Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-14 / 136. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Előadásról előadásra vándorol a gyűjtőurna Folytatódik az adománygyűjtés a Kecskeméten június 19-éig tartó Országos Zenés Színházi Találkozón. Az önkormányzat és a társulat közös gyűjtésének célja, hogy minél több segítség juthasson az árvízsújtott területen élőkhöz. A találkozó valamennyi helyszínén pénzgyűjtő urnában lehet elhelyezni az adományokat. Az utolsó előadás - a június 19-ei főtéri gálaműsor - után a teátrum társulata átadja az összegyűlt adományokat az önkormányzat vezetőinek, akik gondoskodnak arról, hogy minden forint oda kerüljön, ahol a legnagyobb most a szükség. A fesztiválra többek között Egerből, Debrecenből érkeznek zenés színházi bemutatók, és több fővárosi produkció is várja az érdeklődőket. ■ Tolnai Ottót köszönti a Forrás új száma A hetvenesztendős Tolnai Ottó vajdasági költőt köszönti megyénk szépirodalmi folyóiratának, a Forrásnak júniusi száma. Tolnai Ottó, a Forrásnak évtizedek óta rendszeres szerzője, a Forrás irodalmi estjeinek szereplője. Nagysikerű, Végleadás című színpadi művét egykor a kecskeméti színház mutatta be Tömöry Péter rendezésében. Szintén vajdasági, de a háború óta Budapesten élő szerzője a folyóiratnak Balázs Attila. Papszigeti melódiák című színpadi játéka groteszk élethelyzeteket felidézve épp a népek együttélésének gyötrelmeit és szépségeit mutatja be. Még két évfordulós, de immár kecskeméti szereplője is van az új számnak. A Forrás a nyolcvanöt esztendős Orosz Lászlót, és a hetvenöt esztendős Szekér Endrét köszönti. Mindketten egykori megbecsült tanárok és ma is alkotó irodalomtörténészek. Orosz László tiszteletére fia, Orosz István novelláját és több grafikáját is közli a Forrás új száma. ■ Mintha évtizedekkel ezelőtt felejtették volna az omladozó ház falán az ELADÓ táblát. Pedig amit a fényképen látunk, nem lassú pusztulás eredménye. A magyarországi árvízsújtott területeken néhány nap alatt dőltek romba falak, házak, remények. Az eddig főként természetfotósként ismertté vált alkotó valószínűleg nem utoljára tett kirándulást a sajtófotó területére.- Ilyen helyzetben a fotós sem vonhatja ki magát az eseményekből - mondja. - Nem lehet csak fotózni. Ahol minden kézre szükség van, ott le kell tenni a gépet. De amikor újra felvesszük, a képben benne lesz minden, amit addig láttunk és megtehettünk. Rákász Judit Somodi Ferenc fotói az elmúlt hét közepén készültek Edelény és Felsőzsolca elárasztott területein. A - hazai és nemzetközi természetfotós pályázatokon több díjjal is elismert - kecskeméti fotós, a Magyar Református Szeretetszolgálattal érkezett az árvízi területre. A csapat szivattyúkat vitt az elöntött házakhoz, ahol minden segítségre szükség volt, így a fotózás mellett az egyik katonai egységhez csatlakozva részt vettek az élelmiszeradományok szállításában és szétosztásában is. • - Voltak olyan területek, ahova a mi segélycsapatunk jutott el elsőként - meséli Somodi Ferenc. - Mégis azt lehetett érezni, hogy az ottrekedt embereknek nem az élelmiszercsomag volt a legfontosabb, hanem az, hogy érezték a figyelmet, a Segítő szándékot és elmondhatták, hogy mi történt velük. Két jó szó is sokat Árvízi képek - sok helyen percek alatt öntötte el az utcákat a víz számít ilyen helyzetben. Felsőzsolcát három perc alatt öntötte el az ár. Tudták, hogy jön a víz, de arra senki sem számított, hogy szó szerint percek alatt önti el a települést. Még arra sem volt idejük, hogy a kocsikkal elmeneküljenek. Néhány fontos holmit kapkodtak össze, és vitték fel az emeletre vagy a padlásra. Sok helyen láttuk, hogy az udvarban ott az autó - víz alatt. Igaz, a többség nem is hagyta volna el a házát, mert a fosztogatók elképesztő gyorsan és szervezeteden megjelentek. ELADD | 2C|357£OTO 'RBVXd, \ DEC47H Két jó szó is sokat számíthat fotó A kecskeméti természetfotós a szeretetszolgálattal járta az árvízi területeket A nagyböjti oltárkép festője balázs Sándor Művészete Kecskeméthez, Bugáéhoz, a tanyavilághoz köti A kecskeméti kamarazenekar Szentandráson A kecskeméti Lakó Sándor Kamarazenekar évadzáró partival egybekötött koncerttel zárja a félévet június 20-án Békés- szentandráson. A zenekar meghívást kapott az ottani református egyház vezető lelkészétől, dr. Dobos Ágostontól, aki maga is amatőr zenész és tagja a Szarvasi Kamarazene- karnak. Elsőként a délelőtti szentmisén lépnek fel, majd 15 órától koncertet adnak a helyi református templomban. Műsorukban felcsendül Händel Vizizenéje, Mozart két templomi szonátája, Kodály Zoltán és Farkas Ferenc művei. ■ S. H. A Kecskeméti Képtár kiállítást tervez a Művésztelep második korszakában itt tanuló, alkotó képzőművészek munkáiból - olvastam a Petőfi Népében. Többségük amatőr művészként tevékenykedett, polgári foglalkozása mellett. Alkotásaik szép számmal fellelhetők a kecskeméti családoknál, azonban nevükön túl keveset tudunk róluk, holott a város kulturális és művészeti életének alakítói is voltak. A felhívásban megjelent nevek közül számomra hiányzott dr. Balázs Sándoré. A kecskeméti ferences rendház nagyböjti oltárképének festője 1899. április 2-án Tornyán (Csanád megye) született. Apját 1901-ben helyezték Kecskemétre, s korai halála után árvaházba került. Érettségi után ipari szakmákat tanult. 1917-ben kikerült az olasz frontra, ahol megsebesült. Felgyógyulva folytatta tanulmányait: a budapesti Képző- művészeti Főiskolán és a kecskeméti Művésztelepen festőművészeti tanulmányokat folytatott, Révész Imre tanítványaként. Közben tanított a kecskeméti iparostanonc iskolában, ahol éveken át a cserkészcsapat közkedveltvezetője volt. Budapesten rajztanári képesítést szerzett, Szegeden jogi doktorátust tett, majd történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1925-ben volt első önálló kiállítása Kecskeméten. 1928. novemberében Prohászka Józseffel, Imre Gáborral, Hagyik Ivánnal, Benedek Jenővel, Szabó Vladimirrel, Mátis Kálmánnal volt közös tárlata, ekkor már nemcsak festményeit, de kisplasztikáit is bemutatta. A kecskeméti ferences rendháztól a nagyböjti lepel megfestésére kapott megbízást. A História domus szerint az 5,25 x 3,5 m nagyságú Golgota „kép művésziesen alakítva, mindenkinek megelégedésére lett elkésztve. (1932) Hamvazó szerdára tettük fel először” (ma is ez a nagyböjti oltárkép). 1944-től katona az ostromlott Pesten. 1945. február 11-től 1948- ig hadifogoly volt: a sztálingrádi táborból tért haza. Fogvatartói megrendelésére portrék sokaságát festette. 1948-tól Pesten tanított. Megvakult. 1963. június 30- án Budapesten hunyt el. Balázs Sándor, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének tagja volt. Művészete elsősorban Kecskeméthez, Bugáéhoz, a tanyavilághoz és a Művésztelephez köti. Portréi és tájképei művészi alázatról, érett szakmai tudásról tanúskodnak. ■ km A Bohém Trió a jótékonysági sorozatban Néhány nap alatt számos kecskeméti zenész csatlakozott a Művész Kávézó jótékonysági felhívásához. Ennek köszönhetően minden este azokért szól majd a zene a kávézóban, akik szinte mindenüket elveszítették néhány nap leforgása alatt. Az élő koncerteken a vendégek belépődíj helyett adományokkal járulhatnak hozzá az árvízsújtott területek újjáépítéséhez. Az adománygyűjtő akció fellépői: június 14.18 h Bohém Trió JÚNIUS 15.18 H - Szénási Pál Bertalan (jazz billentyűs) június 16. 19 h - Ötvös Csilla (gitár) június 17.18 h - Kökény Eszter és Korb Vanessza (hegedű) június 18.18 h - Papp Ferenc (gitár) ■ Olajfestményei, akvarelljei és grafikái mellett plakettjei is fennmaradtak.
