Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ 5 A portéka átkeresztelése nagy biznisz a zöldség-gyümölcs pia­con. A termesztési kvótán felüli termést fél forintért szerzi be külföldről az élelmes kereskedő, és egész forintért adja tovább. De előtte kicsit manipulál vele: címkével - vagy csak szavakban - hazaivá konvertálja az impor­tot. Úgy kelendőbb, mert egyre inkább a hazai terményeké a vá­sárlók bizalma. Ily módon a dinnyeszezont is meg lehet sür­getni, még mielőtt termőre for­dulnának az itthoni ültetvények. Idén július első napjaira je­lentek meg az első terméssel az őstermelők, onnan datáljuk a szezon kezdetét. Kiderült: ez nem jó támpont, mivel a döm- ping még ezután, július 20-a kö­rül kezdődik. Tehát az igazi ős­termelők is tudnak úgy árulni, hogy terményük nincs is. Őket „félig zöldeknek” titulálja a zsargon.- Legfőképpen az álősterme­lők rontják piacunkat, hiszen ők gyakran négyzetméternyi földet sem művelnek, de kül­földről vagy nagy tételben itt­hon olcsón felvásárolt dinnyé­vel üzletelnek. Minden képzele­tet felülmúl az a garázdálkodás, ami a zöldség-gyümölcs piacon van. Aztán tudok olyan ter­mesztőkről a mi környékünkön is, akiknél még eztán fordul ter­mőre az állomány, de már árul­ják a valahonnan vett dinnyét. Ezzel úgy okoznak nekünk ér­zékelhető kárt, hogy a szezon egészében alámennek az őster­melés fenntartásá­hoz szükséges ár­szintnek, azaz elma­rad a nyereségünk, amiből fej­leszthetnénk - mondta el piaci tapasztalatait Kovács Tibor Szentkirályon. A piacfelügyelők a tudói, hogy az ócskások vagy a függönyáru­sok is előszeretettel egészítik ki ilyentájt dinnyével a kínálatu­kat. De ők még a könnyebb ese­tek az értékesítési jogosultságot ellenőrző hatóság számára. Ha vállalkozói engedélyük feljogo­Magyar dinnye - magyar földről sítja őket a dinnye forgalmazásá­ra, árulhatják békével; ha nincs ilyen engedélyük, feljelentik őket. Sokkal nehezebben érhe­tők szabálytalanságon a névle­ges őstermelők, akik valójában csak kereskedelmi tevékenysé­get folytatnak.- A piacfelügyelet és a közte­rület-felügyelők ál­landóan ellenőrzik az újonan megjele­nő árusokat, de a neppereket igen nehéz kiszűrni. Bárki válthat az adóhivatalban őstermelőit, aki termőfölddel rendelkezik, s a hatóság az iga­zolványban minden olyan ter­ményt feltüntet, amiről azt mondja, hogy maga állítja elő. De hogy valóban a sajátja-e, amit a pultra tesz, vagy felvásá­rolta valahol - ezt nem tudjuk ellenőrizni. Az őstermelők por­táján csak az adóhivatal embe­rei nézhetnek szét, vagy az ÁNTSZ, ha valami nem stimmel a permetezési naplóban - hal­lottuk Szecsei Lászlóné nagykő­rösi piacfelügyelőtől. A Kecskemét környéki diny- nyések - s nem kivételek ez alól a szabadszállásiak, a lajosmizse- iek sem - főleg a békési dinnyé­től tartanak. Finom is, meg ol­csóbb is, ezért letörik vele az it­teni árakat. Patonai Sándor szerint a ti­szántúli dinnye főleg a néhány hektáron termesztőkre veszé­lyes, mert ők mindig nagyobb fajlagos költséggel dolgoznak, KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ mint a több tíz, esetleg több száz hektárt művelők.- A jelenlegi nagy tételekért fi­zetett 60-70 forint felvásárlási ár még elfogadható, de az alatt jófor­mán csak a költségek térülnek meg. Viszont fogyasztói piacra át­hozni feketefuvarban akár Békés­ből is nagyon megéri. Bennünket éppen az ilyen ingázók hoznak hátrányba. Könnyen teszik, sem adót, semmilyen közterhet nem fizetnek - sorolta Patonai Sándor. Talán nincs olyan dinnyés, akit ne lopnának meg egy-egy nyá­ron, több száz tonnára tehető az a veszteség, amiről tavaly nyá­ron számoltak be a termesztők Nagykőröstől Tiszakécskéig. Ak­kor sok és olcsóbb volt a dinnye a piacokon. Most a hűvös időjá­rás, az esőzések miatt dinnyéből általában fele annyi termést prognosztizálnak a termesztők. A kisebb hozamok, a magasabb fogyasztói árak vagyonbiztonsá­gi kockázata jelentősen nőtt. A héj, a kocsány színe és nagysága a titok nyitja A DINNYE MESSZIRŐL ELÁRULJA, hogy frissen szedték-e, vagy napokig utaztatták - állítja Kovács Tibor.- Az importgyümölcs elveszti fényét, opálos, hamuszürke árnyalatot vesz magára. A másik fontos jel a frissesség megállapítására a kocsány hossza és a vágási felülete. Ha beszáradt a vágási felület, akkor biztos, hogy 3-4 napja szüretelhették, tehát aligha lehet az hazai termény. Úgy is keltik a frissesség látsza­tát, hogy visszavágják a ko­csányi, de akkor meg a rövid­ség a gyanús. A dinnye ko- csányát ugyanis nagyjából 2- 3 centinél vágják el a dinnyé­sek, nehogy felsértsék a gyü­mölcsöt. Tehát aki jó eséllyel akar finom hazai dinnyéhez jutni, a fényes héjú, zöld vá­gási felületű és többcentis ko- csányú gyümölcsöt vegye meg! - tanácsolta a tapasz­talt dinnyetermesztő. ■ Ezekben a he­tekben az ócs­kások is diny- nyét árulnak. Őstermelők, akik „félig zöldek” neppervilág Nagyobb most a termesztés vagyonbiztonsági kockázata MEGYEI KORKÉP Miklay Jenő Titokzatos az idei dinnye­szezon. Meg sem ért a hazai, de már árulták a piacon. Vezetőcserék - megszűntek az igazgatósági tagságok is Átalakította a 25 tulajdonosi jog- gyakorlása alatt álló cég vezeté­sét a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) - közölte az állami pénzintézet. Közleménye szerint a változások a kormányprog­ramban meghatározott haté­kony és takarékos működés ér­dekében történtek. Az MFB a társaságok igazga­tóságait megszüntette, tagjai­kat visszahívta. A változtatás­sal országosan összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető - vezér- igazgató, illetve ügyvezető - gyakorolja. A közlemény szerint Bács- Kiskun megyében a vezetői fel­adatokat mostantól a következő személyek látják el: a Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt. élén Csonka Tibor, a KEFAG Kiskun­sági Erdészeti és Faipari Zrt. élén Sulyok Ferenc áll. Megújultak a cégek felügyelő­bizottságai is. Eddig országosan 108 felügyelőbizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díja­zással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem része­sülnek tiszteletdíjban. ■ Három méterről lőtte meg a vita hevében nejét Három méterről lőtte meg lég­puskával feleségét egy 45 éves szakmári férfi. Szerencsére az asszonynak nem lett komoly ba­ja. A rendőrségtől megtudtuk, hogy egy 45 éves szakmári férfi péntek este 6 órakor válófélben lévő feleségével szóváltásba ke­veredett. A vita során előkerült a férfi Slavia 630 típusú légpuskája, mellyel 3 méter távolságból a bal oldalán meglőtte feleségét. A lö­vedéktől az asszony bőrfelszíne sérült meg, ami az orvosi véle­mény szerint 8 napon belüli sé­rülés. A házkutatás során lefoglalták a 14 darab kispuskalőszert, me­lyeket a férfi engedély nélkül tar­tott a lakóhelyén. ■ BA0N.hu ARSENIC SIMO: - Egy négyszáz kilós ökröt húztunk nyársra. Ez már a ne­gyedik év, hogy részesei vagyunk a rendezvéynek. Sütöttünk már kecs- kegidát, malacot, de most - közkívá­natra - ismét ökör sült. Szombaton este kezdtük a pácolást, az előkészí­tést, hogy vasárnap délre készen le­hessen. JAKAB ÁRPÁD szakács: - Az egyetlen szakácskönyv, mely fennmaradt a kor­ból, Aficio szakácskönyve. Ennek segít­ségével állítottam össze a menüt. Dió­val és köménnyel ízesített vagdalt hús, lencsés-fokhagymás cukkinisaláta, tel­kes kiőrlésű lisztből készült lepény al­kotta az ételsort. Egykor a római kato­nák maguk sütötték vaslapon. Kétszáz, római kori öltözékű nő és férfi kelt át tegnap komppal Dunaszekcsőről Dunafalvára, hogy felelevenítse a két telepü­lés ókorig nyúló múltját. A vendégsereggel érkezett együtt az a „római légió”, mely Komáromból kelt útra. Naponta 25-40 kilométert meneteltek, míg az esemény színhelyére ér­keztek. A vendégeket Magosi György polgármester és párja, Erzsiké fogadta a falubeliek kísé­retében. A „rómaiak” a focipálya melletti téren vertek tanyát, ahol friss, meleg lepénnyel várták őket a házigazdák. Egy négymá­zsás ökör sült szabad tűzön, hogy a lepény után hús is csilla­pítsa a nép éhét. Az I. század első felé­ben a rómaiak Pannónia védelmére a mai Duna- szekcső területén kőerő­döt építettek. Az erődít­mény mellett az itt szol­gáló katonák családjai­ból, kereskedőkből, ősla­kosokból település ala­kult ki, melyet Lugiónak neveztek el. A TV. század­ban a város neve Flo- rentiára változott. Ebben az időben a mai Duna- falva területén, a Duna bal partján is épült egy kikötőerőd, melyet cont­ra Florentiaként ismer a kutatás. ■ Rab Rita Dunafahiát újra elfoglalták a légionáriusok ünnepség Kétezer évvel ezelőtti időkre emlékeztek - ökörsütéssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents