Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-27 / 225. szám

INTERJÚ HH mi A Gumimacik tették be a kiskaput baksa balázs Nemzetközileg egyedülálló szakmát hozott létre, az Akadémiának dolgozik Baksa Balázs sajátos technikájú tudományos ismeretterjesztő, interaktív animációkat készít Sikeres mesefilmek és több évtizedes animációs filmes karrier után egy pár má­sodperces jelenet a Gumi­macikból visszavonhatat­lan törést okozott Baksa Balázs pályáján. Gál Zita A csalódást a szó szoros értelmé­ben orvosolta: azóta sajátos tech­nikájú tudományos, ismeretter­jesztő, interaktív animációkat készít főleg orvostudományi elő­adásokhoz. A közelgő Magyar Tudomány Ünnepe miatt most je­lentős telefonforgalmat bonyolít a Magyar Tudományos Akadémi­ával máriavárosi házának kis melléképületéből, ami nem cso­da. Szakmájában nincs konku­renciája.- Mik azok az interaktív tudo­mányos animációk?- Ha valaki nézte a televízió­ban a Mindentudás Egyetemét 2004-2006 között, az máris el­mondhatja, hogy találkozott a munkámmal. Az előadások megértését szolgáló, magyarázó interaktív animációs prezentá­ciók, tudományos oktatófilmek készítésével foglalkozom. Ezek specialitása, hogy ellentétben a powerpointos, „fapados”, diavetí­tős megoldással, ezek a filmek élnek. Bemutatható így egy ló csüdterhelése mozgás közben a rá ható erőkkel együtt, az agy­ban lévő neuronok közti kom­munikáció, vagy a hallórendszer anatómiai, idegélettani működé­se mozgásában, változásában.- Tudományos animációt má­sok is készítenek, ön mégis azt mondja: tudásával nemzet­közi szinten is egyedül van. Mitől olyan különleges, amit csinál?- Nem a saját meglátásom ez, hanem a külföldi útjukról haza­térő professzorok által kapott visszajelzés, hogy a tudományos előadásokhoz készült animáció­imhoz hasonlóval máshol nem találkoztak. Ahhoz, hogy idáig eljussak, több dolog szerencsés együttállása kellett. Két évtize­des animációs tapasztalattal és a természettudományok iránti óri­ási érdeklődéssel, vonzalommal először 2000-ben, szinte véletle­nül találtam szembe magam Ka­tona Ferenc gyermekneurológus professzor igényeivel, aki az elő­adásait animációs magyaráza­tokkal akarta érthetőbbé tenni. Munkáimra aztán mások is fel­figyeltek, az előadók egymásnak adták nevemet. Valószínűleg azt értékelik a munkámban, hogy az ő szakmájukkal szembeni maximális alázattal és tudás­vággyal állok neki a feladatnak, és speciális vizuális megoldása­immal, az ő igényük és az én ja­vaslatom szerinti beavatkozá­sokkal vezérelhető rajzanimáci­ókkal azt érik el, hogy előadása­ikat, magyarázataikat a hallgató­ság könnyebben, gyorsabban befogadhassa, és tartósan emlé­kezzen rá. Jellemző eset volt, hogy a Mindentudás Egyetemé­nek egyik akkori rendezője két­éves sikeres munkám után meg­próbálta az animációimat egy másik csapathoz átvinni. 3 em­bert kipróbáltak, de kudarcot vallottak, ezután a magyar ani­mációsokat képző egyetemhez fordultak, ahol ren­geteg igazán tehet­séges animátor, ta­nár, hallgató van. Ott sem jártak sze­rencsével. így a Mindentudás utol­só másfél-két évében az előadók már filmek nélkül dolgoztak.- Melyik munkáit ismerhet­jük?- A Mindentudás Egyeteme ré­szére 53 előadáshoz készítettem mozgó illusztrációkat, melyeket a nagyközönség is láthatott. De például én készítettem az elmúlt években az Országos Könyvtári Napok tévéreklámfilmjeit, vagy Szoboszlay Péter 100 éve történt című sorozatának számítógépes animációs munkálatait. Ezek mellett talán emlékeznek még az Auguszta című gyurmasoro­zatra, melyből többnek írója, rendezője, animátora, operatőre is voltam, vagy a szintén gyur­mából készült Dixi kutyus ka­landjaira. A Csu­kás István által írt Süni és barátai cí­mű bábfilmsoroza­tot évekig sugároz­ta a Magyar Televí­zió, ebből 44 epizó­dot én rendeztem. Rudolf Péter, Garas Dezső, Hernádi Judit és Für Anikó adta a figurák hang­ját. Csoda volt velük dolgozni! A tudományos animációim inkább szakmai berkekben ismertek. Dolgoztam még többek közt Pytel Józseffel, Pongor Sándor­ral, Gráf Lászlóval és Vizi E. Szil­veszterrel is akadémiai elnöksé­ge idején.- A pozitív visszajelzésekből nem lett megrendelés?- Nem lehetett, hiszen ahhoz, hogy például egy agyban leját­szódó új orvostudományi felfede­zést szakmailag hitelesen meg tudjak rajzolni, és a lejátszódó fo­lyamatokat meg tudjam jeleníte­ni, ahhoz nekem ezeket meg kell értenem. A munka során folya­matosan értekezek az előadó akadémikusokkal, professzorok­kal, akik több-kevesebb türelem­mel igyekeznek beavatni óriási szakmai tudásuk részleteibe. Ez az anyanyelvemen is gyakran nagy kihívás a rengeteg új foga­lom miatt, idegen nyelven pedig- azt gondolom - egyenesen le­hetetlen lenne szakmailag felké­szült közvetítő nélkül.