Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-07 / 105. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁJUS 7., PÉNTEK INTERJÚ Ha zenét kell írnom, az mindent visz szirtes edina mókus A Kodály-iskola egykori növendéke Fonogram-díjas albumát mutatta be Saját lemeze Fonogram- díjas lett, megnyerte a dal­írók fesztiválját, négy éve ír dalokat Zsédának, de Falusi Mariann legutóbbi koncert­jén is közreműködött a MüPában. Szirtes Edina Mókussal a keddi kecske­méti koncertje előtt beszél­gettünk. Rákász Juciit- Ezt sosem fogom megszeretni- mondja Mókus, és próbál nem nézni a fényképezőgépbe. De az interjúhoz kell a fotó.- Nem szoktál még hozzá, hogy fotóznak?- Talán hozzá lehetne szokni, de megszeretni nem tudnám.- A kecskeméti ÉZI jó indulás volt a zenei pályán?- Igen, bár én elég rakoncát­lan gyerek voltam. 6 évesen, a felvételin nem is feleltem meg. Iskolaéretlennek nyilvánítot­tak. Ahelyett, hogy fegyelmezet­ten lerajzoltam volna, amit kér­tek, mindenfélét kitaláltam, és azt is hozzárajzoltam. Anyuká­mat nagyon szíven ütötte, hogy nem sikerült. De egy év múlva újra elmentem, és minden si­mán ment. Szabóné Horváth Márta néni volt az, aki kézen fogott, mégpedig szó szerint: a kezetn alapján választott kíh'é- gedűsnek. Fantasztikus tanár volt, hegedűsgenerációkáf'ne- velt... Az általános iskolát nem is Kecskeméten fejeztem be, mert felvettek a szegedi konzer­vatóriumba. 12-13 évesen beke­rültem a kollégiumba, a nagylá­nyok közé, ami először nagyon jó volt. Aztán előfordult, hogy vonattal szöktem haza. De a III-IV. osztályban összeszed­tem magam, és felvételi nélkül felvettek a főiskolára.- Akkor már írtál dalokat?- Sok képet őrzök magamban -, az egyik például az, hogy ülök a kollégium folyosóján a zongo­ránál, és játszom a lányoknak. Ha valami magatartási problé­ma volt velem, az akkori taná­rom mindig azt mondta: „Mó- kuskám, ülj le, zongorázz vala­mit!” Énekeltem is nekik - ép­pen, ami az eszembe jutott.- Ezekből lettek az első dalok?- Az első dalra tisztán emlék­szem! 7 éves voltam, amikor egy iskolai színdarabhoz írtam egy dalt. Két ujjal klimpíroztam hoz­zá a zongorán. Majd közöltem az akkori tanító nénimmel, hogy ze­neszerző leszek. Ő rám nézett, a kis gombafrizkós, tejfölszőke kis- csajra, és legyintett: „Persze, Edi­na...!” Aztán eltelt jó pár év, lett egy szerzői estem a MüPában, és utána odajött hozzám ugyanez a tanító nénim, hogy bocsánatot kérjen azért a „perszé”-ért! Soha nem haragudtam rá, de azért klassz volt, hogy odajött. A kér­désre visszatérve: igen, a főisko­lán már sokfelé dolgoztam. A Szegedi Kortárs Balettel, a Szege­di Színkörrel, és akkor már túl voltam a Ki mit tud?-on, ahol sa­ját dallal indultam. Egyébként oda is az egyik tanárom nevezett be - Szecsődi Feri bácsi - egy „magatartásprobléma" után. De ha azt kellene megmondanom, hogy melyik munkámra vagyok a legbüszkébb, akkor az Arany­órát mondanám. Kováts Kriszta kért meg, hogy írjak zenét kilenc Arany-balladához. Acapellára ze- nésítettem meg. Az iskolában ta­nultuk Arany költészetét, tanul­tuk a balladákat is, de egész más volt újraolvasni. Az előadáson csak ültem, potyogtak a könnye­im, és szörnyen szégyelltem ma­gam, hogy meghatódom a saját zenémtől. De azt éreztem - éle­temben először -, hogy létrejött valamiféle egység. Talán sikerült a zenével hozzáadni valamit Arany János szövegeihez. S en­nek részese lehettem... Amióta élek, folyton kavarog a fejemben mindenféle dallam. Amikor ösz- szeáll valami a darabokból, az fantasztikus.- Milyen egy fiatal dalszerző élete?- Jó is, meg rossz is. Minden nap megríkat, és minden nap megnevettet. A rossz oldala a gyötrődés, hogy érdekel egyálta­lán valakit, amit csinálok. Vagy csak én sírdogálok a saját dalai­mon? És lesz még ötletem? Jó úton járok? Jó lenne eljutni oda, hogy csak a zenéért csináljam, de én még nem tartok Itt. Még nem vagyok ennyire bölcs.- Másként írsz dalt, ha Zsé­dának írsz, vagy ha magad­nak?- Teljesen másként. Ha más­nak írok dalt, becsukom a sze­mem, felidézem az arcát, szinte hallom a hangját, és elkezdek énekelni úgy, hogy közben folya­matosan rá gondolok. Olyan dalt szeretnék írni, amely az ő vilá­gát szólaltaja meg.- Énekes, hegedűs, dalszerző- melyik az igazi?- Ha zenét kell írnom, az min­dent visz. A nagy álmom a film­zene. De imádom a komolyzenét is. A komolyzene és a népzene gyerekkorom óta átölel. Egy ki­csit olyan, mint az idős mester, akinek egy-két mondata meg­nyugtat, betakar.- Ritkán játszotok itthon.- Sajnos. Pedig itt megvan az a közönség, amelyiknek nagyon jó muzsikálni. De szerencsére egymásra találunk, ahogy a Ci- róka Bábszínházzal is egymásra találtunk. Nézz végig itt: minden apró részlet arról az egységről mesél, amit azok hoznak létre, akik itt dolgoznak.- Olyan előadóknak írsz dalo­kat, akiknek a koncertjeit 2-3 ezer ember hallgatja. A saját zenekarod világzenét játszik - szolidabb közönség előtt. Gon­doltál már arra, hogy jó lenne, ha a Fabula koncertjein több ezer ember őrjöngene?- Sokszor kérdezik tőlem, hogy magamnak miért nem írok slágerlistás dalokat. Amikor a Fabulával koncertezünk, és utá­na egy kis beszélgetés van, min­dig arra jövök rá, hogy az én kö­zönségem, ha 50 emberből áll is, olyan emberek, akikkel egy vér­ből valók vagyunk. Mintha ezer éve ismernénk egymást, pedig sohasem találkoztunk. A gyötrő­désem addig tart, amíg velük nem találkozom. Aztán vége. Tessék! Lássák! SZIRTES EDINA MÓKUS/975. július 11-én született Kecske­méten. Zenei tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolá­ban kezdte, majd a szegedi konzervatóriumban folytatta. 2000-BEtía Szegedi Túdo- mányegyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát he­gedű szakon. Többféle köny- nyűzenei formációban hege­dült és énekelt (blues, jazz). 1996-ban Papesch Bélával megnyerte a Pop-Rock feszti­vált, 2001-ben pedig a Hajnal együttessel az Országos Dal­írók Fesztiválját. Tessék! Lás­sák című albuma Fonogram- díjat nyert 2010-ben. HIRDETÉS 2010-ben ismét az EDF DÉMÁSZ nyerte el az Energiafogyasztók díját A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, az idei évtől új megnevezéssel működő EDF DÉMÁSZ Zrt.-nek ítélte a legjobb egyetemes szolgáltatónak járó díjat, immáron kilencedik alkalommal. Az EDF DÉMÁSZ Zrt. köszönetét fejezi ki ügyfeleinek, hogy véleményükkel hozzájárultak a Társaság sikeréhez. eDF DÉMÁSZ A JÖVÖBARÁT ENERGIA AJANDEK AZ ELŐFIZETŐKNEK Bács-Kiskun megyei 2010. május 28. PÉNTEK BARANGOLÓ kereskedelmi MAGAZIN Petőfi Népe turisztikai színes melléklete A Petőfi Népe megyei napilap előfizetői számára ajándék magazinnal kedveskedünk. Immár harmadik évfolyamához érkezett a Petőfi Népe lapcsalád turisztikai kiadványa: az aktuális turisztikai feltérképezés Bács-Kiskun megyéről, mely során a megyei, kistérségi anyagok mellett szálláshelyek, éttermek, termál- és gyógyfürdők, strandok, valamint programcentrumok, lovastanyák szolgáltatásait szedjük egy csokorba. PÉLDÁNYSZÁM: 50.000 TERJESZTÉSI TERÜLETEK: KOMÁROM, TOLNA ÉS HEVES MEGYE NAGYVÁROSAIBAN, BÉKÉSCSAHÁN, KAPOSVÁRON, SZOLNOKON ÉS PÉCSETT. MEGJELENÉS: 2010. MÁJUS 28., PÉNTEK További információért forduljon médiapartneroinkhez vagy érdeklődjön a Kiadóban! Telefon: 76/518-236. E-mail: hirdetesGpetofinepe.hu Az első dalomat hétéves koromban írtam, majd közöltem az akkori tanító nénimmel: zeneszerző leszek - mondja Edina

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents