Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-09 / 184. szám

u 2010. AUGUSZTUS 9., HÉTF RIPORT Átmeneti otthon - állandó esély kiskunhalas Fedél nélkül maradt családok és bántalmazott nők a kastélyban A Halas külterületén lé­vő, a Családok Átmeneti Otthonának helyet bizto­sító Baky-kastélyban ren­dezett környezet, madár­csicsergés és halk zene­szó fogad. Az udvar ki­halt: csak a gyesen lévő anyukák és kisgyermeke­ik hűsölnek, játszanak a szobákban. A férfiak reg­gel munkába mentek, majd csak délután érkez­nek „haza”. Zsámbóki Dóra- Amikor megérkezik hozzánk egy család, akkor kötünk velük egy megállapodást. Ennek része, hogy dolgozniuk, takarékoskod­niuk kell, hiszen ha egy vagy másfél év múlva kikerülnek az intézményből, akkor fontos, hogy ne érkezzenek újra légüres térbe - mondja az intézményve­zetője, Ráczné Rádi Edit, aki hoz­záteszi: a kastélyban élők nem kapnak semmit készen. Nem főznek, nem mosnak rájuk az in­tézmény dolgozói. Havonta mini­mális hozzájárulást is kell fizet­niük a lakóknak: felnőtteknek 6300sj^inpHek ugir^3150 fo­- Folyamatosan dnógoztunk a párommal, mindig takarékos­kodtunk, nem éltünk rosszul. Megszületett a gyermekünk, egy gázszámlával megcsúsztunk, és elkezdődött a kálváriánk. Ott ül­tem a hat hónapos gyermekem­mel a fűtetlen albérletünkben és tudtam, hogy valamit lépni kell- mondja a január óta gyermeké­Ráczné Rádi Edit igazgató egy kicsit minden gyermek anyukája vei és élettársával az átmeneti otthonban élő fiatal anyuka. Nem szégyelli helyzetüket, hi­szen most is keményen dolgoz­nak azért, hogy sorsukat jobbra fordítsák, de kéri, ne jelenjen meg a neve az újságban.- A Családok Átmeneti Ottho­nának éppen az a lényege, hogy lehetőleg ne szakítsuk el a gyer­mekekét a szüleiktől. A krízis- helyzefb'e került családoknak adni kell egy új esélyt, hogy kö­zös erővel fordítsák jobbra sor­sukat. Ha a gyermek állami gon­dozásba kerül, attól alapvetően nem oldódnak meg a problémák - mesél az elvekről Ráczné Rádi Edit intézményvezető.- Amikor érkezik hozzánk egy új család, akkor annyit tudunk Kérvény után indul a vizsgálat a kiskunhalasi Családok Átme­neti Otthona kistérségi intéz­mény. Kilenc településről: Balotaszállásról, Harkakötöny- ből, Kelebiáról, Kiskunhalas­ról, Kisszállásról, Kunfehértó- ról, Pirtóról, Tompáról és Zsanáról fogadja a krízishely­zetbe került családokat és a bántalmazott anyákat gyerme­kükkel. A bekerülést vagy a he­lyi családsegítő, vagy a bajban lévő család maga kezdemé­nyezheti: kérvényt kell benyúj­tani az intézményhez, melyet gyors vizsgálat és döntés követ. róluk, hogy nincsenek megfele­lő lakáskörülményeik. Utána fény derül az egyéb gondokra is. Ezeknek az embereknek sok­szor súlyos mentális problémáik is vannak, ezért pszichológus kolléga is dolgozik nálunk. Igyekszünk komplex életvezeté­si tanácsokat is adni, motiváljuk őket egy jobb életre, folyamatos visszajelzésekkel biztatjuk az itt élőket, hogy legyen erejük újra kezdeni kisiklott életüket - mondja Ráczné Rádi Edit. Az igazgatónő elmondása sze­rint gyakran szembesülnek az­zal, hogy egy-egy új család „hoz­za magával” az uzsorásait is. Ilyenkor az intézmény igyekszik megelőlegezni a tőketartozásu­kat, amiből kifizethetik az uzso­rahitelt, de több botlást nem tűr­nek meg.- Az általunk nyújtott lehető­ség azoknak szól, akik élni tud­nak vele. Ha valakin például ész­revesszük, hogy iszik, akkor elő­ször segíteni próbálunk, de ha nincs hajlandósága a változásra, akkor utat mutatunk neki. Sze­rencsére az alkohol nem gyako­ri probléma nálunk - mondja az intézményvezető. A 65 férőhe­lyes átmeneti otthon folyamato­san 80 százalékos kihasználtság körül működik. Itt csak a várólis­tának nincs itt helye. - Aki most van bajban, annak most kell se­gíteni. Ha érkezik hozzánk egy új igény a beköltözésre, akkor el­megyünk, megnézzük a család jelenlegi viszonyait és gyorsan döntünk arról, hogy tudjuk-e őket fogadni. Nem lehet ezt hónapo­kig húzni - vallja az igazgatónő.- Nem tudom mi len­ne velünk, ha nem len­ne itt helyünk - mond­ja a 20 év körüli két­gyermekes anyuka. g Néhány hónappal ez- f előtt még élettársával | együtt érkeztek a kas-1 télyba, aki viszont meg- < ütötte a nőt, így búcsút intettek neki: a családja mellől és az intézmény­ből is távoznia kellett.- A hozzánk érkezők 25 szá­zaléka bántalmazott nő. Rajtuk talán még nehezebb segíteni, mint a pénzügyi válságba került családoknak, hiszen az erős ér­zelmek, a kötődés miatt gyakran visszamennek férjükhöz, barát­jukhoz. A nálunk töltött idő meg­szépíti az emlékeket, viszont ha úgy látjuk, hogy a gyermek is veszélybe kerül az anya rossz döntése miatt, akkor indítvá­nyozzuk az állami gondozásba vételt - mondja az igazgatónő.- ló nekünk itt, ha most kel­lene elmennünk én csak jókat A gyermekeket sok játék várja az intéz­ményben és új pajtásokra is lelhetnek tudnék mondani az intézmény­ről és a dolgozókról is. Az együttélésnek persze vannak szabályai, mindannyian másfé­lék vagyunk, de igyekszünk se­gíteni, támogatni egymást. Mi most kezdünk el igazán takaré­koskodni: havi 10 ezer forintot tudunk félretenni és ha men­nünk kell, akkor egy alapítvány hozzáteszi a megtakarított pén­zünk 100 százalékát a miénk­hez. Abból már új életet tudunk kezdeni - mondja csillogó szem­mel egy édesanya, aki lassan várja „haza” élettársát a mun­kából. Két asszony egy konyhában: megférnek egymás mellett Karácsonykor hatszoros nagypapa lesz A dresszírzsákot még mindig mesterien kezeli Húzott fogat, tervezett há­zakat, dolgozott fűtőként, emellett ért a kovácsolás­hoz, mangalicákat tart, aranykoszorús mester­cukrász. Jakó Lajos Kiskőrösön született, építésznek készült.- Nem járhattam gimnázium­ba, pénzt kellett keresnem. Kő­művesnek akartam menni; de nem vettek fel: túl alacsony vol­tam. A helyi ÁFÉSZ viszont cuk­rásztanulót keresett.- Egy helyre hárman jelent­keztünk. Azonnal tudtam, hogy én nyerek: a cukrászmester még nálam is kisebb volt pár centivel. Egy gebines cukrászdában kezdett dolgozni Kiskőrösön, az­tán lecsapott rá a sereg.- Kalocsán voltam, innen át­tettek Kaposvárra. Pincérked- tem a tiszti klubban, aztán fel­cser lettem. Egy főhadnagy volt az orvos, akiről kiderült: elájul a vértől. Az egész laktanyának én adtam be az oltást, furunkulust vágtam fel, fogat húztam, szőrtü- szőgyulladást kezeltem. Tizedesként szerelt le, vissza­ment cukrásznak.- Az első saját üzletemet 1972- ben akartam megnyitni a város központjában, de ehhez fel kel­lett mondanom az ÁFÉSZ-nél. Az iparengedélyt nem kaptam meg, mert azon a környéken már volt cukrászda. így aztán szakmát váltott.- Elvégeztem egy magasnyo­mású kazánfűtő tanfolyamot, a diákotthonban kaptam állást. Csak a műszereket kellett néze­getnem, minden más a segéd­munkás dolga volt. Csinált magának egy kis laka­tosműhelyt a kazánház mellett.- Előszobafalakat, virágtartó­kat kovácsoltam. Tudtam, hogy előbb-utóbb lesz saját üzletem, a cukrász szakmához szükséges berendezéseket is gyártottam. Öt év után kapta meg az ipart, Kiskőrös szélén nyitotta meg el­ső cukrászdáját. Aztán bent a vá­rosban még kettőt.- Közben kibéreltem Kecske­méten, a Petőfi Sándor utcai ABC-ben bezárt húselőkészítőt, az ablakon keresztül árultuk a fagyit. Aztán megvettem az ABC- t, kiskőrösi cukrászdákat pedig bezártam. A mai napig egyéni vállalkozó vagyok, de van egy káeftém is, itt cukrászati és ven­déglátó-ipari berendezéseket gyártunk. Feleségét gitározás közben is­merte meg.- A kiskőrösi ifjúsági klubban zenéltem, ő akkor harmadikos gimnazista volt. Gitározni tanult, megkért, hogy segítsek. Beáta, lányunk nálunk cukrász, Rita közgazdászként a cég ügyeit in­tézi. Egy hónapja született az ötö­dik unokám, karácsonykor pe­dig egy babával ismét gyarapod­ni fog a család. Mestercukrász, aranykoszo­rús cukrászmester. A szakma minden rangos kitüntetését megkapta, rendszeresen hívják külföldi világversenyekre zsű­rizni. Az Első Magyar Fehér Asz­tal Lovagrend lovagja. Építész vénája megmaradt.- A házamat magam tervez­tem. Néha a kollégák is kérnek tőlem segítséget, belsőépítész­ként is számíthatnak rám. Zeneiskolába soha nem járt.- Trombitásként kezdtem a kiskőrösi szimfonikusoknál, az­tán megtanultam gitározni és dobolni. Most a Ja-Má.Cse trió­ban játszok. Zöldségből önellátó.- A ház körül minden megte­rem amire a családnak szüksé­ge van. Hat évvel ezelőtt pedig vettünk néhány tyúkot, már ka­csáink, birkáink, sőt, mangalica kocáink is vannak. ■ G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents