Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-10 / 185. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 10., KEDD Éneklést tanít, szerelemről énekel rivaldafényben Operettprimadonna a színházi kulisszák mögül KULTÚRA Szerelmes hölgy a múlt század húszas éveiből. A színházi varrodában Német Szilvia varrónő igazítja Károly Kati jelmezét, kalapját. Paksi lány, egy éve a kecskeméti színház zenei vezetőjeként felügyeli az előadások „énekminősé­gét”. Most szombaton ki­vételesen a közönség is láthatja Károly Katalint. Popovics Zsuzsanna A kiváló énekes a Szívemben bomba van című produkcióban, az udvarszínházi sorozat követ­kező premierjén lép színpadra. Próba előtt beszélgettünk Ka­talinnal, aki előtte nap éjfélig dol­gozott kollégáival. A hajtás nem idegen számára. Mielőtt a kecs­keméti Katona József Színházhoz szerződött, nyolc évig volt korre­petitor a Budapesti Operettszín­házban. Gyakorlatilag mindenki­vel dolgozott, aki az operettszak­mában él és mozog - Oszvald Marikától Lehoczky Zsuzsáig.- Milyen tanítani, irányítani a művészembereket?- Amikor tanulásról van szó, a Szívemben bomba van A DARABOT JÁTSSZÁK: Csom­bor Teréz, Magyar Éva, Hor­váth Arika, Károly Kati, Pál Attila, Sírkő László, Szokolai Péter, Aradi Imre. nagy művészek is ugyanolya­nok, mint bárki más. Rábízzák magukat arra, aki a legkomper tensebb az adott feladat elvégzé­sében. Soha nem volt gond.- Bár aktív énekes, egy ideje leginkább a kulisszák mögött tevékenykedik.- A Tomkins Énekegyüttes tagjaként lehetőségem volt szá­mos nagy volumenű művésszel, karmesterrel dolgozni, a világot beutaztam koncertekkel. Ami­kor az operettszínházba kerül­tem, fontosabb hangsúlyt kapott életemben a zenei vezetés, a színházi háttérmunka. Közben énekeltem is, primadonnaként különböző formációkban, sza­badúszóként.- Miért nem az operett főváro­si fellegvárában?- Nem tartottam összeegyez- tethetőnek a tanítást és fellépést. A művészeket én készítettem szerepeikre, kvázi tanárként gyakoroltattam, és ilyen szem­pontból „főnökük” voltam. Nem tartottam szerencsésnek ugyan­ott énekelni is.- Most Kecskeméten, szomba­ton az Udvarszínházban „be­vállalja” a reflektorfényt.- Igen, bár sokat vacilláltam előtte. A januári színészbálon már énekeltem, majd Réczei Ta­más művészeti vezetőnkkel az ESTem gálát is vezettem. A mos­tani darabot is ő rendezi. Együtt tanakodtunk a szereplőváloga­táson, a negyedik lány valahogy hiányzott. Ő leszek én. A darab rendhagyó: dialógusok és zenék párosítása, társkereső hirdeté­sek 1920-tól egészen az 1960-as évekig, és a korszak kávéházi slágerei. A párkapcsolati kérdé­sek köré gyűltek a dalok, a leg­ismertebb „szerelmes vallomá­sok" Eisemann Mihálytól egé­szen az Illés együttesig. Amo­lyan zenés szerelmi társkereső ez, életlátkép a zene tükrében.- Komoly forrásmunka előz­hette meg.- így van, bár folyamatáról ke­veset tudok, Tamás végig titkoló­zott. Nem kifejezetten könnyed, nyáresti darab, vannak mélyebb tartalmai.- Kevés idő jutott a produkció létrehozására. Egy alkalomra készül?