Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-17 / 267. szám

2010. NOVEMBER 17., SZERDA 7 Közmunkaprogram: lehet tűzifát gyűjteni Adóhiányos cégek: gyarapszik a százmilliós adósok tábora A nyilvántartott adóhiányos cé­gek elmúlt évi összesített listá­ján 446 olyan vállalkozás szere­pel, amelynek hiánya meghalad­ja a 100 millió forintot. Huszon­két szereplő az egymilliárdos té­tel fölött van már a feketelista.hu szerint. Az összesítésnek az APEH által negyedévente nyil­vánosságra hozott adatai adták a nyersanyagot. Több cég neve mellett szinte horribilis adóhi­ány szerepel. Közülük huszon­kettőnél a hiány meghaladja a milliárdos tételt is, nem beszél­ve az adóhiánnyal járó úgyneve­zett jogkövetkezményekről (a ké­sedelmi pótlék, az adóbírság és a mulasztási bírság összege). ■ Több mint 20 cég egymilli­árdnái is többel tartozik. Ami az adóhiányokat illeti, a fentebb említett huszonkét „mil­liárdos” közül cím szerint tizen­három a fővárosban található, az első tíz közé pedig mindössze két vidéki vállalkozás került be. Majdnem valamennyien a ke­reskedelmi és a szolgáltató ága­zathoz tartoznak. Szinte kizáró­lag kft.-ről van szó. A legalább 100 millió forintos adóhiánnyal nyilvántartott 446 cég között mindössze két rt. van. A több mint százmillió forinttal adóhiá­nyos cégek közé azért tizenöt bt. is „bedolgozta” magát. A jogkö­vetkezmények összegével együtt 2,476 milliárd forinttal „sárosak” az adóhivatalnak. ■ Mégsem kérnek az írek az EU-IMF­Írország elismerte, tárgyalnak egy EU-IMF-hitelcsomagról. De kora este a kormányfő azt mond­ta, mégsem kérik ezt. Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa kijelen­tette: az ír válság nem sodorja veszélybe az eurózónát. Portu­gália is jelezte: meglehet, a piac­ról már nem lesz képes felvenni további hiteleket kezelhető ka­matszint mellett. Az euróövezet 440 milliárd eurós „stabilitási mechaniz­must” hív életre az esetleges to­vábbi bajba kerülő tagországok megmentése érdekében. ■ a kormány téli tűzifagyűjtő közmunkaprogramot indít. 6600 köbméter tüzelőt gyűj­tenek össze, ezt az önkor­mányzatokon keresztül, köbméterenként 1500 forin­tért vásárolhatják meg a rá­szorulók - mondta Czomba Sándor államtitkár. A prog­ramban csaknem 160 tele­pülés vesz részt. A támoga­tás bruttó 130 000 forint munkavállalónként. Leg­alább 3000 család juthat így kedvezményesen tűzifához. Credit Agricole: jobb a magyar helyzet MAGYARORSZÁG költségvetési pozíciója kedvezőbb, mint egyes nyugat-európai álla­moké - mondta a Crédit Agricole neves közgazdásza. Az euróövezet áüaga 85 szá­zalék, a magyar államadós­ság 79 százalék. A görög költségvetési hiány 15,4 szá­zalékra nőtt 2009-ben, az ál­lamadósság 126,8-en áll. A görögök tegnap ötszörös túljegyzéssel értékesítettek egy 390 millió eurós kincs­tárjegycsomagot. Az eurózóna a túlélésért küzd AZ euróövezet a túlélésért küzd, és ha az euróövezetet nem sikerül életben tartani, azt az Európai Unió sem éli túl - mondta kedden Brüsz- szelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A volt belga kor­mányfő szerint az eurózóna fizetési válsága még nem ért véget. Bizakodott ugyan­akkor, hogy a túlélésért folytatott harcot meg lehet nyerni. Van Rompuy: Harc a túlélésért GAZDASÁG Építőipar: rossz őszi start padló Ötödik recessziós évét zárja az ágazat - Megrendelés alig van Havi alapon is nagy, 2,8 százalé­kos visszaesést mért az építőipar­ban a statisztikai hivatal. Az első három negyedévben 1257 milliárd forintot ért el az épí­tések értéke, ez volumenben 10,5 százalékos zsugorodásnak felel meg. Szakértők