Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-12 / 187. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK DIÁKVILÁG 5 Tornyosulnak a könyvadományok falusi Norbert A köteteket szeptemberben kisbusszal viszik el erdélyi barátaiknak Fuldokló gyermek mentésére csak úszni tudó vállalkozzon! „Ez az egyetlen könyv a családban, egymás között cserélgetjük” - ez volt az a mondat, amelyik Falusi Norbertét arra ösztönöz­te: gyűjtsön össze könyve­ket, melyeket szegény er­délyi magyar családok­nak juttathat el. Sebestyén Hajnalka A többdiplomás kecskeméti srác, Falusi Norbert hosszú ide- § je évente akár többször is eluta- 1 zik Erdélybe - hol autóval, hol § vonattal, hol stoppal. - Elsőéves egyetemistaként egy hátizsák­kal felszerelkezve vágtunk neki barátaimmal első erdélyi utunk- nak. Azonnal beleszerettem a tájba, az ott élő, barátságos em­berekbe. Magyarlakta területe­ket felkeresve minden évben újabb és újabb élményekkel gaz­dagodom Csángófóldtől Moldvá­ig - mesélte. Hétéves barátság fűzi Péter Barna református lelkészhez, aki Beszterce-Naszód megyében egy százhúsz fős kistelepülésen, Magyarberétén szolgál. Leg­utóbb áprilisban járt nála. Ott- tartózkodása idején találkozott a faluban élő György bácsival is, aki unokájával vendégeskedett egyik este Barna lelkésznél. A kisgyermek egy könyvből olva­sott fel, Norbert pedig megkér­dezte tőle, hogy mit szeret olvas­ni. Mire ő: „Ez az egyetlen könyv a családban, egymás között cse­rélgetjük”. Ez volt az a mondat, amelyik annyira megfogta Norbit, hogy hazatérte után azonnal könyv­gyűjtésbe kezdett. Szeretné, ha minél több könyvet kijuttathatna az ott élőknek. - E-mailt küld­tem körbe ismerőseimnek, majd eljutva az ő ismerőseikhez is ma már 500 könyv sorakozik a szo­bámban. A célom először 1000 kötet összegyűjtése volt, de - lát­va a lelkesedést - szerintem en­nél is több jön össze. A Székely­föld szerelmesei civil mozgalom­hoz is eljutott az adománygyűj­tésem híre, akik azonnal felaján­lották, hogy egy 18 fős kisbuszt biztosítanak a kivitelhez. A ter­vek szerint szeptember második hetében visszük ki - részletezte Norbi. - A könyvek sokszínűsé­gét mutatja, hogy van köztük mesekönyv, tankönyv, regény, krimi, sci-fi, romantikus, pony­va... egyszóval minden. Ez na­gyon jó, hiszen így az egészen kisgyermekektől a fiatal felnőt­tekig mindenki találhat majd köztük kedvére valót. Sőt van, aki már társasjátékot és kártyát is küldött. Az első ötlet az volt, hogy a te­lepülésen élő családoknak ajánl­ják fel a könyveket, de a vártnál több jött össze, így már könyvtár­ban gondolkoznak.- Barni lelkész barátom feltér­képezte a környéket, és Magyar- beréte mellett két másik kistele­pülés - Szentmargitta és Kozár- vár - is örömmel fogadná a könyveket. A felajánlásokat szét­osztva, 300-400 könyvvel már el lehetne indítani egy-egy közös­ségi könyvtárat a parókiákon, ahol bárki számára elérhetővé válnának. S ha egybusznyi könyvnél is több jönne össze, az sem gond, utánfutót kötünk hozzá - mondta nevetve végül Norbi. Szerkesztőségünkben is leadhatók a könyvek Az adománygyűjtésből a Pető fi Népe is kiveszi a részét. Aki szeretne segíteni a könyvgyűj­tésben, a felajánlott köteteket hozza be szerkesztőségünkbe (Sebestyén Hajnalka névre), és mi segítünk eljuttatni Nor­bihoz. Az erdélyiek mindenféle könyvet örömmel fogadnak - gyermek- és ifjúsági könyvek­től regényekig, bármit. A vízi balesetek sajnos gyermek áldozatokat is követelnek. A fo­lyó- és tópartok mellett az ottho­ni medencék, kerti vízgyűjtők ugyanúgy veszélyesek. Elsősor­ban a bizonytalan úszni tudás, a vakmerő játékok sodorhatják vészhelyzetbe a fiatalokat.- Aki bajban van, igyekezzen felhívni magára a figyelmet - ja­vasolja Márta Róbert kecskeméti úszásoktató, úszómester. - Men­tésre csak az induljon, aki maga is jól úszik, azaz több száz métert képes elfáradás nélkül haladni mély vízben. Folyóban 10-20 mé­ter megtételéhez akár több száz métert is úszni kell a sodrás mi­att. A vízbiztos úszni tudás mel­lett olyan váratlan eseményekre is fel kell készülni, mint egy eset­leges izomgörcs. A mentő szá­moljon azzal, hogy csak lábbal tempózva tud haladni, mivel kar­jaival a mentettnek segít a vízfel­szín fölött tartani orrát, száját. A még életjeleket mutató ki­mentettet oldalára kell fordítani, s ha nem lélegzik, újraéleszteni. Tilos a has nyomkodása, a vízbe fúltaknak ugyanis nincs víz a tü­dejükben, mert a légutak képe­sek reflexesen elzáródni. A kicsik sose maradjanak felügyelet nélkül, még a pancsolóban sem! Tűző napsütésben, szakadó esőben tekertek HiTTANosoK Több mint ötszáz kilométert tettek meg a fiatalok az egyhetes túra alatt Közösségépítés, önismeret, az élet nagy dolgain való elmélke­dés és természetesen kerékpá­rozás a szabadban. Ezek voltak a fő célkitűzései a kecskeméti Barátok templomának idősebb diákjaiból álló hittanosoknak, akik a Börzsönyben töltöttek el egy hetet. Fekete Gábor hitoktató veze­tésével húsz fiatal, középiskolás, főiskolás indult útnak kerékpár­ral. Bőséges program színesítet­te a bicajtúrát, a helyi nevezetes­ségek és látnivalók felkeresése mellett a természeti szépségek feltérképezéséből sem volt hi­ány.