Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-03 / 205. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK GAZDASÁGI ABLAK Szeretném, hogy megismerjék a nevemet a kecskemétiek Az alábbi ajánlatokról Tóth Ani­ta, a 76/501-508-as vagy a 70/7028-401-es telefonon ad fel­világosítást. 10-15/E/FR-l Francia cég olyan magyar cégek­kel keres kapcsolatot, amelyek fajátékok gyártását vállalnák (fenyő, bükk), elsősorban kézi készítésű játékok, viaszbevonat­tal. 10-15/E/IT-l Olasz vállalat magyar élelmi- szeripari termékek promotálá- sát tervezi Olaszországban (sör, bor, kolbász, stb.). 10-15/E/LT-l Vezető litván élelmiszer-nagyke­reskedelmi vállalat repce- és/ vagy napraforgóolajat vásárolna nagyobb tételben ömlesztve tar­tálykocsis vagy 200 1-es mű­anyag hordós kiszerelésben. 10-15/E/UA-2 Ukrán zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó vállalkozás saját felhasz­nálásra az alábbi nyersanyagok és csomagolóeszközök beszerzé­sében érdekelt: gyorsfagyasztott borsó és csemegekukorica; bá­dog konzervdobozok;konzerves üvegek és tetők. 10-15/E/UA-3 Gyógy- és fűszernövények ter­mesztése, feldolgozása terén Uk­rajnában piacvezető vállalat gyógynövény-alapanyagok be­szerzését folytatja, magyar partnereket keres. Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó: Király Ernő Felelős szerkesztő: Ökrös Csaba Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál József, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét Közös megegyezés, együttműködés, fúziók növelték nagyra évek alatt a bankot. Felvételünkön Sebestyén István igazgató, a tavasszal, a Malom Bevá­sárlóközpontban megnyitott 29. fiókban. Betétkönyv ötven forinttal fókusz Nagyra nőtt takarékszövetkezet a Duna-Tisza közén Mészáros Marianna, a kecske­méti Bolyai Gimnázium és a Mű­vészeti Szakközépiskola mű­vésztanára másodjára vett részt a Hírős Héten rendezett kézmű­vesvásáron. A városháza mellet­ti pavilonjában minitárlaton vár­ta a grafikák és akvarellek irán­ti érdeklődőket. Aki érdeklődik a művészet iránt egy kisebb kiállítást néz­hetett végig, ha betért a tanárnő pavilonjába.- A tavalyi bemutatkozásunk tapasztalatai alapján az idén leg­inkább a térségre a városra jel­lemző alkotásokat készítettünk. A külföldiek a pusztai, a lovas motívumú képeket keresik. Ők, ha választanak, akkor az ország­ra, a tájra jellemző szimbolikát keresik, az alkotásokat figyelve. A helyi vevőink, szintén öröm­mel csodálkoznak rá egy-egy ér­dekes, a város jellegzetességét bemutató akvarellre - mondta. Abban bízik, hogy a kecske­métiek megismerve a munkáit, ha ajándékot vesznek máshol j élő barátaiknak, külföldi isme­rőseiknek, akkor a városuk egy- egy pillanatképét, művészi szemmel bemutató festményt rendelnek tőle. Hogy melyek az idei Hírős Hét tapasztalatai? A külföldiek azt kérdezték, hol a puli, a magyar vizsla a képe­imről? Lehet, hogy jövőre egy­két alkotásomra odafestek egy- egy helyes négylábút. Ha erre van igény, akkor ezt kell teljesí­teni. .i(i Hogy megéri-e kitelepülni a főtérre?' " 11 ■ A nyári szabadságát töltő mű­vésztanár abban bízott, hogy nem lesz veszteséges a hét. Azt szeretném, ha a nevemet megis­mernék a vásárlók, az akvarelle- ket kedvevő kecskemétiek. Ez je­lenti számomra majd a hasznot.