Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-26 / 198. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK 13 DIÁKVILÁG Zolika díjugratónak készül tehetség Tavasz óta versenyez, halomra gyűjti az érmeket A lajosmizsei Drabant Zolika alig múlt 11 éves, családjában mégis ő ért legjobban a lovak nyelvén. Szerencsés, mivel köz­vetlen szomszédjukban lovarda működik, ahol mindig szívesen tesz-vesz a lovak körül, jelenle­gi paripáját is ott tartják bérben, ez már a harmadik. Zolika tulaj­donképpen azóta lovagol, amió­ta megtanult járni. Hatévesen kapta első lovát, majd utána egy négyéves lipicai kancát dédelge­tett. Versenyzésre a mostani, harmadik lova vált be: Akác név­re hallgat a 18 éves legyesszürke kanca.- Félelmetes, ahogyan enge­delmeskednek neki a termeté­hez képest hatalmas állatok - meséli fiáról id. Drabant Zoltán. - Ha olyan kedve van,Akác elte­rül a földön, és engedi, hogy a hasára feküdjön Zolika. Amikor meg gyeplőn vezeti, a ló a fejével inti, hogy üljön fel rá, akár nye­reg nélkül is, csak úgy, szőrén.- Az első lovam inkább a fo­gathajtást kedvelte, a lipicai meg­1 Akác naponta akár több kilogramm sárgarépát is elrágcsál fiatal volt a versenyzéshez. Akác minden szempontból megfelel, komoly versenytapasztalata van - büszkélkedik Zolika. Akác korábbi gazdája egyéb­ként nem akárki volt: Bálint Gá­bor díjugrató versenybírótól vá­sárolta a család, aki idén tavasz- szal, egy ügyességi lóversenyen figyelt fel a tehetséges lajos­mizsei indulóra. Azóta edzi is a kisfiút. Önbizalom Rüsselsheimből tapasztalat Vidám, vendégszerető emberek a németek A szakma kiváló tanulói lettek Kiválóan szerepeltek me­gyénk szakmunkástanulói az országos tanulmányi verse­nyeken. A fővárosban meg­rendezett Szakma Kiváló Ta­nulója versenyen nyolcán ke­rültek fel a dobogó valamelyik fokára. A megyei kereskedel­mi és iparkamara vezetése a múlt heti kecskeméti mester­avató ünnepségen fejezte ki elismerését a jól teljesítő diá­Nóra Frankfurtban, a 200 méter magas Main Tower tetején Kiss milán 8 éves, a II. Rákóczi Ferenc iskola diákja: - Nyaralni nemigen voltam ezen a nyáron, viszont jó néhány táborban meg­fordultam, sok élményt szerez­tem. Voltam játékos természetis­mereti, csillagász-, egészség-, és szobrász napközis táborban is, de a kedvencem az aikido- és az úszni tanulok tábor volt. Jövő hé­ten már kezdődik a suli, talál­kozhatok az osztálytársakkal. Lesz mit mesélnünk egymás­nak. szabó Vivien 7 éves, a Piarista Általános Iskola diákja: - Sokat nyaraltam a nagymamáméknál, voltam Budapesten és a Balaton­nál is. Anyáékkal többször vol­tunk a cserkeszőlői strandon, volt, amikor zárásig maradtunk, az szuper volt! Ezen a héten még úszástáborban vagyok, aztán in­dul az iskola. Várom már az év­kezdést, mert hiányoznak az osztálytársak, a barátaim. Jó lesz velük újra találkozni. kátai László 9 éves, a Piarista Általános Iskola tanulója: - Szü­leimmel a Balatonnál nyaral­tunk, és emellett öt különböző táborban is voltam a nyáron. Volt közte néptáncos, környe­zet- és csillagászati tábor is. Az összes közül nekem talán a pla- netáriumi csillagászati tábor tetszett a legjobban, sok érde­kes dolgot hallottam és tanul­tam az egy hét alatt. Ha jövőre is lesz, a csillagászati tábort biz­tosan nem hagyom ki! szöLLŐsi anna 7 éves, a Kodály Zoltán ének-zenei iskola diákja: - Anyáékkal és a barátainkkal a Balatonnál nyaraltunk, és mind­két nagyszülőmnél eltöltöttem jó néhány napot a nyári szünetben. Táborban összesen két hetet vol­tam, mindkettő nagyon jó volt. Az egyik a lovastábor az arboré­tum mellett, a másik pedig ez a mostani úszótábor. Jó volt a nyár, kár, hogy gyorsan eltelt. De a su­li is jó lesz, mert ott lesznek a ba­rátaim. All éves Zoli óvodás ko­ra óta lovagol. Elsős volt, amikor saját lovat kapott. Idén május óta versenyez, eddig közel egy tucat ér­met nyert. A múlt heti lajosmizsei országos ver­senyen két aranyérmet is begyűjtött. Popovics Zsuzsanna Lecsót és paprikás krumplit is főzött vendéglátóinak Sajtos Nó­ra Rüsselsheimben. A kecskemé­ti Bolyai-gimnázium végzős di­ákja egy pályázatnak köszönhe­tően töltött egy hónapot Kecske­mét német testvérvárosában.- Tulajdonképpen az egész utazást volt osztályfőnökömnek, Nyitrainé Kühn Claudiának kö­szönhetem. Ő hozta be az osz­tályba a pályázati kiírást, vagyis nélküle nem Is tudtam volna er­ről a pályázati lehetőségről - me­séli csillogó szemmel Nóra, aki rengeteg élménnyel és pozitív ta­pasztalattal tért vissza Kecske­métre.- A kinti programokról előze­tesen nem sokat tudtam, mind­össze annyit: egy tündéri ara­nyos középkorú házaspárnál le­szek elszállásolva, illetve hogy az önkormányzat egyik osztályán fogok amolyan „gyakornokként” dolgozni. Volt bennem egy jó adagnyi félsz az ismeretlentől, no meg persze a német miatt is ag­gódtam: hiába végeztem ugyan­is német tagozaton a gimiben, és van felsőfokú nyelvvizsgám, ön­bizalmam azonban nem sok volt ahhoz, hogy megszólaljak. így szálltam fel a Frankfurtba tartó repülőgépre. Persze a drukk nem tartott so­káig. Nórát a repülőtéren a mun­kahelyi mentora várta, s az már a Rüsselsheimbe vezető autó­úton kiderült: nem lesz itt sem­mi gond a némettel, no és a han­gulattal sem.- Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt nemcsak a város­házán, de a szállásadóim, és a rüsselsheimiek is. A négy hét Zolika a Gyermek- és Pónilo- vasok Országos Szövetségének (Gyeposz) regisztrált verseny­zője, szinte minden hétvégén rajthoz áll az ország valamely lovardájában. Legtöbbször do­bogós helyezést ér el az ügyes­ségi, illetve nyílt (korhatár nél­küli) versenyszámokban. Au­gusztus 21-én a lajosmizsei lo­varda szervezte az országos Gyeposz-versenysorozat soros alatt számomra egyértelműen ki­derült: a német emberek barátsá­gosak, mosolygósak, lazák és rendkívül figyelmes vendéglá­tók. Számtalan programot, kirán­dulást szerveztek nekem, hogy minél többet tapasztalhassak és láthassak az országból. Jártunk az Opel-gyárban, Frankfurtban, Wiesbadenben és sok egyéb he­lyen is. Bevallom, amikor eljött az elutazás napja, pityeregve kö­szöntem el a vendéglátóimtól és kollégáimtól is. Rendkívül sokat kaptam ettől az egy hónapos út­tól: tágabb lett a világszemléle­tem, és a német nyelv mindenna­pos használatának köszönhető­en ma már megszólalni sem fé­lek. Rengeteg szép emléket őr­zök, ráadásul bátrabb, határozot­tabb is lettem. Köszönet mind­ezért a rüsselsheimieknek! fordulóját. Zolika két számban aranyérmes lett. Zoli nagy álma, hogy díjug­rató lehessen, ám ehhez rajt- engedélyre van szüksége, ami korhatáros. Vizsgáznia is kell hozzá, ezt decemberre tervezi. Addig is naponta több órát lo­vagol, és szívesen vesz részt a lovak etetésében, csutakolásá­ban is. Szobájában mindenütt lovasképek, fafaragások látha­tók, közöttük szorítottak helyet a versenyeken begyűjtött ér­meknek, minősítő szalagok­nak. A kisfiú korábban quad- versenyeken is indult, egy al­kalommal azonban komoly baleset érte. Az autósportról letett, inkább marad a lovak és a díjugratás mellett. Lovasbalesete eddig egyszer volt, de azt megúszta csonttörés nélkül. koknak, akiket jutalomban is részesítettek. Felvételünkön Seres Gábor, a kiskunhalasi Vári Szabó István szakiskola (volt) diákja, aki épületburko­ló kategóriában az első, mel­lette pedig a szintén kiskun- halasi Szabó-Mikor András (jobbra) aki a villanyszerelők között ért el harmadik helye­zést az országos szakmai ver­senyen. Megkérdeztük a Kecskeméti Ifjúsági Otthon táborosait: HOGYAN^ TELT A r SZÜNIDŐ*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents