Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-13 / 213. szám
INTERJÚ Kubikosok ásták a toronyházak alapjait széchenyiváros A Vörös Hadsereg is építette Kecskemét legsűrűbben lakott városrészét lalatuktól is kaphattak támogatást. Akinek pedig nem volt munkahelye, azt közveszélyes munkakerülésért elvitték a rendőrök.- Mennyibe kerültek ezek a lakások?- Az 1911-es földrengés után Kecskemétet a Richter-skála szerinti 8-as szeizmikus zónába sorolták. A házakat ennek megfelelő biztonsággal kellett építeni. Ami értelmetlen volt, mert egy ekkora földrengésnek egyetlen épület sem képes ellenállni. Viszont a beruházást ez jelentősen megdrágította: sok vasbetont kellett beépítenünk, a panelok közé vastagított koszorúkat és pilléreket csináltunk. De Romány elvtárs, a megyei párttitkár ezt nem volt hajlandó tudomásul venni, szerinte rosszul gazdálkodtunk. Nem engedte, hogy 13 600 forintnál drágábban adjuk a lakásokat. A központi előírás szerint a panellakásoknak akkor átlagosan 53 négyzet- méteresnek kellett lenniük, tehát úgy 700 ezer forintért lehetett venni egy újat. Azokban az időkben évente 70-75 ezer lakótelepi lakás épült Magyarországon. Erkölcsi elévülésükéi 30 évre1 becsülték.- Sok minőségi reklamációt kaptak?- Két komoly konstrukciós gond volt ezekben az épületekben. Az egyik fő probléma a falak penészesedése. Tudomásul kell venni: ha az ablak hőszigetelt, sűrűbben kell szellőztetni a lakást! A másik gond a lefolyórendszerek sűrű dugulása. A lefelé vezető csöveket ugyanis a földszinti álmennyezet alatt vezették el. Amikor az egyik emeleti lakó a csirkebelet lehúzta a vécén, az megakadt, máris ott volt a dugulás. Mostanában pedig egyre többen hiányolják itt a liftet. De az akkori szabvány szerint azokban az épületekben, melyekben a legfelső szint padlómagassága tizenhárom és fél méter volt, nem kellett felvonót építeni. Kezdetben ez négy emeletet jelentett, később összenyomták a lakások belmagasságát, akkor már öt lakószint is belefért. Ötven évvel ezelőtt kezdődött a lakásépítési program Kecskeméten, 1966-ban pedig kiásták az első lakótömb alapját a Széchenyivárosban. A több tízezer családnak otthont adó hatalmas beruházást Tánczos József irányította. Kecskemét fő- építésvezetője pár napja hunyt el. Galambos Sándor A lakótömböket a Dutép építette, három generál-főépítésvezetősé- ge tartozott hozzá. Az 1/4-et dr. Fáy Ferenc vezette, a legnagyobb feladatot ők kapták: egy új városrészt építeni Kecskemét határában, a szőlők helyén.- Miért pont a mostani Széchenyiváros irányába terjeszkedett Kecskemét?- Nagyon feszített volt a lakás- helyzet akkoriban a városban, téglaházakat csak a központban lehetett látni. Kedvező földrajzi fekvése miatt várható volt Kecskemét fejlődése, de az eredeti el- képz^é^úkben a városközpont bővítése szerepelt: a tanács rendeletet,hozott, hogy az addig főként egyszintes, régi polgárházak helyett a jövőben csak kétszinteseket lehessen építeni. Hamar kiderült, hogy ez drágább, mint egy zöldmezős beruházás. Óriási volt az igény az iparilag tömegesen előállított lakásokra. Békéscsaba felé - a reptér miatt- nem lehetett terjeszkedni, a katonatelepi irány valamiért szóba sem jött, Szeged felé pedig a Halasi út kivételével semmi nem vezetett. Maradt a pesti irány. Az a terület, melyet Benkó Zoltán, a Vízmű akkori vezérigazgatója még nem kerített el.- Az alapokat 1966-ban kezdték ásni. Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük?- A legnagyobb probléma a munkaerőhiány volt. Kezdetben kubikosok ásták az árkokat, az első MTZ traktort csak az építkezés kezdete után hat évvel kaptuk. Sok munkáskézre volt szükFáy Ferenc tegnap barátjával, Bálái Ferenccel, a Dutép egykori osztályvezetőjével arról tanakodott, mit lehetett volna máshogy - jobban - csinálniuk ség, még a csépai cigánytelepre is elmentem toborozni. A vajdát sikerült rábeszélnem, hogy lépjen be a Dutéphez. A telep lakói kézcsókkal köszöntötték, egy időre megoldódtak a gondjaink. De a Vörös Hadsereg is építette a Széchenyivárost, négyforintos órabért fizettem a kiskatonákátiagot számítunk, mindegyikük egy lakást épített meg évente.- Nagy fába vágta a fejszéjét, aki a '60-as években építkezésbe kezdett. Mennyire akadozott az anyagellátás?- A mostani választékot és minőséget lehetetlen összehasonlíKecskemét panelházainak felépítéséért Tánczos József semmilyen kitüntetést nem kapott. Dr. Fáy Ferenc hét évig a Dutép felszámolásáig volt a cég vezérigazgatója. A fizetési listán a 16. volt, a legvas- kosabb borítékot az ácsok egyik brigádvezetője vitte haza. nak - szerintem sosem kapták meg. A parancsnokoknak pedig odaadtam a törött kohósalakblokkokat, tankcsapdákat csináltak belőlük. Fegyelmit kaptam, amikor ez kiderült. Évente 384 lakást adtunk át, pont ennyi munkás dolgozott a házakon. Ha tani az akkoriakkal. Az építőanyagokat is központilag osztották el, az ÉPTEK vállalat vezér- igazgatója minden élő embernek ura volt az építőiparban. Vele érdemes volt jóban lenni. Viszont annak, akinek sikerült a kegyeibe férkőznie, minden gondja megoldódott. így volt ez a beépített konyhabútorok elosztójával, az ÉPFA teljhatalmú urával is.- Eredetileg is ekkora lakónegyedet akartak építeni?- Nem. Csak a mostani Akadémia körút által határolt területben gondolkodtunk. Négy, egyenként 384 lakásos lakótömböt terveztek ide egy iskolával, két óvodával és két bölcsődével. Kohósalakból építkeztünk, a Kiskőrösi úton volt egy kis üzemünk, kézzel gyártottuk a blokkokat. Az, hogy mégis tovább terjedt a városrész, kizárólag Dörner Henriknek, a Dutép akkori vezérigazgatójának köszönhető. Kiharcolta, hogy legyen házgyár Kecskeméten is. Szembe ment az MSZMP KB határozatával: három műszakban, feszített ütemben hajtotta a beruházást. Visszafordíthatatlan állapotot hozott létre: mire a pártapparátus észbe kapott, már nem lehetett leállítani az ország 10. házágyárának felépítését. Majdnem le is váltották. A Széchenyiváros építésének második üteme már házgyári elemekből készült. Az első épületet a próbaüzem alatt, 1975-ben szereltük össze. Ez az 5-ös főútról bekanyarodva, az Akadémia körút jobb oldalán van. A házgyár 1987-ben állt le, addig évente 2500 lakást gyártott. Mindegyikben távfűtés van.- Mennyire kellett takarékoskodniuk az építőanyaggal?- Maradék nem volt. Ami habarcsot, például, aznap nem használtunk fel, a műszak végén cementtel, kaviccsal feldúsítottuk és felhordtuk aljzatbetonnak, vagy később járólapokat készítettünk belőle.- Kelendők voltak a panelok?- Ezek OTP-lakások voltak, sorba álltak értük, mint a telefonért. Pár százalékos kamatra bárki kaphatott lakásvásárlási hitelt a banktól, akinek állandó munkaviszonya volt. Nem kellett hozzá semmilyen biztosíték. A dolgozók ehhez még a saját válGombamód nőttek ki a földből a házak. Egyszerre több helyszínen is folyt az építkezés, a legnagyobb gond a munkaerőhiány volt. A széchenyivárosi építkezésen dolgozók a 70-es évek elején kapták az első, markolólapátos MTZ traktort.
