Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-20 / 219. szám
rosta Szabolcs „Keskeny mezsgyén egyensúlyozunk” INTERJÚ Bizalom veszi körül 32 éves, régész, több nagy ásatást irányított, három éve a Kiskun Múzeum igazgatója, december elsejétől a megyei múzeumi szervezet vezetője. Bizalom veszi körül - a megyei közgyűlés egyhangúlag, a szakma támogatásával választotta meg Rosta Szabolcsot megyei múzeumigazgatóvá. Rákász Judit- Úgy tudjuk, többen is megpróbálták lebeszélni arról, hogy pályázzon. Miért nem hagyta magát?- Nehéz kérdéssel kezdjük..! Sok szempontot át kellett gondolnom. Elsősorban azt az óriási felelősséget, amely a poszttal jár. Nem kis elődöknek kell a nyomába lépnem, vállalva, hogy legjobb tudásom szerint irányítom és segítem azoknak a kollégáimnak a munkáját, akik a szervezethez tartozó intézményekben dolgoznak. A Bács-Kis- kun megyei múzeumi szervezet alapvetően jól működő szervezetet alkot. Azonban az új kor új kihívásokat hozott, s ahhoz, hogy. ezeknek megfeleljünk, végre-kell hajtanunk bizonyos változtatásokat. December elsejéig és még utána is az lesz az egyik legfontosabb feladatom, hogy megtaláljam a korrigálásra váró pontokat, azok mentén az értékek mentén, amelyekhez ragaszkodnunk kell. Ilyen alapvető érték a kultúra hiteles közvetítése. Szeretnénk kitárni a múzeum kapuit a látogatók előtt. Szeretnénk, ha mind több Bács-Kiskun megyében élő számára válhatna elérhetővé, sőt, mindennapjaik részévé az a tudás, amelyet a múzeumok közvetítenek. Azonban ennek oltárán nem áldozhatjuk fel az intézményekben folyó tudományos munkát. Vékony mezsgyén egyensúlyozunk, de csak így őrizhetjük meg hitelességünket.- A kapuk kitárásáról a Katona József Múzeum juthat eszünkbe, amelynek kapui 1996 óta zárva vannak a látogatók előtt. Mikor láthatunk ott újra kiállításokat?- Szimbolikusnak tűnő kérdés, amely mögött alapvető gyakorlati probléma húzódik meg. A múzeum épülete nem alkalmas arra, hogy biztosítsuk a tudományos munka feltételeit, ugyanakkor kiállításokat is bemutassunk. Évekkel ezelőtt elkészült az épület bővítésének terve, azonban a központi forrásokra benyújtott pályázatokon nem sikerült megfelelő támogatást szerezni. Bízom benne, hogy a következő években le tudunk tenni egy olyan elképzelést a fenntartó asztalára, amely meggyőzően érvel amellett, hogy ebbe érdemes belefogni. A múzeumi szervezet fejlődése optimizmusra ad okot. A Hajósi érseki kastély, amelyet szeptember 24-én vehetnek birtokba a látogatók, óriási lehetőséget jeRosta Szabolcs KISKUNFÉLEGYHÁZÁN született, ott érettségizett, majd Szegeden, a JATE régész-történelem szakán folytatta tanulmányait. 2009-ben az ELTE doktori iskolájában szerzett Phd absulutoriumot. 2002 óta dolgozik a megyei múzeumi szervezet alkalmazásában, három éve vezeti a Kiskun Múzeum munkáját. ■ Rosta Szabolcs december elsején kezdi meg munkáját megyei múzeumigazgatóként lent. Biztos vagyok benne, hogy a Katona József Múzeum esetében is meg lehet találni azt a megoldást, amely a látogatóknak, a kutatóknak és nem utolsó sorban a fenntartó megyei önkormányzatnak is megfelel. Addig viszont részben marad a jelenlegi gyakorlat, vagyis a múzeum kiállításait más kiállítóhelyeken, például a Cifrapalotában lehet megtekinteni.- Az imént szükséges változtatásokat említett. Mire gondol konkrétan?- Az elmúlt három évben a Kiskun Múzeum igazgatójaként szereztem ugyan némi rálátást a múzeumi szervezet egészére, azonban ennél többre van szükség ahhoz, hogy konkrét lépésekről beszélhessek. PályázaT tómban célként fogalmaztam meg az élő múzeumok létrehozását, amelyek képesek megszólítani és magukhoz vonzani a fiatalokat, az óvodás korosztálytól egészen az egyetemistákig, és persze a felnőtt korosztályt is. A változtatások egyik fő mozgatórugója lesz, hogy javíthassunk az intézmények látogatottságán. Országos probléma a látogatók számának csökkenése. Ebből eddig azok a szerencsés helyzetben lévő múzeumok tudtak kitörni, mint a Szépművészeti Múzeum, ahol az anyagi lehetőségek megfelelő dinamizmussal párosultak. Azonban nem hiszek abban, hogy a vidéki múzeumoknak megadással kéne végignézni, hogy szép lassan elfogy a közönségük. Kiskunfélegyházán egy év alatt megdupláztuk a látogatók számát. Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, amelyek hozzásegítenek az országos tendencia megtöréséhez. Ilyen kitörési pont volt például az idei Kurultáj. Lehetőséget kaptunk, hogy régészeti kiállítást rendezzünk az Ősök Nem akartam hiúságból igent mondani, de rájöttem, hogy félelemből nemet sem mondhatok. ■■■■■Mai sátrában. Három Bács-Kiskun megyei múzeum összefogásával állítottuk össze az anyagot, amelyet két nap alatt több mint 8 ezren láttak. Reggeltől estig folyamatosan 20 méteres sor állt a sátor előtt. Ha nem mentünk volna ki a helyszínre, hanem valamelyik múzeumban állítottuk volna ki ugyanezt az anyagot, akkor ezeknek az embereknek a töredéke jött volna el, hogy megnézze.- Kitörési pontot jelenthetnek híres mesterek képző- művészeti kiállításai?- Ha hasonló színvonalú és' jelentőségű kiállításokat tudunk megszervezni, mint a 2008-as Munkácsy volt, akkor azt mindenképpen érdemes felvállalni. Konkrét nevek egyelőre nem merültek fel, hiszen először át kell tekinteni a szervezet jelenlegi helyzetét és lehetőségeit. Egy másik kitörési pont a Múzeumok Éjszakája, amelynek Kecskemét országos viszonylatban is kiemelt helyszíne. A szükséges változások közé tartozik az is, hogy új technikákat hozzunk be a múzeumokba. A nagy kiállításoknál elengedhetetlen, hogy megjelenjenek a digitális effektek, illetve a 3D.- A legtöbb megyei múzeum nak még használható honlapja sincs...- Erre is gondolok, amikor azt mondom, hogy élni kell a technika adta új lehetőségekkel.- Milliárdos nagyságrendű bevételhez juthatnak a megyei múzeümok a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megszűnésével, hiszen a nagy beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások visszakerülnek a múzeumokhoz. Mikortól érezteti a hatását a változás?- Átmeneti időszakban vagyunk: a KÖSZ már nem végez feltárásokat, a megyei múzeumok még nem. Sok egyeztetés áll előttünk, tisztázni kell az elvárásokat. Nagy lehetőséget és sok kötelezettséget jelent a változás. A megyei múzeum jelenlegi állományával biztos, hogy nem tudjuk elvégezni a várhatóan ránk zúduló feladatokat, azonban erről is folynak tárgyalások az illetékes államtitkársággal. Mindenkinek az az érdeke, hogy zökkenőmentesen történjen a váltás.- Sok nagy ásatást vezetett az elmúlt években. Ha kötöttségek nélkül választhatna, milyen régészeti feladatba kezdene?- A megyében található Árpád-kori, középkori templomok feltárása ilyen lehetne. A legtöbb kiskunsági és bácskai település pár száz évre vezeti vissza múltját. Ami korábban volt, a hódoltság előtti időben, az elveszett számukra, s ezzel lelki gyökerüket is elveszítették. Amikor Kiskunfélegyházán fokozatosan bekerült a köztudatba, hogy nem 250 éves a település, hanem a története legalább 800-900 évre vezethető vissza, érezhetően megerősödött a lokálpatriotizmus. Jó lenne, ha Bajától Harkakö- tönyön át Lajosmizséig megismernék az emberek a múltjukat, és büszkék lehetnének a településükre. A legtöbb helyen csak egy faluszéli romtemplom van, vagy egy templomdomb. Ha ezeket feltárnánk, a közönség számára láthatóvá tennénk, az új korszakot indíthatna el. Magyarországra folyamatosan érkeznek régészek Franciaországból, Kanadából, Angliából. Ahhoz, hogy Bács-Kiskun megyébe is eljöjjenek, elhozzák kapcsolataikat, nemzetközi ismertségüket, érdekes dolgokat kell mutatni nekik. Ehhez is megvannak az adottságaink. Ilyen például az egyedülálló bronzkori földvárrendszer a Duna mentén. Azt remélem, hogy erről még sokszor beszélhetünk.- Az első kérdés kapcsán nem mondta el, hogy végül mi szólt amellett, hogy megpályázza a múzeumigazgatói posztot.- Nehéz kérdéssel kezdtünk, és ugyanazzal a nehéz kérdéssel fejezzük be... Sokat hezitáltam. Nem akartam hiúságból igent mondani, de rájöttem, hogy félelemből nemet sem mondhatok. Számomra fontos emberek meggyőztek, hogy megvalósításra érdemes a pályázati koncepcióm. Ebben erősített meg a szakma támogatása és a megyei közgyűlés által megszavazott bizalom. Rajtam a sor, hogy bizonyítsak.