- mondta végül a kecskeméti művésztanár. Mészáros Marianna Az első takarékszövetkeze­ti betétkönyvet 50 forinttal nyitották a Fókusz Taka­rék elődjénél Jászszent- lászlón. Ma a bank az or­szág integrált takarékszö­vetkezetei között - mérleg­főösszeg szerinti besorolás alapján - a 9., Bács-Kis- kunban a 2. legnagyobb ta­karék. A fél évszázadról beszélgettünk Sebestyén István igazgatóval. Barta Zsolt- Ki és miért alapította a ban­kot?- A II. Világháború után az 1950-es években indult újra a ta­karékszövetkezeti szerveződés. Ennek egyik első szereplője volt a Jászszentlászlói Takarékszö­vetkezet. Ötvenkét éve 94 lelkes ember úgy gondolta, hogy a he­lyi polgároknak szüksége lenne g saját pénzintézetre. az | - Fennmaradt annak a neve, I aki elsőként rakta be a pénzét?- Igen. Tamási István, a taka­rék későbbi elnöke volt az első fi­ókvezető, aki 1958. december 1- jén nyitotta meg a bankfiókot, majd 12-én saját nevére megnyi­totta az első betétkönyvet, talán 50 forinttal. Később követték őt barátai és a rokonok is. Az év vé­gére a betétállomány 17 ezer fo­rint volt. Az 1958-as évet 104 fős taglétszámmal 11 ezer forintos részjegyállománnyal és 2 ezer forintos kölcsönállománnyal zár­tuk, mert karácsonyra már egy kölcsönt is kifolyósítottak. A FÓKUSZ TAKARÉKSZÖVETKEZET a 90es évek óta tagja a keres­kedelmi kamarának, alapvető kérdésekben azonosan gon­dolkozunk a kamarával, ha­sonló elveket követve tesszük a dolgunkat - mondja Sebes­tyén István. A kis- és közép- vállalkozók segítése küldetés­szerű feladatunk. Az egyik legfontosabb konstrukció, melyben a kamara közvetítő szerepe kiemelkedő, az a Szé­chenyi Kártya hitel. Hiszünk- Ma 29 fiókkal rendelkez­nek a Duna-Tisza közén. Ho­gyan nőtt ekkorára a kis ta­karék? A nagy hal felfalta a kicsiket?- Szó sincs erről. Nem úgy történt, ahogy a filmekben szo­kás. Valamennyi fúziónk fon­tos alapköve a közös megegye­zés, a társként való együttmű­ködés volt. A Mélykúti Taka­rékszövetkezet 1999. január 1- jén csatlakozott hozzánk. Kö­zös erővel kezdtünk annak a abban, hogy kizárólag ma­gyar magánszemélyek tulajdo­nában lévő pénzintézetként a segítő szervezetekkel szorosan összefogva kell segítenünk a magyar vállalkozások min­dennapjait. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kis- és kö­zépvállalatoknak érdemes be­lépni a kamarába. így egy ál­landó, biztos szakértői háttér, megfelelő útmutatás, egy vé­dőháló áll a mindennapok­ban a cégek mögött. három évre kidolgozott prog­ramnak a végrehajtásához, ami a pénzintézet további gyors fej­lődését eredményezte. Még ab­ban az évben a Kerekegyházi Takarékszövetkezet is beolvadt, majd a Takarékbank kecskemé­ti fiókjának megvételét követő­en alakult meg a Fókusz Taka­rékszövetkezet. Öt évvel később 2004-ben a kiskunfélegyházi fiókot nyitot­tuk meg, majd 2006 novembe­rében a hálózatunkba integrá­lódott a Tiszaalpári Takarékszö­vetkezet. 2008-ra sikerült egy olyan szakmai és gazdaságos- sági hátteret megteremtenünk, mely garantálta a hosszú távú működésünket. így 2008. má­jus 1-jétől a Takarékbank Zrt. által országos hálózattá szerve­zett Takarék Pont csoport tagja lett pénzintézetünk, amelyhez a Tiszakécskei- és a Fáy András Takarékszövetkezet (2008) is csatlakozott.- Tavaly új fiókot nyitottunk a Malom Bevásárlóközpontban, így napjainkban 29 fiókkal már Dél-Pesttől Bajáig vehetik igénybe pénzügyi szolgáltatá­sainkat ügyfeleink. Közös értékek kapcsolnak bennünket össze Külföldi üzleti ajánlatok a kamara követitésével A kecsketenyésztők helyet keresnek az élelmiszerpiacon kocsis pál Nem vegyészekkel, hanem sajtmesterekkel dolgozunk - kóstoljon a vevő, mielőtt vásárol! A megyei kamara kezdeménye­zésére Kecskemét támogatásá­val a Hírős Héten a kecsketej- és hústermékek feldolgozói is kiál­lítottak a főtéren. Tették azért, hogy népszerű­sítsék a méltatlanul háttérbe szorult termékek fogyasztását. A legnagyobb hazai tenyész- farm vezetőjével, az Izsákon fel­dolgozót irányító Kocsis Pállal is találkozhattak az ínyencek. A Garabonciás Kft., a legna­gyobb hazai feldolgozó. 600 kecskét nevelnek, fejnek nap mint nap. A cégvezető azt mondja, hogy évtizedekig mél­tatlanul háttérbe szorult a kecs­ketej- és hústermelés. Ennek részben az az oka, hogy a te­héntartás nagyobb méretekben, olcsóbban valósítható meg. Egy szarvasmarha jóval több tejet ad, mint a nyájban legelésző jó­szág. Ugyanakkor tény, hogy a kecsketej könnyebben emészt- hetőbb, jóval közelebb áll az anyatejhez, illetve sokkal több vitamint tartalmaz, mint a te­héntej. A húsa nem olyan jel­legzetes, mint a birkáé, viszont egészségesebb, teszi hozzá a szakember. A tanyán élő régi öregek tud­ták ezt, egy-egy család 2-3 jó­szágot is nevelt. Talán kevéssé ismert, de tény, hogy a kecske­tej gyógyítja a parlagfűallergiát is. A jószág lelegeli a növényt a szervezete ellenanyagot állít Mielőtt vásárol, kóstoljon a vevő, ne vegyen zsákbamacskát elő, s ez bejut a tejbe. Ezt elfo­gyasztva elindulhat a beteg gyógyulása. Kocsis Pál, azt mondja 30-40 kistermelő foglalkozik sajtelő­állítással idehaza. Az izsáki cég, melynek a termékei Kecskemé­ten is kaphatók, a legnagyobb az országban. A vállalat uniós minősítésű üzemében, ahogy ő fogalmaz nem vegyészek, ha­nem sajtmesterek tevékenyked­nek, akik kiváló receptek alap­ján dolgoznak. A főtéren öt vál­lalkozó között ő is kiállította a termékeit. Ahogy mondta: azt kérte az érdeklődőktől, hogy mielőtt vásárolnak kóstoljanak, ízleljék meg a készítményeket egyszer, kétszer, ha kell három­szor is, s csak utána döntsenek mit vásárolnak. A Tanyacsárda is bemutatót tartott a program keretében. Garaczi János ügyvezető igaz­gató nem tart attól, hogy a kecs­ke eltűnik az étlapokról. A bal­káni országokban, Bulgáriában Szerbiában, Törökországban vagy akár Horvátországban a családok igen gyakran fogyasz­tanak nyárson sült húst. Divatok mindig vannak, fo­galmaz. A sertés, a marha, a szárnyas, vagy a birka ugyan háttérbe szorította a fogyasztá­sát, de hamarosan eljön az idő, amikor népszerű lesz kecske­húst rendelni az éttermekben. ■ B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents