Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-04 / 128. szám

6 2010. JÚNIUS 4., PÉNTEK GAZDASÁG 7 182 Ft x 5 hó I Saját erő: 3 990 Ft ^Hitelösszeg: 35 910 Ft IHM: 0% ml 2010. július ______________37 500 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus___________23 500 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 3-án €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 4 4 274,03 222,82 193,54-2,27 Ft-3,34 Ft-2,07 Ft Forintbetéti0 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB' 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3’ 4,50 7,50 Raiffeisen Bank’’ 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3><1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.03.) Vételi Eladási I Allianz Bank 267,81 281,55 Budapest Bank 266,80 283,30 CIB Bank 263,57 285,53 Citibank 263,83 285,81 Erste Bank 267,72 283,14 K&H Bank 267,82 283,24 MKB Bank 268,12 281,88 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 269,46 281,58 A BUX index 2010. június 3-án 23000] változás:-M3%1 22800 226001 22400 Nyitóérték 22 661 Záróérték: Beárnyékolt könyvünnep megosztott szakma A sok cím vagy a sok bolt a bajok forrása - Visszaeső kereslet Előző napi 22 024 záróérték: 15.-30, a New Yorlt-fp 22252 tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Richter 44 500 Változás (%) Millió Ft 1,71 6 330 TVK 2 985 Danubius 3 415 0,29 ANY 0,28 MTelekom 695 0,14 1058 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 5 440 -2,85 28 966 KEG-2,22 Mól Econet 18 200 -2,09 5 060-1,92 FHB 1340 -1,47 A BUX index az elmúlt napokban 2220« 22103 22 252 y 21979 20 876 20800.—-° ---------------------­pont 05.26 05.27 05.28 05.31 06.01 06.02 S** FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forint/tonna, 06.03.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus_______30 500 TAKAR MÁNYBÚZA 2010. augusztus_______28 300 TAK ARMÁNYKUKORICA Keveset vár a tegnap megnyílt könyvhéttől a szakma. A hazai túlter­melési válságot tavaly a kereslet reálértéken számított 10 százalékos csökkenésével súlyosbí­totta a'gazdasági krízis. Munkatársunktól A könyvkiadók szerint a bajok forrása, hogy a terjesztők nyak­ra-főre nyitották a nagyobbnál nagyobb alapterületű üzleteket. A kereskedők szerint viszont a kiadók esztelen, könyveimben és darabszámban is mutatkozó túltermelése a válság oka. A kiadók és kereskedők kap­csolata bizományosi rendszeren alapszik: a terjesztőnek átadott könyvek az eladás pillanatáig a kiadó tulajdonában maradnak, a terjesztő pedig az értékesítést követő hónapokban számol el a kiadóval. „A rendszer a 90-es évek ele­jén alakult ki. Olyan változatot pedig, amely egyértelműen jobb lenne, nem ismerünk” - nyilat­kozott Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnök-vezérigazgató­ja. A könyv-nagykereskedelem­ben piacvezető és hét kiadójával a termelésben is érdekelt cégve­zetője szerint a szakma próbál­kozott ugyan egy másik sziszté­mával, a visszárus fix átvétellel, ám kevés sikerrel. Ebben a rend­szerben a kereskedő halasztott Budapest, Vörösmarty tér. Sokan tolongtak a könyvhét ünnepélyes megnyitója után. Akciók is csábítanak fizetéssel ugyan, de megvette a kiadótól az értékesítendő köny­veket, fél év után azonban visz- szaküldhette a készletet, amely­nek értékét a kiadó ilyenkor kö­teles volt visszafizetni a kereske­dőnek. Kolosi Tamás szerint a vissz­áruzás lehetősége kiszámítha­tatlanná tette a kiadók működé­sét. Arról nem beszélve, hogy a lassabban fogyó termékekkel próbálkozókat egészen ellehetet­lenítette. Kocsis András, a Kossuth Ki­adó Zrt. elnök-vezérigazgatója nem ért ezzel egyet. Szerinte ép­pen hogy a bizományosi rend­szer terheli a könyvpiac minden kockázatát a kiadókra. A fix átvételnek ráadásul nem kell tel­jes visszárusítással párosulnia. „Meg lehet állapodni úgy is, hogy a kiadó a bolti készlet felét- negyedét legyen köteles átven­ni. Az így finomított rendszer al­kalmas lenne a könyvkiadásban rejlő kockázat megosztására. A bizományosi rendszer koránt­sem a legjobb, már csak azért sem, mert a terjesztőhálózatot folyamatosan több milliárd fo­rinttal finanszírozza a kiadói szakma. Kiadói áron, árrés nélkül szá­molva mintegy 15 milliárd fo­rintnyi könyvet értékesítenek évente ezek az üzletláncok” ­Évtizedek tapasztalata az Ön kertjében! A SUHL professzionális termékeivel öröm a kert gondozása További akciós termékeinket keresse szakkereskedéseinkbenl Az akció 2010. június 15-ig tart. _ rV Az akció a készlet erejéig érvényes. A hitellehetőségek nem minden kereskedésben érhetők Credigen BanK^ el egységes feltételekkel. A részletekről érdeklődjön telefonon, vagy személyesen az Ön által választott partnerünknél. A Credigen Bank a hitelbírálat jogát fenntartja. Ez a hirdetés a Bank részéről nem minősül nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A hitelről részletes tájékoztatást az üzletben elhelyezett hirdet­mények adnak. Kamat 0%, kezelési költség: 0%. A 41/1997.(111.25.) Korm. rendelet szerint a referencia THM értéke: 0% (100.000 Ft 5 hónap). ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4 Telefon: (06-23) 418-054 Fax: (06-23) 418-106 www.stihl.hu • E-mail: info@stihl.hu 8 982 Ft x 5 hó ! Saját erő: 4 990 Ft I Hitelösszeg: 44 910 Ft THM: 0% STIHL mondta. Szerinte egy könyv átla­gosan tíz hónapnál is hosszabb idő alatt kel el, ez pedig azt jelen­ti, hogy a kiadóknak folyamato­san 12-13 milliárd forintja áll ezeknél a terjesztőknél. A nagy terjesztővállalatok kö­rül holdudvar alakult kiadókból. Ezek kapcsolata szorosabb, mint a többi terjesztő és kiadó közöt­ti viszony: ez jelenthet többségi vagy kisebbségi tulajdonlást, esetleg kiemelt terjesztői kap­csolatot. Kolosi Tamás szerint itthon ennek hagyománya van, Kocsis András viszont úgy véli, ez in­kább rosszfajta hungarikum, mert a terjesztők ilyenkor hajla­Hasznot csak a karácsony hozhat minden könyvterjesztő no­vember végéig veszteséges, december közepére hozza egyenesbe magát, a haszna pedig annyi, amennyit a karácsony előtti napok­ban összehoz. A kiadóknak módjukban áll igazodni a szakma szezonalitásá- hoz: kiadnak pár kötetet a könyvfesztiválra, párat a könyvhétre, de a javát karácsonyra időzítik, a ter­jesztők ehhez képest egész évben ugyanakkora költ­séggel kénytelenek dol­gozni. mosak kedvenc kiadójuk javára megengedhetetlen marketinges előnyöket biztosítani az üzlet­ben. Például jobb kihelyezése­ket, vagy például kiadóik köny­veinek leárazásával a konku­rens kiadó hasonló termékeit el­adhatatlanná teszik. Amiben Kocsis és Kolosi is egyetért: szükség lenne a kiadók ármeghatározási jogának törvé­nyi szabályozására. Vagyis hogy a kiadástól számított fél éven be­lül semelyik kereskedő se áraz­hassa le a könyveket. Jelenleg ugyanis akut likviditási problé­mák megoldása végett gyakran így teszik tönkre a kereskedők a könyvpiac jövedelmezőségét. Már kopogtatnak a KSH mezőgazdasági összeírói Bejárják az ország összes tele­pülését június 1-je és 21-e között, bekopogtatnak minden mező- gazdasági tevékenységet folyta­tónál a KSH összeírói. Kérdőívet tárnak minden gazdálkodó elé, hogy a válaszok alapján meg­újuljon a mezőgazdaságra vonat­kozó országos adatállomány. Céljuk.tehát statisztikai adatok gyűjtése, a kapott válaszokat minden ismertetőjelüktől meg­fosztva összesítik, vagyis az adatvédelmi előírásoknak eleget téve minden válasz elveszti azo­nosíthatóságát. Az egyedi adatokból nagy sta­tisztikai összesítés születik, az eredeti adatok „névtelenné" vál­nak, és nem kerülnek kapcsolat­ba egyetlen hatóság nyilvántar­tásával sem. Az összeírás teljes körű, tehát kiterjed Magyarország összes te­lepülésére, így mintegy kétmil­lió háztartást érint. Eszmei idő­pontja június 1-je, ezért ha az összeíró később jelentkezik, úgy az azt megelőző helyzetre lesz kíváncsi, az időközben esetleg beállt változásokat tárgytalan­nak tekinti. Városi körzetekben, ahol haszonállatok tartása nem engedélyezett, a KSH munkatár­sai csak olyanokat keresnek fel, akik mezőgazdasági tevékenysé­get folytatnak. Falusi körzetek­ben az összeírok házról házra haladva bejárják a vidéket. Az országos felmérés a gazda­ságok bizonyos méreteire terjed ki. Az összeírok látókörébe ak­kor kerül a használatban lévő földterület - legyen az szántó vagy konyhakert -, ha területe meghaladja az 1500 négyzetmé­tert. Szőlő, gyümölcsös esetén ugyanez a „küszöbérték” 500, fóliasátraknál 100, gombater­mesztésnél 50 négyzetméter. Vannak határszámok a haszon­állatoknál is, itt a vonalat egy na­gyobb élő állatnál (szarvasmar­ha, sertés, juh), 50 baromfinál, 25 házinyúlnál, 5 méhcsaládnál húzzák meg. Megkérdezik azo­kat is, akik az elmúlt 12 hó­napban mezőgazdasági szolgál­tatást végeztek. A kérdezőbiztosok újszerű dol­gok iránt is érdeklődnek. Továb­bi csoportjuk a gazdálkodás pon­tos földrajzi elhelyezkedését tu­dakolja. Ezt az indokolja, hogy az új megközelítés kiindulópontja: a gazdaság ott helyezkedik el, ahol a mezőgazdasági termelés egé­sze vagy nagyobb hányada fo­lyik. Ehhez a település neve, va­lamint a helyrajzi szám szüksé­ges, vagy a mezőgazdasági par­cellaazonosító rendszer (MEPAR) blokkazonosítója. ■ H. L. A hetedik nagy felmérés A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI Sta­tisztika történetében az idei im­már a hetedik teljes körű össze­írás. A legutóbbi tíz éve volt. A mostaniban több mint 13 ezer összeíró vesz részt, munkájukat további 3000 felülvizsgáló és te­rületfelelős segíti. Költségvetése meghaladja a 2,5 milliárd fo­rintot, ebből félmilliárdnyi az uniós támogatás.

Next

/
Thumbnails
Contents