Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-13 / 239. szám
2010. október 21., CSÜTÖRTÖK. mi I I Gazdálkodás és természetvédelem szürke marha Termelő és piac most kezd egymásra találni a Kiskunságban Egyre nő az igény a természetes körülmények között termelt élelmiszerek iránt. Ennek megfelelően a növényi eredetű élelmiszerek termelésén túl a hazai bióhús előállítása is növekszik, ezen belül a magyar szürke marháé. A nemzeti parkok műtrágyázástól, vegyszerektől mentes területe kiváló lehetőséget nyújt a biotermelés megvalósítására. Az Alföldön, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) védett területein mind a magángazdák, mind az igazgatóság számára egyedülállóan értékes, kiváló marhahús termelésére nyílt mód. A termelő és a piac mostanság kezd egymásra találni. Ahhoz, hogy a szürke marhát hungarikumként újra be lehessen vezetni, elegendő állománynagyság és megfelelő minőség szükséges. Az előbbi megfelelő: országszerte háromszáz gazdaságban tízezernyi szürke marhát tartanak. Húsuk nemcsak tőkehúsként, hanem feldolgozott termékként is megjelenhet az európai piacon.- Védett gyepjeink felét bérbe adva hasznosítjuk, másik felén saját őshonos állatainkkal legeltetünk. Ez jelenleg nyolcszáz tehén, szaporulattal Országszerte háromszáz gazdaságban mintegy tízezer szürke marhát tartanak. A természetes takarmányon nőtt jószágok húsa egészséges is. együtt közel kétezer szürke marha. Ezzel a tevékenységgel nemcsak munkahelyeket teremtünk közveüenül negyven fő, közvetve mintegy száz fő számára, hanem bekapcso tény, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tavaly óta beszállítója egy nagy hírű, Európában piacvezető, bébiételt gyártó cégnek, ígéretes, hogy immár a szürke marhából is kélódunk a „hunga- rikumok” termelésébe is - büszkélkedik sikerprojektjükkel dr. Vájná Tamásné, a KNPI igazgatója. Nem kisebb jelentőségű az a szítenek saját feldolgozott termékeket, mégpedig különböző ízesítésű szalámikat. A kiskunsági termék előállítása, piaci bevezetése szintén a többi nemzeVietnamig eljuthat a hungarikum kenőmájas, pácolt-fiistölt bélszín, szalámi is készül szürke marhából Szomor Dezső döm- södi húsüzemében. Az apaj- pusztai őszi bikabemutató és -vásár közönsége valamennyit meg is kóstolhatta. A legjobbnak azt ítélték, amelyik a leghamarabb elfogyott A pástétomszerű májasban például nincsenek adalékok. Azért is ajánlott a fogyasztása, mert a természetes takarmányon nevelt szürke marha mája nem tartalmaz méreganyagokat, annál gazdagabb értékes vitaminokban. A FINOM ÉS EGÉSZSÉGES húskészítmények előállításának önköltsége kilónként háromezer forint. Áfa, munkadíj, anyag- és energiaköltség teszi ki az egyik felét, a marhahús a másikat. A készítmények kereskedelmi ára ötezer forint kilónként. Ami szalámit Dömsödön eddig készítettek, mind elfogyott. Hetente 2-3 szürke marhát dolgoznak fel, távlati tervük ennek megduplázása. A jövőben valamennyi nemzeti park ellenőrzött állományából itt dolgozzák fel a szürke marhákat. A hamisítás megelőzése érdekében idén bejegyezték a Nemzeti Parki Termék védjegyet. Nem csak idehaza, külföldön is kelendő a szürkemarha-szalámi ti parkkal és a magángazdálkodókkal közösen történik. Mindez jól példázza a mező- gazdálkodás, természetvédelem és vidékfejlesztés integrációjának sikeres kezdeti lépéseit, melyeket tovább erősít az unió jelenlegi és jövőbeni támogatási rendszere. A szürke marha legeltetésének komoly természetvédelmi hozadéka is van. Két évtizede fogott össze a földművelésügy és a környezetvédelem annak érdekében, hogy a nemzeti parkok védett természeti területei legyenek színterei a kiveszőiéiben lévő régi magyar háziállatok génmegőrzésének. Kiválóan együttműködik a gazdálkodás és a természetvédelem, hiszen a védett gyepekre legelő állat kell, a gyepek természetes állapota pedig hosz- szú távon csak a jószágok „rágása, taposása, trágyázása” révén tartható fenn. A szürke marha húsának különlegessége, hogy kizárólag természetes takarmányokkal - legelőfű, réti széna -, és vegyszermentesen, szigorúan előírt állat-egészségügyi szabályok szerint állítják elő. A magyar szürke marha örökítő anyaga (génje) változatosságának köszönhetően nélkülözhetetlen és értékes tenyésztulajdonságok hordozója. Mindemellett húsának beltartalmi értéke egyedülálló a hazai fajták között. Igaz, lassabban is fejlődik, mint az intenzív húsmarhafajták. Mezőgazdasági génbankként a nemzeti parkoknak lehetőségük van arra, hogy nemesítéskor hasznosítsák a szürke marha génállományát. Ebben játszik kiemelkedő szerepet az országban működő három bikanevelő telep. Ezek egyike a Pest megyei Apaj közelében található, Szomor Dezső magánvállalkozó vezeti. Az idén 35 éves Kiskunsági Nemzeti Parkkal húsz éve áll kapcsolatban, a nemzeti parktól bérli legelői kilencven százalékát. Apajpusztán négyezer hektáron több mint háromezer szürke marhát nevel, ami az országos állomány harmada, és egyben a legnagyobb állomány. ▲
