefonon: az ingyenes 80/480-756-os számon (hétfőtől csütörtökig: 07.30-16.00 óra \ között, pénteken: 07.30-14.00 óra között) • e-mailben: terjesztes@petofinepe.hu • személyesen: a Petőfi Népe kézbesítőjénél vagy a kiadóban (kiadó címe: 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 29., Szabadság tér 6.) T Dr. Sulyok Miklós: „A kamarai rendszer alkalmas az egyébként elég individualista egyéniségekből álló ügyvédi társadalom összefogására"