- Az első nap Pécelig jutot­tunk el, mintegy száz kilométert tettünk meg - elevenítette fel emlékeit a hitoktató.- Másnap már egyenes út vezetett Nagymaro­sig, ahol a főhadiszállá­sunk is volt, innen te­kertünk mindennap más-más irányba. Vol­tak napok, amikor is­mét 100 kilométert te­kertünk, de akadt olyan is, amikor csak 20 kilo­métert. Az időjárás nem volt annyira kegyes hozzánk, de ennek ellenére mindenki na­gyon jól érezte magát. A „nagy” hittanosok minden évben több közös programot szerveznek, melyek mindegyi­kének célja a közösségi erő épí­tése, és a tartalmas kikapcsoló­dás. ■ S. H. Fürdésre is jutott idő, a Dunakanyarban mártóztak meg az ifjak A hittanos fiatalok jól bírták a tempót. A szélsőséges időjárás sem fogott ki rajtuk: hol vörös­riasztást adtak ki kánikulára, amikor tekertek, de volt olyan nap, amikor 11 órán át szakadó esőben bicajoztak. A jókedvüket azonban semmi sem szegte. Idehaza a vízbefulladás leg­gyakrabban az öt év alatti gyer­mekeknél fordul elő többnyire úgy, hogy felügyelet nélkül ma­radtak. - A biztosan úszni nem tudó gyermek csak felnőtt fel­ügyeletével tartózkodjon termé­szetes vizekben. Fuldokló felnőt­tet csak vízi mentésben gyakor­lott személy közelítsen meg! Kisgyerek a fürdőkádban, de a kerti pancsolóban se maradjon felügyelet nélkül. Mély vízben mindig legyen a karján karúszó. A felfújható úszóeszköz akkor jó, ha többüregű, és biztonsági sze­leppel ellátott. Vízi járművön - vízibicikli, kenu - előírás a men­tőmellény viselése. Vízimentő­képzésen 16 éves kortól részt ve­hetnek a fiatalok. ■ P. Zs. Napi 8 óra a vendéglátásban balaton-part Kuktaként kezdi minden szakács Gáspárosok Svédországban szakmai gyakorlat Jól teljesítettek a kinti iskolában is Nem főz, az alapanyagok előké­szítéséből veszi ki részét a kuk­tasapkás Gergely Péter és Gu­lyás Tamás Siófokon, egy Bala- ton-parti szállodában. Velük együtt összesen 23 kecskeméti Széchenyi-vendéglátó-iskolás di­ák töltötte ott szakmai gyakorla­tát. A leendő szakácsok és fel­szolgálók három hétig szorgos­kodtak a szállodában. A gyakorlaton a legtöbben elő­ször tapasztalták meg, milyen kemény dolog napi nyolc órát dolgozni a vendéglátásban. A fi- a atalok jól bírták a fizikai meg- f terhelést, a felelősségvállalás e próbáját is kiállták. A szálloda 1 vezetői is meg voltak elégedve < velük. ■ P. Zs. Hagymaaprítás közben sem sírt, hanem mosolygott Peti és Tomi Három hetet töltött öt kecskemé­ti gáspáros diák Svédország­ban, a Tempus Közalapít­vány Szakiskolai Mobili­tási Projekt keretében. Borsos Barna és Schne­ider Roland motorke- rékpár-szerelők, Labancz Tamás, Papp Péter és Tamásy Roland karosszérialakatosok Zakar Béláné Bakó Gabriella tanárnő vezetésével utazhattak ki és dol­gozhattak az Edströmska-iskolá- ban, illetve különböző cégeknél. A gyakorlatról Europass bizo­nyítványt is kaptak magyar és angol nyelven, valamint az isko­la külön tanúsítványát egy el­végzett tanfolyamról. vetkezőket mesélte: „Megis­mertem egy teljesen más kultúrát, bete­kinthettem a svéd emberek minden­napjaiba, amit egyszerű turista­ként nem tehet­tem volna meg. S amit még fontosnak tartok megemlíteni: az a szakmai plusz, ami na­gyon sokat lendíthet a jövőmön.” Tamásy Roland pedig elmond­ta: „El sem hittem, hogy én egy kis faluból eljuthatok valaha is Svédországba. Olyan módon bíznak ott az emberben, hogy ismeretlenként minden géppel dolgozhattam...” ■ S. H. Mindenki nagyon elégedett volt a diákok munkájával, ők pe­dig egy életre szóló élményt, ba­rátokat szerezhettek ezzel az utazással. Vissza is várják őket. A diákok is nagyon jól érezték magukat. Labancz Tamás a kö­Norbi sgját szobájában tárolja a felajánlott köteteket. Ő maga is szívesen olvas, elsősorban történelmi jellegű könyveket. Történelem és politológia szakon diplomázott egy időben a nyár elején.

Next

/
Thumbnails
Contents