- Az animációs gyerekfilmek világától miért fordult el?- A kilencvenes évek elején kezdtem felfigyelni a minőségi romlásra. Először nem is animá­ciós szempontból, hanem a tör­ténetekben. Elkezdődött a tö­megtermelés gyerekfilmekből, és egyszerűen nem volt annyi te­hetséges író, mint amennyi fil­met igényeltek a kereskedelmi tv-csatornák. Ezerből egy olyan vérbeli és tehetséges író van, aki­nek a történetei egyszerűek, de hiteles eszközökkel érintik meg a nézők lelkét. A tehetségtelen szerzőnek nem állnak ilyen írói eszközök a rendelkezésére. Ő a néző primer érzelmeire tud csak hatni, ehhez torz mesefigurák kellenek, akik trágárságuk mel­lett akár egy láncfűrészes gyil­kosságtól sem rettennek vissza. Aztán sok tucatmesefilm már animációs igénytelenségével is elérte nálam az ingerküszöböt a maguk „forradalmian új” stílu­sával. Most már nem kell mesz- szire menni, hogy példát talál­junk, a legtöbb háztartásban fog­hatók azok a mesecsatornák, melyeken bugyuta, erőszakos, rosszul animált alakok játsszák el olcsó történeteiket. Nálam egyébként a Gumimacik című rajzfilm egy öt másodperces je­lenete láttán telt be a pohár: az előtérben sétáló két kismaci mö­gött atomrobbanások gombafel­hőiből csináltak esztétikai él­ményt az alkotók. Azóta nem vettem részt mesefilm gyártásá­ban. Meg vagyok arról győződve ugyanis, hogy egy nyitott gyer­meki lélekben az ilyen rejtett, vagy direkt agresszivitás, a devi­ancia életszerű ábrázolása ma­radandó károkat okoz. Egy egészséges lelkületű gyermeket lehet, hogy csak rosszkedvűvé tesznek a látottak. Egy olyan ki­csi vagy nagy, akiben viszont hajlam van a problémák erősza­kos megoldására, biztatásnak, mintának fogja érezni a látotta­kat.- Min dolgozik éppen?- Az MTA ez évben is novem­berben rendezi meg a Magyar Tudomány Ünnepét. Ilyenkor or­szágszerte számos előadás hall­ható különböző témakörökben. Az idén is engem kértek fel a no­vember 3-7. közötti, az MTA épületében tartandó kiemelt elő­adások interaktiv animációs prezentációinak elkészítésére. ■ A Mindentudás Egyeteme részére 53 előadáshoz ké­szítettem mozgó il­lusztrációkat. Csók közben felrobbant a főhős rögös úton Színészeknek is nehéz, hát még tanoncoknak! Kenderes Csaba és Bognár Lász­ló a budapesti Nemes Nagy Ág­nes Humán Szakközépiskola harmadévesei. A tanév végén ok­leveles színészek lesznek - per­sze ha sikerrel abszolválják a zá­róvizsgáikat. Szabad idejükben válogatókra járnak, ha csak te­hetik, színházban, filmekben sta­tisztálnak. Középiskolás diák­ként Sárosi Gábor színjátszó cso­portjában kaptak a színpad ízére. Legutóbb egy kecskeméti képki­állítás megnyitóján lenyűgözték a közönséget elevenségükkel, öt­letességükkel. Miért pont a szí­nészet? - faggattuk őket.- Amikor felvételiztem, még nagyon bizonytalan volt, mit is akarok, első körben sehova sem jelentkeztem, a tanodába is pót- felvételivel kerültem be - árulja el Kenderes Csabi, aki mindezt lustaságával magyarázza.- A középiskola utolsó évében döntöttem el, hogy ezt szeretném csi­nálni. A szüleim „normális” pályára szántak, nem örül­tek, hogy jelentkez­tem a Kaposvári Egyetem színész szakára, majd Budapestre. Szerin­tük a színészetből nem lehet meg­élni - meséli Bognár Laci. Diákként sem veti fel őket a pénz, minden munkát megfog­nak. Iskolájuk a Karinthy Színház­zal áll szerződésben, az ott futó elő­adásokban dolgozhatnak a hallga­tók. A Mészáros Márta rendezte Cabiria éjszakái című darabban, valamint a Vidovszky György ren­dezte Árvácskában is mindketten fellépnek. Nehéz a tanonclét - mondják -, ha tor­lódnak a próbák, az előadások és az iskolai vizsgák, az reggeltől késő es­tig tartó kemény munkát jelent. Nem árt, ha tanul az ember évközben. Például ba- lettozni, ami kötelező tantárgy lányoknak, fiúknak egyaránt. Színházba is szívesen eljárnak - tanulni a nagyoktól. Nagy bána­tuk, hogy a jegyárakból ritkán kapnak kedvezményt.- Nyáron voltam Sziget Fesz­tiválon, castingon, szerepeltem reklámfilmben - sorolja élmé­nyeit Csabi. Korábban a Született lúzer cí­mű filmsorozatban is felbuk­kant: a záró snittben egy lánnyal csókolózott, mialatt a főhős ép­pen felrobbant. Laci első forgatá­sa Kecskeméthez kötődik, az Iga­zából apa című filmben láthat­tuk bicajozni fel-alá a főtéren. Elismerést is kaptak már. Ta­nodái osztályuk a Mezők fehér lovagja című darabbal járja a g színházakat, amit Gyevi-Bíró f Eszter, a Bárka Színház koreog- § ráfusa, tanáruk rendezett. Júli- 5 usban első díjasok lettek egy J amatőr színjátszó fesztiválon, 1 Kazincbarcikán. ■ P. Zs. ■ Nagy bánatuk, hogy a jegyárakból ritkán kapnak kedvezményt. Kenderes Csaba és Bognár László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents