Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-18 / 140. szám

6 2010. JÚNIUS 18., PÉNTEK GAZDASAG ABUX index 2010. június 17-én NYERTES Részvény TVK UMsófrfFft Változás(%) Millió Ft 2 950 3,87 5 Fotex 398 3,37 42 Mól 18 600 2,19 3 245 Synergon 608 1,33 ANY 725 0,69 VESZTESEK Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 43 850 -1,90 1216 Danubius 3 760 -1,82 1 FHB 1191 -1,40 271 Egls 18 540-1,38 246 MTelekom 635 -1,09 971 A BUX index az elmúlt napokban 22300 22000 21 700 21 473 21400 21277^ 21100 20800 20500 20915 06.09 06.10 06.11 06.14 06.15 06.16 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.17.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 32 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 37 000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 24 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 76 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 17-én €/R $/R CHF/Ft f f f 280,21 227,24 203,44 +1,05 Ft +0,35 Ft +2,90 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) lilllllW—■ 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB" *6,50 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 4,50 7,50 Raiffeisen Bank2’ 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.17.) Vételi Eladási | Allianz Bank 273,53 287,55 Budapest Bank 271,42 288,21 CIB Bank 269,23 291,67 Citibank 269,03 291,45 Erste Bank 272,76 288,48 K&H Bank 272,45 288,15 MKB Bank 273,10 287,10 OTP Bank 271,90 285,84 Raiffeisen Bank 273,59 285,89 Az egyik meghatározó nézet szerint a gyógyszerellátást nem lehet kitenni a versenynek. Azért ennek előnyeit a betegek is érzékelték. Alapkérdés: ha marad az árrés, jobb lesz a patikusnak? Megszigorítják a patikanyitást gyógyszerek Átalakul a kiskereskedelem, de maradhat a benzinkutas forgalmazás Hamarosan visszavonják a patikaliberalizációs jog­szabályt. Az új törvényter­vezet vitája az ó'szre ma­rad. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a napokban hirdette meg a patikaalapítási tilalom szándékát. Nógrádi Tóth Erzsébet A kormány szigorítaná a patika­nyitást. Ez vegyes fogadtatásra ta­lált. A változtatás célja, hogy hely­rehozzák a megromlott gyógy­szerellátást és visszaállítsák az esélyegyenlőséget. Ott működje­nek gyógyszertárak, ahol szük­ség van rájuk, ne pedig ott, ahol az a befektetők érdekeit szolgálja - mondta Szócska Miklós. Az új egészségügyi kormányzat célja újra megteremteni a gyógyszeré­szi hivatás rangját, mert jelenleg a patikák mögött meghúzódó be­fektetők miatt alig érvényesül a gyógyszerész szakmai és tulajdo­nosi felelőssége. Egyetért a patikaalapítás szigo­rításával Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, ezzel reményei szerint visszaáll a betegellátás biztonsága. Az Euró­pai Bíróság határozatára hivat­kozva azt mondja: a gyógyszerel­látás az egészségügy része, ame­lyet nem versenypiaci szabályok­kal kell megoldani, a politika jo­ga és kötelessége is a betegek el­látása. A moratórium egyfajta fék az új szabályozásig, de ahol jelen­leg nincs gyógyszertár, ott enge­délyezni kell az alapítást. Jelenleg 150 új patikaalapítási kérelem van a hatóságoknál. A működési engedéllyel rendelke­zőkre nem vonatkozik a morató­rium, rájuk a jelenlegi szabályo­zás érvényes. Ahol pedig lakossá­gi érdekből szükség van új gyógy­szertárra, ott továbbra is engedé­lyezik az alapítást. Az államtitkár azokat is megnyugtatta, akik a vény nélkül kapható gyógyszere­ket forgalmazzák a benzinkutak­nál és a különböző kereskedelmi központokban, ők is folytathatják a tevékenységüket. A kamara szerint az elmúlt há­rom évben elsősorban a forgal­mas helyeken nyíltak patikák, Szócska Miklós. Korrekt szabályok készülnek így az akkori kormány szándéka - lefedni az ország egészét, több­letszolgáltatásokat adni a lakos­ságnak - elsősorban a nagyobb településeken valósult meg. Ám mivel a patikák egyetlen jövedelemforrása a beszerzés és az eladás közötti árrés, azon az alapítás könnyítésével a korábbi kétezernél közel négyszázzal több gyógyszertár osztozik. Ez is az oka, hogy több száz patika be­zárt, s hatszázra tehető a veszte­ségesen működők száma. Az új szabályozás önmagában nem oldja meg a szektor alapve­tő gondjait, azokat a gyógyszerek­nél alkalmazott, átlagosan 14 szá­zalékos kiskereskedelmi árrés 2-3 százalékos emelésével lehet­ne kezelni - állítja Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Or­szágos Szövetségének elnöke. Ez­zel az intézkedéssel 10 milliárd forinttal nőne az árréstömeg, amely javítaná a patikák műkö­dőképességét; ez nagyon fontos, hiszen jelenleg a 40 százalékuk veszteséges. Egyébként az EU- tagállamok átlagos kiskereske­delmi árrése 20 százalék. El­mondta azt is: a 2007-től alkal­Sok eredményt is hozott az adminisztratív korlátok lebontása konkrét szabályok ismerete híján a Gazdasági Versenyhi­vatal (GVH) nem értékelheti a kormányzati elképzeléseket - közölték. A 2007-ben indult gyógyszertári piacnyitás lénye­ge egy olyan új rendszer felépí­tése volt, amelyben a patika­alapítást adminisztratív korlá­tozások nem akadályozzák, az egészségügyi szempontok érvé­nyesülnek. Az új rendszerből néhány, a GVH által javasolt garanciális elem kimaradt (garantált árrés, ügyelet és ké­szenlét finanszírozása), de a szabályozás így is kiállta az alkotmányosság próbáját. A piacnyitás lendületét a válság sem tudta megtörni. A verseny hatására egyes patikák bezá­rására kényszerültek, de így is közel négyszáz gyógyszertárral több működik a korábbinál. A forgalmas helyszíneken lévők nyitvatartási ideje lényegesen hosszabb, megjelent a szolgál­tatási kínálatban a házhoz szállítás, bővült az online el­adás, gyarapodnak az egész­ségügyi különszolgáltatások, ez 2010-ben már jogszabályi hátteret is kap. mázott patikaalapítási liberalizá­ció óta az ötezer fős települése­ken mindössze hat gyógyszertá­rat szüntettek meg, ez önmagá­ban cáfolja azt az állítást, hogy a szabad patikaalapítás miatt zár­nak be a kispatikák. A kiskereskedelmi árréstömeg a 2006. évi 75,1 milliárd forintról a múlt évben 72,3 milliárdra zu­hant. Az árrés az évek óta drágu­ló gyógyszereknél fordított arányú, csökkenő a mértéke. Immár sok éve hatályos a 850 forintos maxi­mált fix ár, amelyet az 5000 fo­rintnál drágább orvosságokért, köztük az egyre több sok száz­ezer forintos és milliós készítmé­nyért számolhat el a patika. Szabó Ferenc úgy látja, a libe­ralizáció jó hatással van a betegek megnyeréséért folyó versenyre. Sok helyen hosszabb lett a nyit­vatartási idő, és a vény nélkül kapható készítmények áraiban is verseny van. Egyetért azzal, hogy állítsák vissza a korábbi méret­határt: nagy településeken 250, a kisebbeken 300 méter legyen a létesítendő gyógyszertárak közöt­ti távolság. Azt is javasolja, hogy legalább 30 millió forintos alaptő­kéhez kössék a patikaalapítást. Szócska Miklós nyitott a javas­latokra, szakmailag korrekt sza­bályozás kialakítását tervezi, amely az érintettek bevonásával valósulhat meg. Az egyeztetések­re van idő, a patikaliberalizáció felfüggesztése fél évre szól. A pénzügyi stabilizációval sikerül elkerülni a bajokat Hamis illúziónak nevezte a nem­zetgazdasági miniszter a feltétele­zést, hogy a „magyar beteg már gyógyul”. Ezzel szemben Matol- csy György szerint az ország va­lamennyi makromutatója romlik, a gazdaság az idén stagflációs ál­lapotba kerül, ezért az új kor­mány első feladata, hogy a továb­bi zuhanást megakadályozza. A miniszter a Heti Válasz konferen­cián kifejtette: a pénzügyi stabili­zációval éppen sikerül elkerülni egy nagyobb bajt. A „brutális” bankadóval és a költségvetési megtakarításokkal lehet az államháztartás hiányát 5 százalék körüli mértékről 3,8 százalékra leszorítani. Megerő­sítette: a 200 milliárd forintos bankadóban a kormány részéről semmilyen engedményt nem tud adni. A jelenlegi 10 százalékról akár 40-50 százalékra fel kell emelni a kis- és középvállalkozá­sok részesedését az uniós forrá­sokból - hangsúlyozta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Az uniós forrásoknál várható straté­giaváltás fő eleme az egyszerűsí­tés és források átcsoportosítása. A bürokrácia jelentős csök­kentését, tisztakezű közéletet és a vidéki életforma versenyké­pességének növelését ígérte Fa­zekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Sürgette a naprakész állami földnyilvántartás létreho­zását. ■ Elksúcs. Megállapodtak egy európai bankadóról az uniós csúcs résztve­vői. A német-francia tervet főleg a britek ellenzik. Ám a büdzséhiányok, az államadósság csökkentésében egyetértenek, az euró védelmében is. Az észtek bevezethetik az eurót - döntöttek. Orbán Viktor magyar minisz­terelnök, Barroso EB-elnök és Sarkozy francia elnök az EU-csúcson. Új megállapodást akarnak az IMF-fel és az unióval A kormány új pénzügyi megálla­podást kíván kötni az IMF-fel és az EU-val - jelentette ki Szapáry György miniszterelnöki főta­nácsadó. A köztévében elmond­ta: a készenléti hitelkeretről szó- j ló, októberben lejáró szerződést a kormány decemberig hosszab­bítaná meg. 2011-re új megálla­podást kíván tető alá hozni. Júli­usban jön hozzánk az IMF és az EU küldöttsége, akkor lehet er­ről beszélni. A kormány nem tervezi a je­lenlegi hitelkeret részleteinek a lehívását. De elképzelhető a for­rások felhasználása, ha „törté­nik valami” a világgazdaságban, ami erre kényszeríti Magyaror­szágot - mondta Szapáry. ■

Next

/
Thumbnails
Contents