- Valóban nem szokványos a négyhetes próbasor, minden kollégám megfeszített munká­ját igényli. Előfordul, hogy éjfé­lig próbálunk, de mindenki áll­ja a sarat. Kulcsfontosságú a ze­nekar, mivel élőzene kíséri a da­rabot. A színház kiváló zenésze­it Látó Richárd vezeti, aki egy­ben hangszerelte is a zenéket. Szelőczei Dóra a koreográfus, ezzel most elárultam, hogy több-kevesebb tánc is lesz a da­rabban, részemről inkább keve­sebb, leginkább énekelek. A premier után, bérletszünetben, többször szeretnénk játszani, akár a kamarában, akár a nagy­színházban. Zongora mellől lett énekes, mikrofon mellől tanár KATALIN CSALÁDJÁBAN apai ágon mindenki zenész. Három évesen zongorához ült és éne­kelt, Pécsett művészeti szakkö­zépiskolában tanult zongora­magánének szakon, majd a Zeneművészeti Főiskolán dip­lomázott. A zongorázást a mai napig nem hagyta abba, pro­fesszionális szinten műveli hangszerét. Egy éve zenei veze­tő a kecskeméti színházban. Párhuzamosan a Nemzeti Színház zenei munkatársa. 5 Másfél órás koncertet ad a Kortársak a Hírős Hét Fesztiválon A kecskeméti zenekar a régi rajon­gók mellett újakat is szerzett A tavaly tavasszal újra összeállt kecskeméti Kortársak zenekar jövő héten másfél órás koncer­tet ad a Hírős Hét Fesztiválon. A szerda esti koncerten hallható majd a srácok vadonatúj dala, a Vándorhazug. Emellett azonban sok ismerős dallal is találkozhat­nak a rajongók. AKortársak- koncert 20 órakor kezdődik, majd 21.30-tól őket követi a Pál Utcai Fiúk. A Hírős Hét Fesztiválon más műfajok is helyet kapnak, hét­főn a nagyszínpadon ad koncer­tet a Vegas Show Band, kedden a nótaszó kap főszerepet, míg csütörtökön Szabó Balázs Band és Nikola Parov quartett, pénte­ken pedig a Kiscsillag koncertjé­re várják a zenekedvelőket. ■ A babamúzeumban ismerkedtek az erdélyi népviselettel ladánybene/szentábrahám A kulturális programokon túl a családok egymás életébe is bepillanthattak A magyar csapat busszal járta a környéket, több településen is feltérképezték a kulturális értékeket Húszéves testvérvárosi kapcso­lat fűzi egymáshoz Ladánybenét és az erdélyi Szentábrahámot. A több ágon is gyümölcsöző kap­csolat egyik hozadéka, hogy a ladánybeneiek minden második évben ellátogatnak az erdélyi családokhoz, akik a következő évben viszontlátogatásra érkez­nek a községbe. A magyar csa­pat vasárnap tért haza az egyhe­tes csereútról.- Nagyon jól sikerült a kirán­dulás, a barátságok tovább szö­vődtek, melegszívvel, jó barát­sággal fogadtak minket - eleve­nítette fel az emlékeket Visontay István szervező, aki 19 évvel ez­előtt polgármesterként kezde­ményezte a testvérvárosi barát­ságot. Ma képviselő-testületi tag­ként, a kulturális bizottság elnö­keként továbbra is gondozza kapcsolatot.- Az egyhetes kirándulás a kulturális és szórakoztató prog­ramokon túl azért is nagyon fon­tos számunkra, mert egymás életébe is bepillantást enge­dünk. Például a velünk együtt utazó Cserni László egyik nap a túra helyett otthon maradt, és az erdélyi családnak segített az aratásban. Vagy példaként állít­hatnám fel azt is, amikor a ko­rábban már nálunk járt idős er­délyiek szíwel-lélekkel fogad­nak minket. A kinttartózkodá­sunk idején felkerestünk sok is­mert helyet, mint a Szent Anna- tavat, Csíksomlyót, Gyimest. Vol­tunk Kézdivásárhelyen is, ahol a Céhmúzeumban sok érdekes tár­lat fogadott minket. Számomra különös élményt nyújtott a 400 babából álló babamúzeum, ahol a különböző erdélyi népvisele­tekkel ismerkedhettünk meg. Az erdélyiek, kedvességét mutatja, hogy ugyanitt az utcán az embe­rek örömmel szólítottak le min­ket, látva, hogy idegenek va­gyunk. Keresték a párbeszéd le­hetőségét, örültek annak, hogy magyarul beszélhettek velünk. Volt, aki meghallotta, hogy La- dánybenéről érkeztünk, és egy­ből mondta: Ladánybene 26. Csak egy picit tévedett, de jól­esett hallani, hogy még ott is is­mernek minket - tette hozzá Visontay István. Az utolsó nap záróestet ren­deztek tiszteletükre, ahol hajnali négyig táncoltak, nótáztak ma­gyarok, erdélyiek együtt. A vé­gén, szombaton sírva köszöntek el egymástól a családok. Volt, aki a következő szavakkal búcsúzott magyar barátjától: „Testvérem, köszönöm, hogy együtt lehet­tünk!” ■ Sebestyén Hajnalka A hölgyek is vágják, hegesztik a szobrokat az alkotótáborban művészek A házigazda által biztosított acél alapanyagokat felhasználva keresik a művészi megformálás új útjait Vágással, fúrással, kalapálással, hegesztéssel és homokszórással acélból is lehet műalkotásokat készíteni, nem is akármilyene­ket. Immár hetedik alkalommal rendeztek Kecskeméten, a KÉSZ ipari parkjába acélszobrászati al­kotótábort, ahová újra magyar és külföldi szobrászok költöztek be. A tíz művész kész tervekkel érkezett, a papírra felskicceit szoborálmok pedig a gyártelep egykori csőhengerítő csarnoká­ban és tanműhelyében válnak valósággá. Műtermekben ritkán hallható zajok, úgymint köszörülés, vá­gás, kalapálás hangjai kísérik az alkotói munkát. Készült acél­nyúl, de volt olyan művész is, aki a fémlyukasztó által termelt hulladékból, apró korongokból formázott meg, és hegesztett ösz- sze egy női alakot. Gondolhatnánk, hogy ez a fémszagú szobrászkodás nem igazán vonzza a gyengébb nem képviselőit, de a valóság mást mutat. A Ferenczy-díjas képző- és iparművész Gerle Margit, aki „civilben” egyébként a Szegedi Tudományegyetem Művészeti Intézetének tanára, most látoga­tott el először a kecskeméti alko­tótáborba. Már korábban is fi­Úgy tűnik, az ipari környezet, a fémes csillogás rendkívül inspirálja az alkotókat. Van, aki egy régi szállítószalag láncából tekercselt egy acélnyulat. gyelemmel kísérte az itt folyó munkát. A művésznő eddig fá­val, papírral, szilikátanyagokkal alkotott, ezért izgalmasnak talál­ta a lehetőséget, hogy ezúttal ki­próbálja a fémet is. Hét szobrot tervezett meg előre, melyek öt milliméteres acéllapokból kivá­gott biomorfikus elemekből áll­nak végül össze. A különböző darabokat a tanműhely diákjai vágják ki neki a lemezből. - Hi­hetetlen, hogy ebből a nehéz anyagból milyen könnyű, légies szobrokat lehet készíteni! A vá­gás nem kifejezetten női mun­ka, de minden segítséget meg­kapok az emelgetésben, az esz­közök használatában - mondja Gerle Margit, akinek 40-50 köz­A hetedik nemzetközi acél­szobrászati szimpóziumon készült, esetenként több száz kilós alkotásokat a Hírős Hét Fesztiválon bárki megtekint­heti majd Kecskemét főterén. téri alkotása van szerte a világ­ban - Bécstől Los Angelesig. Egy másik hölgy pedig egye­nesen Hollandiából érkezett. Elisabeth Varga - ahogy a neve is mutatja - magyar felmenők­kel rendelkezik, édesapja 1925- ben, a Vöröskereszt szervezésé­ben egy gyerekcsoporttal került a fapapucsok országába. Magya­rul nem beszél, de szíve gyak­ran visszahúzza, sokat utazik hazánkba. Ő sem készített még szobrot fémből, de nem hagyta volna ki az alkalmat, hogy kísér­letezzen az acéllal. A résztvevők között vannak olyanok, akik nemcsak az acélt, hanem az ipari parkban fellelhető más építőipari ter­mékeket is felhasználják alko­tásuk során. Kovács Tamás László például itt ismerte meg azt a speciális homlokzati burkolóanyagot, me­lyet főként irodaházak külsejé­re szerelnek fel. A szobrász vi­szont meglátta benne a fantázi­át, és megformázta belőlük a Nőt és a Férfit. ■ Hraskó István

Next

/
Thumbnails
Contents