már év elején je­lezték, a szűkülő hitellehetősé­geknek drasztikus hatása lehet a szektorra. Bár többen remény­kedtek, egy bizonyos szint alá már nem csökkenhet a termelés. Az idén azonban még az állami megrendelések sem segítettek. Az épületeken végzett munkála­tok ugyan a lakáskereslet zuha­nása ellenére is 5 százalékkal bő­vültek, az állami projektek által dominált egyéb építményeknél viszont 22 százalékos hanyatlás következett be. Ezt azzal indokol­ta a KSH, hogy az előző évi növe­kedésüket okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. Új fejlesztések viszont alig in­dulnak: az építőipar szerződés- állománya 2,4 százalékkal volt kisebb a hónap végén, mint egy esztendővel korábban. Ezen be­lül az újonnan kötött szerződé­sek 11,1 százalékkal fogytak, szintén a tavalyi magasabb bá­zis következtében. Tavaly szep­temberben kötötték meg ugyanis több közmű- és vasútfej- lesztési beruházás szerződését. A lakás­piaci aktivitás csök­kenő trendje jövőre fordulhat meg, jelentős állami beruházások azonban a szigorú költségvetési korlátok mellett jö­vőre még nem várhatók. A legva­lószínűbb, hogy az idei gyászos teljesítmény után jövőre is csak stagnálásra vagy nagyon enyhe növekedésre számíthatnak a szektorban érintettek. A vállalkozások abban bíznak, hogy a lakásépítési és -felújítási programok előbb-utóbb beindulnak Új nagy fejlesz­tések alig indul­tak az idén, és a lakáspiac is befagyott. Az építőipari cégek közül töb­ben külföldön igyekeznek piacot keresni, mások csak reményked­nek, hogy a kormány építőipari tervei valóra válnak. Nagyiványi András, a VÍV Zrt. elnök-vezér­igazgatója szerint a tavalyi rend­kívül alacsony bázis­hoz képest szinte észrevehetetlen a ki­mutatott ötszázalé­kos növekedés az épületek építése ka­tegóriában. Markáns elmozdulást nem érzékel a jelen­tős részben szerelőipari munkák­kal foglalkozó társaság. Az ipari export a nyugat-euró­pai gazdaság élénkülését jelzi ugyan, ám a szerelőipari tevé­kenységek esetében ez még nem látszik. Különösen nem Német­országban, eddigi legfontosabb piacukon. A túlélés most a cél - állítja Nagyiványi András, aki a kormányzati programok láttán sem túlzottan optimista. Mint mondja, semmi sem utal arra, hogy teljesülne az a korábbi el­képzelés, miszerint az építőipar lenne a gazdaság egyik kitörési pontja. Arról már nem is be­szélve, hogy a ban­kok szinte teljesen le­írták ezt a szektort, gyakorlatilag lehetet­len hitelhez jutni. A nagy vesztesek az alap- anyaggyártók - állítja Széman György, az Építőanyag-ipari Szö­vetség elnöke. Súlyos időket él­nek a beton-, cement- és tégla­gyártó társaságok, s nem jó a helyzetük az ablakokat, ajtókat előállító cégeknek sem. A kisebb A túlélés most a cél, igen ám, de hogyan? A ban­koknál leírták ezt a szektort. tőkeerejűek lassan lehúzhatják a rolót. Egyedül az üvegipar talál magának piacot, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában. Itthon az összes uniós forrású projekt leállt, új pedig nem indul. Az Új Széchenyi-tervben vázolt elképzelések elméle­tileg jónak ígérkez­nek, ám a progra­mok gyakorlati meg­valósítására kevés esélyt látnak. Azért felfokozottak a vára­kozások; mindenekelőtt a lakás- program elindításában bíznak, ugyanakkor kérdésesnek tartják, hogy lesz-e forrás a nagy ívű ter­vekhez. Közben - figyelmeztet az elnök - folynak a leépítések, va­gyis a kormány által megcélzott munkahelyteremtéssel éppen el­lentétes folyamatok zajlanak. t. ház Matolcsy: Kettős adóztatás ellen - Versenyesély Járai biztosítójának is Miután a nyári hónapok­ban egyre kisebb zsugo­rodás mutatkozott az épí­tések terén, feléledt a re­mény, hogy elkezdődhet az ötödik éve lejtmenet- ben lévő szektor konszoli­dációja. Szeptemberre azonban ismét méretes, 9,2 százalékos lett az éves alapú a zsugorodás. Hétfőn módosító indítványt nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a bankadóról, kedden a parlament el is fogadta a javaslatot. A kül­földi leányvállalatokkal rendel­kező bankok és a kisebb biztosí­tók jól járnak a módosítással. A biztosítók az eddigi egységes 6,2 százalék helyett sávosan adóz­nak majd: jövőre a korrigált díj­bevétel első 1 milliárd forintja után 1,5 százalékot kell fizetni, a 8 milliárd forintot meg nem ha­ladó rész után 3 százalék lesz az adó, az e feletti összegre pedig 6,4 százalék lesz az adókulcs. Az indoklás szerint „a sávozás kö­vetkeztében a kis biztosítók ver­senyhátránya is mérséklődne”. 70 60 2007. jan.-2010. máj. Munkatársainktól A bankok esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem ha­ladó része után 0,15 százalékot kell fizetni (eddig is ez volt az ér­ték), az e feletti összegre pedig 0,53 százalék lesz az adó (míg eddig 0,50 százalék volt ez az adókulcs). Változik az adóalap kiszámításának módja is, a mérleg­ben szereplő eszkö­zök értékét ugyanis több tétellel csökken­teni lehet majd. Ilyen lesz példá­ul az EU más tagállamában szék­hellyel rendelkező adóssal szem­ben fennálló követelés. A magyar tőzsdei cégek közül jól járhat a módosítással a több uniós államban is leányvállala­Az OTP is job­ban jár jövőre leányai miatt. tot üzemeltető OTP, illetve az új tőzsdei szereplő CIG Pannónia Életbiztosító is. Ez utóbbi felügyelőbizottsága (fb) elnökét, Járai Zsigmondot tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank fb-elnökévé választották. A CIG mintegy 200 milliót tud spórolni a módosítás eredményeként. Az adómérséklés indoklása: így elke­rülhető a kettős adóztatás. Egyes in­tézmények több országban is ér­dekeltek, és más uniós országok is tervezik a „magyarországihoz hasonló hitelintézeti különadó bevezetését”: vagyis az unióban tilos kettős adóztatás valósulna meg. ■ mmmm Matolcsy: Szükséges a sávozás.. Az építőipari termelés volumene (2005 átlaga=100, szezonálisan kiigazítva) 110 —> épületek Bajnahtitkárság: leleplező ez a visszamutogatás Bajnai Gordon volt kormányfő tit­kársága szerint valótlanságot ál­lít Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter, amikor arról be­szél, az előző kormány 3 százalé­kos többlethiányt okozott az idei költségvetésben. Úgy fogalmaz­nak: „a miniszter az előző másfél év áldozatait becsüli le, állítása a csontváz­brigád látványos ku­darca után teljesen érthetetlen, alaptalan. Nem lehet mindig visszamutogat­ni, és mindent az előző kormány nyakába varrni.” A Bajnai-kormány rendezett költségvetést hagyott utódjára. Megfelelő tartalékokat képzett, és kiszámítható pályára állította ■ Miért szűnt meg a havi adat­szolgáltatás? az országot. Kezdettől fogva is­mertek voltak azok a kockáza­tok, amelyek a gazdasági világ­válságból adódtak. Ezért 210 milliárdos tartalékot terveztek az idei költségvetésben. A közle­mény szerint a jelenlegi kor­mány a többi mellett fedezet nél­kül csökkentette a társasági adót, 70 milliárdos hiányt ge­nerálva, 10 milliárdot költött terrorelhárító központra. Azzal is igyekszik leplezni szakszerűtlen gazda­ságpolitikáját, hogy megszüntet­te az államháztartás helyzetét bemutató havi adatszolgáltatást, így a költségvetési gazdálkodás nem átlátható. ■ Máris változtattak a bankadó mértékén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents