Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-21 / 142. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JÚNIUS 21., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Beszélgessünk mi is... - Koloh Elekkel a Művész Kávézóban Koloh Elek újságíró, a Kecskemé­ti Lapok korábbi főszerkesztője, a Hőingadozás című kötet szerzője lesz a következő vendége a Mű­vész Kávézó Beszélgessünk mi is... sorozatának. A könyv műfa­ja verses vallomás, és a nyári könyvhétre került az tízeitekbe. A június 22-én, kedden 18 órakor kezdődő beszélgetést ezúttal is Komáromi Attila vezeti. ■ Márta István és barátai muzsikálnak A Mandel Quartet ad hangver­senyt Kecskeméten, a Barátok templomában kedden 20 órától. Márta István és barátai sikeres külföldi szereplések után érkez­nek a hírős városba. Magyaror­szágon kevés híradás szólt azok­ról a fellépéseikről, amelyekkel sikerült a világ nagy tévécsator­náinak műsorain keresztül né­zők millióihoz eljuttatni a meg- kapóan szép régi magyar zenét. Kevés hazai együttes mondhatja el magáról, hogy rendszeresen felkéréseket kapnak nagy nézett- ségű élő talkshow-kba való fellé­pésre. A Mandel Quartet ezen ke­vesek egyike. Játszottak a New York-i NBC naponta jelentkező élő show műsorában, a hambur­gi NDR showjában, sőt, a Vatiká­ni Rádió is sugározta autentikus reneszánsz és kora barokk mu­zsikájukat. A zenekar tagjai, Márta István, Mandel Róbert, Kállay Gábor és Jakobi László a magyar királyi udvarok zenéjét hozza el a Barátok templomába a Kodály Fesztivál programjaihoz tartozó koncertjükön. ■ Csík zenekar csütörtökön a Naiv Múzeumban Kecskeméti sztárokat ígértek a Kodály Fesztivál szervezői, és tartják a szavukat: csütörtökön a Prima Primisszima díjra jelölt Csík zenekar lép fel a Naiv Művé­szek Múzeumának udvarán este 8 órától. Esőhelyszín: Kecskeméti Kulturális Központ. ■ Világvárosi hangulat egy éjszakára múzeumok Hatalmas érdeklődés kísérte az év legnagyobb kulturális eseményét Az erős konkurencia - foci-vébé, gasztronómiai rendezvények - ellenére tömegeket vonzott a Mú­zeumok éjszakája megye- szerte. Rákász Judit A megyeszékhely világvárosi hangulatot kapott erre az éjsza­kára. Több helyen szabadtéri koncertekbe lehetett belehall­gatni, s az sem volt baj, ha a kö­zönség itt-ott az úttestre is ráter­jeszkedett: a retro járatba be­kapcsolt faros Ikarus elé/mögé besorolt autósok lassítottak, mert ők is belehallgattak a mu­zsikába. A zene sok helyen ki­tartott, de tovább is lehetett menni valamelyik kiváló adott­ságokkal rendelkező, máskor mégis csendes kiállítóterembe vagy múzeumba. Mintha az egész város egy nagy találkozó- hellyé vált volna. A szórakozást keresők épp úgy megtalálhatták az érdekes programokat, mint az ínyencek. Utóbbiak kötöttek ki nagy szám­ban például a megyei könyvtár­ban, ahol ’50-es, '60-as évekből származó helyi híradókat vetí­tettek. Cigarettafüstbe burkoló­zott elvtársak, a szövőgép mellől ugrasztott manökenek, az Álla­mi Áruház gazdag kínálatától transzba esett vásárlók tűntek fel a régi felvételeken. Az időjárás kegyes volt, csak éjfél körül szakadt le az ég, ad­dig viszont ki-ki kedvére kalan­dozhatott. A halasi Thorma János Múzeumban a tündéreké volt az éjszaka Farkas Antal jama képei is láthatók voltak a Bozsó Gyűjteményben A szép formák domináltak a kecskeméti Tormási Szalon éjszakai festő szeánszán: Bazán Vladimír, Kő Ferenc, Szappanos István és Walter Gábor festőművészeknek két hölgy és egy '65-ös Opel GT állt modellt. A késő esti „sávban” a cirókás Kortársakra voltak a legtöbben kí­váncsiak A kulisszák mögött - idén is hatalmas volt az érdeklődés, a kecskeméti teátrum kulisszajáró csoportjai már a hét elején megteltek Kalocsán a régészetbe is belekóstolhattak a bátrak Esélyt kell adni az eljövendő sikerek megszületésének konferencia Cseke Péter hívására egy asztalhoz ültek a zenés színház kiemelkedő alakjai A zenés színházak jövőjéről ren­deztek konferenciát neves szín­házigazgatók, rendezők, zene­szerzők részvételével csütörtö­kön Kecskeméten, az Országos Zenés Színházi Találkozón. A vi­taindítót Szörényi Levente tar­totta, aki a bevált külföldi dara­bok megvásárlásának és az új hazai ősbemutatók megrendelé­sének dilemmáját emelte ki.- A magyar drámát átöleli a színházi szakma. Nem mondha­tó el ugyanez a magyar zenés da­rabokról - mondta Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Szín­ház igazgatója, akit arra kértünk, foglalja össze a tanácskozás ta­pasztalatait. - A tapasztalat azt mutatja, hogy jelenleg a szmhá­zak többsége inkább a biztos si­kert ígérő darabokat vásárolja meg, és csak elvétve rendel új da­rabokat kortárs szerzőktől. Abból a szempontból ért­hető ez, hogy a je­lenlegi anyagi helyzetben nem sokan mernek kockázatot vállal­ni. De a tanácsko­záson elhangzott véleményekből az derült ki, hogy muszáj. Esélyt kell adnunk arra, hogy megszü­lessenek az új sikerek! Áldozat- vállalás nélkül nem juthatunk előre. Gondoljunk csak bele: egy­szer a ma nagy sikerrel játszott musicalek és operettek is meg­születtek. Féltőn óvták őket, hely­zetbe hozták alkotóikat, és a mun­kának meglett az eredménye.- A kecskeméti színház is biztosra megy a Nyomorul­takkal. Az ope­rettpályázat az egyensúlyt jelenti ebben az értelem­ben?- Ahogy a következő évadban látható Popeye című zenés darab is, amelyet kiváló kortárs szer­zők, Darvasi László és Ganxta Zolee ír a kecskeméti színház szá­mára. Tehát a külföldi nagy siker mellett ott lesz egy fontos hazai ősbemutató. A tanácskozáson na­gyon pozitív volt az operettpályá­zat fogadtatása. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója pedig arról számolt be, hogy musicalpá­lyázatot hirdettek meg. Sok ha­sonló kezdeményezésre és felké­résre lenne szükség.- Milyen visszajelzések érkez­tek a szakma részéről a feszti­vál kapcsán? Nem tart attól, hogy a kezdeményezés erősíti a prózai-zenés megosztottságot?- Nem látok ilyen jellegű meg­osztottságot. A két műfajnak együtt, egymást kiegészítve kell élnie. Abszolút pozitív visszajel­zéseket kaptam, és kapok a mai napig. Régi tervem volt, hogy egy asztalhoz ültessem a zenés szín­ház kiemelkedő alakjait. A műfaj a világban és itthon is a kultúra, a minőségi szórakoztatás egyik legfontosabb szegmense lett az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt évadban Magyarországon 92(!) különböző zenés színházi elő­adást játszottak. Nagy odafigye­lést, komoly szakmai felkészült­séget igénylő produkciók, ahogy azt a fesztivál idején látható elő­adások is reprezentálták. Meg­kapó volt az a siker, amelyet A Bajadér aratott teátrumunkban. Állva tapsoltak a nézők, megkö­szönve azt az élményt, amelyet az előadás jelentett. Nem titok, hogy hosszú távú terveink van­nak a fesztivállal. Meggyőződé­sem, hogy a Pécsi Országos Szín­házi Találkozó jelentős szerepet játszott abban, hogy Pécs elnyer­hette az Európa kulturális főváro­sa címet. Hiszem, hogy Kecske­mét városa is sokat profitálhat abból, ha kezdeményezésünk ha­gyománnyá válik.- A szakmai rendezvénynek is lesz folytatása?- Olyannyira, hogy sokan je­lezték: jó lenne, ha nem kellene egy évet várni a következő be­szélgetésig. Tervezzük, hogy év közben is leülünk, és sorra vesz- szük a legfontosabb kérdéseket. Szeretném, ha ezek között ott le­hetne az ifjúsággal való kapcso­lat kérdésköre, beleértve az egyetemi oktatást is. ■ ■ A beszélgetést övező érdeklődést jellemzi, hogy a résztvevők egyet­len dologra mond­tak nemet: a ká­vészünetre.

Next

/
Thumbnails
Contents