Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-23 / 170. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2010. JÚLIUS 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP „Mi nem örököltünk házat a szüléinktől" rostás László Sajnos a munkáltatók félnek, pedig a cigányok túlzottan is alázatosak Rostás László az utolsó halasi ci­gányvajda unokája, a városi cigány ön- kormányzat irányí­tója, az Országos Cigány Önkormány­zat egyik alapítója, Kisebbségekért díj­jal kitüntetett szak­ember. Úgy véli: ah­hoz, hogy a problé­mák megoldódja­nak, összefogásra és pozitív diszkriminá­cióra van szüksége a cigányságnak. Zsámbóki Dóra- A cigányság társa­dalmi integrációjának elősegítésére Balog Zoltán személyében államtitkárt nevezett ki a kormány. Mi a ci­gányság mai, legna­gyobb problémája?- Elsősorban a szelle­mi és gazdasági elmara­dottság. A hatvanas évek elejéig iskolába se járhattunk. Én is majd­nem nyolcéves voltam már, amikor a mostani cigányház­nak otthont adó egykori orvosi rendelő és iskola felépült. Előt­te magyar iskolába nem járha­tott az, aki a városon kívül élt. Cigány iskola meg nem volt.- 2010-ben már nem kell szembenézni ilyen problémá­val, mégis azt látjuk, hogy ke­vesen vannak azok a cigá­nyok, akik a középiskolát be­fejezik.- Igaz, de Halason már 13 diplomásunk van. Az emberek el sem tudják képzelni, hogy mekkora teljesítmény a putri­ból, a nyomorból iskolázottá vál­ni. A cigány önkormányzatnál sokszor az a feladatunk, hogy egy nyamvadt körzőt vagy ce­ruzakészletet is vegyünk a gye­reknek, mert a szülei a legmini­málisabb dolgokat sem tudják biztosítani. A másik része a do­lognak, hogy a gyerekek ritkán látnak olyat, aki tanult és kitört, mert a munkaerőpiacon nehe­zen rúghat labdába egy cigány. Sokszor hallom, hogy azt mond­ja a vállalkozó, hogy de hát én „Gyerekkoromban még iskolába se járhattunk, most meg 13 diplomás cigánya van Halasnak" - mondja Rostás László alkalmazok egy cigányt. Meny­nyiből? Kétszázból? Sajnos a munkáltatók félnek, pedig a ci­gányok túlzottan is alázatosak, néha már szolgalelkűek. Kemé­nyen tudnak dolgozni, de ha le­hetőséget sem kapnak, akkor...- Mekkora a munkanélküliek aránya a halasi cigányok kö­rében?- Nagy, de nem nagyobb az átlagnál. Vannak, akik kerülik a munkát, és inkább a rosszra adják a fejüket, de Halason ez nem több 80 embernél. Nem is számíthatnak tőlünk semmi jó­ra. Néhány évvel ezelőtt csinál­tunk egy kis kutatást. Észrevet­tük, hogy azok a szülők, és azoknak a gyerekei, akik a nyolc általánost elvégezték, nagy valószínűséggel nem lesz­nek munkakerülők, nem tér­nek le a helyes útról. Nyolc ál­talános - ez a cél, miközben a magyarok ott tartanak, hogy 1- 2 diploma meg nyelvvizsga...- Miből fakad ez a lemaradás?- A cigányok évszázadokon keresztül vándoroltak, vályogot vertek, muzsikáltak, keresked­tek. Óriási kultúrája van a ci­gányságnak, viszont ilyen érte­lemben vett gyökereink nincse­nek. Az életmódjukból fakadó­an nem tanultak, megrekedtek. Gondoljon csak bele: mi nem örököltünk házat a szüléinktől, sem vagyont. Talán az én gyere­keim már fognak valamit örö­kölni. A cigányságnak nincs semmije, amire alapozhatna. Ezért kell a pozitív diszkrimi­náció a társadalom részéről. Mennyiből tartana azt monda­ni, hogy az egyetemre felvett száz diákból ötnek cigánynak kell lennie? Vagy az általános iskolában én indítanék egy 0. évfolyamot cigány és szegény, szegregáltan élő gyerekeknek, hogy egy évig felzárkózhassa­nak, hogy tapasztaljanak.- Mi bajuk a magyaroknak a cigányokkal?- Magyarországon rossz a gazdasági helyzet, nem csak a cigányok körében. Egyre több család szegényedik el, és ilyen­kor mindig kell egy bűnbakot találni. Most a cigányok azok. Hogy a segélyek miatt meg a bűnözés miatt van minden rossz. Sokkal többet kellene tudnia a magyar em­bernek a cigányságról.- Ha már megemlítet­te a bűnözést: van ma Magyarországon ci­gánybűnözés?- Nincs. Sajnos a ma­gyarok is ugyanúgy lopnak, mint a cigá­nyok. Mondjuk a néni, akinek egy cigány el­lopta a tyúkját, joggal dühös a cigányra, de észre sem veszi, hogy néhány magyar fehér- galléros milliárdokkal rövidítette meg. Egyéb­ként itt, Halason na­gyon komoly kapcsola­tunk van a rendőrség­gel, tudják azt, hogy bármiben számíthat­nak ránk. Ha egy ci­gány bűnt követett el, akkor a cigány önkor­mányzat nem fogja megvédeni. Tudom azt is, hogy van a cigány­sággal probléma, ezért építettük ki az utcabi­zalmi rendszert, azóta kevesebb a gond.- Mire fordítják azt a támoga­tást, amit az államtól kap­nak? Ha egy cigány bűnt követett el, akkor a cigány önkormányzat nem fogja meg­védeni.- A halasi cigány önkor­mányzat évi 10 millió forintból gazdálkodik. Ebből 570 ezer fo­rint az állami támogatás, a töb­bit a várostól kapjuk. Dolog meg van elég: 3200 cigány él Halason, naponta 40-50 ember fordul meg nálunk, akiknek se­gítenünk kell. Ami meglepő, hogy nem csak cigányok keres­nek fel minket. A 10 millió kö­rüli összegből igazándiból csak tűzoltásra jut: az épület fenn­tartására, a 13 utcabizalmi jel­képes fizetésére, és egymillió körül tanulmányi támogatásra.- Igaz az, hogy cigány anyák szándékosan kárt tesznek a magzataikban, hogy több se­gélyhez jussanak?- A cigány ember nem hülye, hogy szándékosan ártson a gyerekének. Az, hogy a cigá­nyok általában rossz egészség- ügyi állapotban vannak, saj­nos, tény. Ha már az anyáknál tartunk: az sem normális, hogy 13-14 éves cigány kislányok gyereket szülnek. Hol vannak ilyenkor a hatóságok? Azt kel­lene felfognia a cigányságnak is meg a magyaroknak is, hogy a cigány lány is gyerek még, és ha egy felnőtt férfi ejtette teher­be, annak felelnie kellene a tet­teiért.- Mindig a szegénységhez lyukadunk ki. Kinek és mit kellene tennie annak érdeké­ben, hogy ez megváltozzon?- Természetesen a cigányok­nak is tenniük kell. De a társa­dalomnak, a kormánynak is vannak eszközei, mint például a pozitív diszkrimináció. Panel­programra ad az állam pénzt. A putrik felújítására, higiénikus­sá tételére miért nem jut? Azt kell végre felismerni, hogy a ci­gányság is államalkotó ténye­ző. Segítségre van szükségük ezeknek az embereknek, meg­ismerésre, elfogadásra. A cigá­nyoknak is mindig mondom, hogy fogadják el a magyarok értékrendszerét, alkalmazkod­janak. A magyaroknak meg csak azt kellene felismerniük, hogy a cigányság szinte összes problémája végső soron a diszkriminációból és a szegre­gációból fakad. Az előítéleteken lehet változtatni: esélyt kell ad­ni ezeknek az embereknek a felzárkózásra. HIRDETÉS A Weasler Engineering Kft. két munkakörbe új kollégákat keres Kecskeméten. Könyvelő: Feladat: beérkező számlák, bankkivonatok könyvelése; számlák - szállítólevelek egyeztetése; házipénztár kezelése Elvárás: pénzügyi vagy könyvelői végzettség; angol nyelvtudás; Logisztikai és beszerzési asszisztens Feladatok: export számlák készítése; szállítólevelek- megrendelések egyeztetése; export/import vámeljárások előkészítése; Elvárás: közép vagy felsőfokú végzettség logisztika szakirányon; erős társalgási szintű angol nyelvtudás; részmunkaidő vállalása (4 óra/nap). Cégünk multinacionális munkakörnyezetet, versenyképes jövedelmet és juttatási csomagot kínál leendő munkavállalóinknak. Amennyiben hirdetésünk felkeltette az érdeklődését, és megfelel a feltételeknek, kérjük magyar és angol nyelvű önéletrajzát küldje el a kft@weasler.hu email címre. ® BÁV BIZOMÁNYI KERESKEDŐHÁZ ÉS ZÁLOGHITEL ZRT. A BÁV ZRt. Kecskeméten működő zálogfiókjába keresünk ÉKSZERBECSÜS MUNKATÁRSAT. Elvárások: • érettségi bizonyítvány, • ékszerbecsüsi végzettség, • szakmai gyakorlat, • alapfokú számítástechnikai (MS. Office) ismeret. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat fényképes szakmai önéletrajzzal és bi­zonyítvány másolatokkal az alábbi címre kérjük postai úton beküldeni: BÁV ZRt., 38. sz. zálogfiók 6000 Kecskemét, Petőfi út 16. Ötliteres borosüveg helyettesítette a dobot Kötetlen nyári zenei hepaj - így is lehetne jellemezni a Rock Tiszakécske 2010 háromnapos rendezvényét, mely szerdán kezdődött. Tető alatt, a Cege- pARTin szól a buli egészen pén­teken hajnalig. A szervezők helyi, minőségi ze­nét szerető fiatalok, akik alkal­mat teremtenek arra, hogy aki kedveli az élő rockzenét, az lát­hassa és hallhassa. Céljuk az is, hogy olyan tehetséges magyar ze­nészek mutathassák meg magu­kat Tiszakécskén, akikhez hason­lót a médiából ma sajnos csak na­gyon ritkán lehet hallani. Fontos­nak tartják elhatárolódni a bizo­nyos körökben elterjedt „a rock az egyenlő romlás” értelmezés­től. Ettől függeüenül igaznak tart­ják azt, hogy a rockban sok eset­ben időnként „le kell menni ku­tyába”, mert ennek a zenei műfaj­nak a lényege a szabadság, a for- ma(ság)bontás. A RockTiszakécs- ke 2010 az emberi, valamint a ter­mészetes és mesterséges környe­zeti értékek tiszteletben tartása mellett szolgáltat jó zenét, persze nem csak fiataloknak. A soproni Crazy Daizy lúg Band a nyitónapon kilógott a sor­ból, mert ők nem rockot, hanem countryt és bluest játszottak. Még egy különleges dologra figyelhet­tek fel a nézők. A háromtagú for­máció dob helyett ötliteres boros­üveget használt. A koncertek in­gyenesen látogathatók. ■ Sz. T.

Next

/
Thumbnails
Contents