Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-03 / 205. szám

BACS-K1SKUN MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA OF COMMERCE AND INDUSTRY BÍCS-KKKDN COUNTY A siker kulcsa A Petőfi Népe melléklete A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa £blak f 15 ÉVES A KAMARA 1995-2010 Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Tóth Kálmánutca ll./B Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Szent-István utca 39. 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/528-896 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet www.bkmkik.hu IV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM A legjobbak között Tavaly a versenyeredményei alapján harmadik legjobb intézmény volt a félegyházi Kossuth-szakiskola. ► ll. OLDAL Betétkönyv 50 forinttal A Fókusz Takarékszövetkezet elődjét 1958-ban alapították. ► III. OLDAL Tükröm, tükröm mond meg nékem, ki a sárosé vidéken... „Az élet nem sár, hanem finomításra váró arany!” (P. Teilhard de Chardin, 1918.) A19. században tömegeket fertő­zött meg az aranyláz az Újvilág­ban. Keresték az értékadó ércet, utólag kiderült, mindhiába. Mo­dern korunk azonban sokat könnyített az eljáráson, s egyre nagyobb sokaságot taszított vá­gyakozásba. Nincs már szükség izzasztó munkára. Sőt, aranyra sem, csak virtuális számvilágra, s némi matematikai tudásra. A nemesfém többé nem fedezet, ér­téke is csak az ékszervilágba vonz, leginkább sóvárgó szeme­ket. Régóta másért folyik a harc Mammoniában. Az elmúlt évtizedek tülekedé­sei, és iszapbirkózásai után bár­kiben joggal merülhetnek fel kér­dések. Hány Ágnes asszonyra van szükség, hogy fehérre tud­juk végre mosni lepedőnket? Ké­pesek leszünk-e valaha is helyre­állítani becsületünket? Lehámoz­va minden populista és álhuma­nista sallangot, nyugodtan mora­lizáljunk csak tovább. Elfelejtet­tük , hogy a tükrünk mindig csa­lóka! Belenézünk egy korábban áttetsző üveglapba, amelynek há­tuljára varázslatos ezüstréteget vittek leleményesek, hogy folya­matosan visszaadja valósnak vélt képünket. Amikor a sokunk által jól megszokott gyakorlat már mű­ködik, reggel és este hosszan áll- juk saját tekintetünket, akkor egy időre megnyugszunk. Ké­sőbb pedig újra gyötörni kezd bennünket a gondolat: jól látjuk magunkat, mi lennénk ezek? Ek­kor célszerű nézőpontot válta­nunk! Érdemes keresnünk egy olyan üvegfelületet, amelyen nincs, esetleg lekopott az ezüst, így átlátszó és tiszta. Elegendő csak bármelyik ablakunk elé áll­nunk, és figyelmesen keresztül­néznünk rajta. A képen megle­pődünk, hiszen mi többé nem lát­szunk rajta, kizárólag csak má­sok, a hozzánk hasonlók. S in­nen számítható minden, ami ér­tékes. Ha bárkiével találkozik te­kintetünk, és ezt kölcsönösen, hosszan tűrjük, rögtön szerte­foszlik minden sárdobáló ked­vünk. Észre sem vesszük, mégis fényleni kezd a bennünk lévő 24 karátos arany. Sipos Zsolt kamarai titkár A szakma ünnepe a Hírős Héten mesteravatás Másfél évtized alatt több mint 900-an kaptak oklevelet Felvételünkön Gaál József elnök, és Pivon József mestervizsga-bizottságokat felügyelő elnöki megbízott adja át a mester címet tanúsító oklevelet Hatvanegy ügyes kezű szakember vette át a mes­ter címet tanúsító okleve­leket Kecskeméten a Hírős Hét egyik rendezvé­nyeként. Barta Zsolt Szükségünk van olyan szakem­berekre, akik nemcsak kiváló munkát végeznek de a mester­ségbeli tudást képesek tovább­adni. Akik most veszik át az ok­leveleiket, azok tovább erősítik a jó szakember presztízsét. Hozzá­juk bárki nyugodt szívvel fordul­hat, mert pontos, precíz munká­ra számíthat a megrendelő. Ezt Iványosi-Szabó András kecske­méti alpolgármester mondta, az augusztus 21-ei mesteravató ün­nepségen, miközben felvázolta a város életét meghatározó négy­százéves iparos múltat. Majd Gaál József, a kamara megyei el­nöke köszöntötte a mestereket, és a meghívottakat. Beszédében egy 17. századi - az aktualitását a mai napig tartó - debreceni mondásra hívta fel a figyelmet: jó a gazdagság, de jobb a mester­ség, ha elmegy a gazdagság, ma­rad a mesterség. Azaz a tudás, mindig megmarad, senki el nem veheti attól, aki azt már megsze­rezte. Az elnök hangsúlyozta, hogy a mesterek a szakmájuk elit csapata. Szakmai és emberi felelősséget vállal fel az, aki ezt a címet megszerzi. A tudás meg­szerzése fiatalkorban kezdődik, tehetséges ügyes tanulók dol­goznak a megyében. A tavaszi fővárosi Szakma Sztár Fesztivá­lon nyolc megyei diák léphetett fel a dobogó valamelyik csúcsá­ra. Az ünnepségen Juhász Jó­zsef, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kézműves alelnöke is meleg szavakkal méltatta a mestereimet megszerző szakem­bereket. A mestervizsgáztatás történe­téről a legtöbbet Pivon József, a kézműves tagozatot vezető mes­tervizsga-bizottságokat felügyelő elnöki megbízott tud. Az idén 39 alkalommal felügyelte a mester­vizsgáztatást. Korábban a KISZÖV, a KIOSZ, az IPOSZ, majd a kamara keretében végezte a munkáját. Becslése szerint a csaknem négy évtized alatt közel 3000, míg a kamarai korszakban 915-en szereztek oklevelet. Mesterlevelek szakmák szerint asztalos 4 autószerelő 1 cukrász 7 fodrász 6 gáz és olajtüz. szer. 1 gázvezeték és kész. szer. 5 kőműves 11 pék 3 pincér 8 szakács 5 szerkezetlakatos 1 szobafestő 1 villanyszerelő 8 Miért tette le a mestervizsgát? bajnok edit fodrász ( Kecs­kemét): - Már 35 éve vagyok fodrász, kialakult vendég­körrel. Most nagyobb bizton­sággal végzem a munkámat, magabiztosabb vagyok. A lá­nyaim beszéltek rá arra, hogy tegyem le a mestervizs­gát, azt akartam, hogy büsz­kék legyenek rám. Évente 5- 6 alkalommal megyek to­vábbképzésre. A mesterkép­zésen jó, hogy részt vettem. sírkő tamás tanár (Kecske­mét Széchenyi István Szak- középiskola): A mi szak­mánkban nem elég a diplo­ma, nekünk is tovább kell magunkat képezni. Az isko­lában 10-13. évfolyamos fel­szolgálókat tanítok. Családi hagyományt viszek tovább azzal, hogy édesapám nyom­dokait követem, ő is itt taní­tott. A képzési folyamatnak az egyik állomása volt a mesterlevél megszerzése. Hétszázmilliárd jut az Uj Széchenyi Terv programra gaál József Több javaslat mellett, a kereskedelem fejlesztését szorgalmazom Szeptember végéig véleménye­zik a gazdasági szereplők képvi­seletei a Új Széchenyi Terv prog­ramot. A kormány feldolgozva a javaslatokat, január 15-én indít­ja a programot. Mire számíthat­nak a vállalkozók, kötelező lesz- e a kamarai tagság, erről kérdez­tük Gaál Józsefet, a megyei ka­mara elnökét- Mennyi pénzzel indul a program?- A 8000 milliárd forintos uniós támogatási összegből 1500 milliárdos keret maradt. A kamara javaslatára ennek a fe­lét, úgy 700 milliárdot szüksé­ges közvetlen gazdaságfejlesz­tésre fordítani a következő há­rom évben - mondja Gaál József megyei elnök, aki a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara alel­nöke is.- A vállalkozókat az érdekli, hogy a kormány mely terüle­teket fejleszti?- A részletes pályázati kiírá­sok ezután készülnek el, java­részt a következő hetek konzul­tációinak a függvényében. A koncepció szerint négy ágazati és három átfogó kitörési pont fejlesztését célozza meg az Új Széchenyi Terv (ÚSZT). Ezek Magyarország adottságaira és eddig is sikeres gazdasági terü­leteire koncentrálnak, de na­gyon sok területet integrálnak. Közöttük van az egészségipar, az energia-megtakarítást is elősegítő zöldgazdaság. Újra in­dítják az otthonteremtési prog­ramot. Kárpát-medencei méret­ben gondolkozva a vállalkozá­sok fejlesztésére is jut pénz. Az innováció, kutatás-fejlesztés is a prioritások között szerepel, ezen belül külön fejezetet kap a járműipar fejlesztése. Illetve hetedik stratégiai ágazatként a közlekedés, a tranzitgazdaság fejlesztését tűzték ki. A kor­mány egymillió álláshely meg­teremtését tűzte ki 10 év alatt, ez a fő stratégiai célja a Széche­nyi Terv összeállítóinak. Javas­latomban többek között a piac­ra jutás fontosságát fogom ki­emelni, a kereskedelemfejlesz­tés, a professzionális marketing fundamentális eleme kell le­gyen a rendszernek.- Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Orbán Viktor kor­mányfő tárgyalásain is szóba került a kötelező kamarai tag­ság visszaállítása. A magyar ember nem szimpatizál azzal, ami kötelező. Nem tart az el­lenindulatoktól?- Az ÚSZT is tartalmazza: olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai rendszer visszaállítását. Sok fejlett és si­keres gazdaságú országban ­amelyeket irigyelünk - kötelező a kamarai tagság.- Kikre gondol?- Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország, sőt a vi­lág egyik legliberálisabb államá­nak tekintett Hollandia is idetar­tozik. A kötelező tagság nem cél, hanem eszköz. A szervezet olyan gazdasági önkormányzat, mely működésének szabályait a kamarai törvény és maguk a ta­gok hozzák meg. A kamara ren­delkezik a cégek adataival, fel­ügyeli etikai téren a piaci ver­seny tisztaságát. E nélkül nem képzelhető el igazi hatékony ér­dekképviselet. ► FOLYTATÁS A IV. OLDALON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents