Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-17 / 113. szám

INTERJÚ fH9ü :lg=Sfc Izsák évtizedei, meg az egy hold szőlő dr. hauzmann jános Jegyzősége idején született meg a poros községből egy takaros kisváros Dr. Hauzmann János a háza előtt. Az előkertje az egyik legszebb a városban. Azt mondja, példát kell mutatnia a kertápolásban. Dr. Hauzmann János, har­minchat évig volt jegyzője, illetve korábban vb-titkára Izsáknak. Április végén ment nyugdíjba. Az eltelt évtizedekről kérdeztük a neves szakembert. Barta Zsolt- Ön harminchat évet egyetlen munkahelyen dolgozott. Nem játszott el a gondolattal, hogy máshol is kipróbálja magát?- Nem. Szeretem a városun­kat, a Izsák történelme az én csa­ládom története is - mondja a nyugalomba vonult címzetes fő­jegyző.- Ön Zala megyéből szárma­zik. Nem mondták annak ide­jén a rossz nyelvek, hogy jöttment?- Eleinte hallottam ilyet, pedig a feleségem, akivel az ELTE jogi karán ismerkedtem meg izsáki. Egyedüli gyerek, azért is jöttünk ide. Apósom egy jól ismert vil­lanyszerelő, Somogyi Béla volt. Az anyósom a mai napig velünk átellenben lakik az utcában, ott is szoktunk ebédelni. A bizalmat­lanság talán abból fakadt, hogy a városban annak idején szinte minden vezető idegen volt. Ami­kor 1980-ban építkezni kezd­tünk, akkor látták a helybéliek, hogy itt akarunk gyökeret eresz­teni. Talán akkor fogadtak be.- Most hogy nyugdíjba ment, előre köszönnek, vagy önnek kell előre köszönnie?- Mindenki fogadja a köszöné­semet az utcán. Ez a fontos, ez részben a 36 évnyi munkám el­ismerése is.- Amikor 1974-ben végzett, nem kapott jobb ajánlatot?- Hívtak Kecskemétre az ügyészségre, de az politikai pá­lyának tűnt, nem tetszett. Az ál­lamvizsga előtt bementünk a fe­leségemmel az akkori megyei vb- titkárhoz, aki ajánlotta, hogy jöj­jünk ide, itt váltás lesz. A felesé­gem előbb Helvécián, majd az Izsáki Állami Gazdaságban ka­pott munkát. Később Kecskemé­ten, az önkormányzatnál a szoci­ális osztályt vezette. Szolgálati la­kást is kaptunk azonnal.- Magyarszentmiklós, ahon­nan származik német nemze­tiségű falu. Miben különbözött az izsáki a földijeitől?- Annak idején a helyiek a közre nem igen adtak. A ház előt­ti előkertek rendezetlenek vol­tak. Nálunk otthon a sváb falu­ban minden sokkal gondozot- tabb, tisztább volt.- A Kecskemétről érkező utazó nem ezt tapasztalja.- Ma már nem. De akkor ne­héz volt az emberekkel elfogad­tatni, hogy rakjanak rendet! Kis- Izsákon volt olyan porta, amely előtt disznóól is volt az utcán. Amikor a rendszerváltás után 1995-ben a németországi Strullendorffal testvérvárosi kapcsolatot kötöttünk, a csalá­dok látták a jó példát. Feltűnt ne­kik milyen takarosak is a kinti házak, áz utcák. A kertek az elő­kertek róndberakásáhoí: nem kell pénz, csak ásó, kapa, fűnyí­ró, meg néhány növény egy kis munka. Talán ez is motiválta a izsákiakat.- Kik voltak a szorgalmasab­bak a dunántúliak, vagy az it­teniek?- Az itteniek. De több is volt a lehetőségük, módosabbak is vol­tak. A tsz és az állami gazdaság akkor, biztos megélhetést nyúj­tott. A napi munka mellett sokan szőlőztek, gyümölcsöt zöldséget termesztettek vagy állatot tartot­tak. Mégis elmaradott volt a köz­ség, a házakban nem volt vezeté­kes víz, sem pedig gáz.- Nehéz volt rábeszélni az em­bereket a víz bevezetésére?- Nem, ha jól emlékszem 8 ezer forint volt a bekötés ára por­tánként. Később a gáz bevezeté­sét is megszerveztük a 80-as évek elején. Az nehezebb volt. Minden este utcagyűléseket tar­tottunk Vízi Mátyás tanácselnök­kel. Egy hónapig győzködtük az embereket, a lakosok egy része ugyanis bizalmatlan volt. Attól tartottak, hogy az oroszok elzár­ják a gázcsapot. Egyszer az egyik honpolgárunk azt kérdezte: mi lesz akkor ha a NATO atombom­bát dob le ránk?- Válasz?- Azt mondtuk, irány a teme­tő, nem lesz gond a gázzal.- Mindenki amiatt panaszko­dik, hogy idehaza a hivatali ügyintézés évről évre bonyo­lultabb. Ön is így látja?- Magam is ezt tapasztalom. Azért is mentem nyugdíjba, mert az a káosz, ami az utóbbi 5-6 év­ben kialakult elképesztő. Szét­verték a közigazgatást, még az a csoda, hogy a helyi önkormány­zatok a talpukon állnak.- Mondana példát?- Jó néhány éve történt, amikor az ápolási díjat módosították. Azt hittem egyszerűbb lesz. Téved­tem. Felszólaltam egy jegyzői ér­tekezleten Kecskeméten, egy mi­nisztériumi főosztályvezető előtt. Elmondtam, ami van, az tragédia. A jegyzők megtapsoltak, a hiva­tal vezetése azóta orral rám.- Az önkormányzatok többsé­ge állandóan panaszkodik, hogy nincs pénze. Ennyire rosszul gazdálkodnának?- Nem hinném. A korábbi kor­mányt lehet részben ezért fele­lőssé tenni. Amikor 2002-ben 50 százalékkal megemelték a köz­szféra béreit, azt csak az első év­ben finanszírozta a kormány. A következő évben már nem, az ön- kormányzatoknak kellett kigaz­dálkodniuk. Azok egy része meg nem tudta honnan előteremteni a pénzt, ekkor indultak meg az eladósodás lejtőjén az önkor­mányzatok.- Izsákon mi a helyzet? '- Nincs adósságunk.- Miért nem csatlakoztak a kiskőrösi iskolatársuláshoz?- Egy fillérrel sem jártunk vol­na jól, ha Ágasegyháza csatlako­zik hozzánk, akkor 10 millióval töhbe került volna a közös intéz­mény fenntartása.- Térjünk vissza Izsákra. Mon­dok József menedzser szelle­miségű polgármester. Milyen volt vele együtt dolgozni?- Alapvetően alkalmazkodó típus vagyok. Bártfai Attila és Ví­zi Mátyás tanácselnökökkel, K. Szabó József és Mondok József polgármesterekkel is jól kijöt­tem. Jóska pörgős, néha nehéz követni. De kiegészítettük egy­mást. Ő a polgárok bizalmából vezető, gyakran nem mondhat nemet, még ha kellene is.- Ki mondhatott akkor nemet?- Maradt a jegyző, azaz én. A Jóskával rengeteg pályázatot hoz­tunk közösen a városba. Tavaly 23 pályázatot, többségét meg is nyertük. Egyre több felújítás, építkezés, beruházás indul a vá­rosunkban.- Nyugdíjasként nem unatko­zik?- Nem, még mindig akad dol­gom elég. Izsák és nyolc telepü­lés hulladéklerakó projektjét fel­ügyelem két évig. Á testvérváro­si kapcsolatok ápolásában is fon­tos szerepem van. Művelek egy holdnyi szőlőt, fele Pannónia kin­cse, illetve rizlingszilváni. De meg is bántam már.- Beleunt talán a munkába?- Dehogy. De nehéz eladni a csemegeszőlőt.- Miért pont rizlingszilváni?- Mert bőtermő. Magamnak készítek ebből bort. Az ültetvény, a kertünk, meg az anyósom kert­je ad bőven munkát nyugdíjas éveimre. Nem unatkozom - mondta végül dr. Hauzmann Já­nos, Izsák nyugalmazott címze­tes főjegyzője. Elhunyt bajtársaikra emlékeztek az ég katonái Feladatteljesítés közben harmincketten vesztették életüket , A szolgálat közben elhunyt kato­nák tiszteletére avattak emlék­táblát szombaton a kecskeméti repülőtér főbejáratával szemben felállított MiG-21-es gépnél. Az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison és jogelődjeinél huszonkilencen vesztették éle­tüket légi katasztrófában, két repülőműszaki tiszt és egy sor- állományú katona pedig bal­esetben halt meg. A megemlé­kezést Az Ég Katonái Hagyo­mányőrző Egyesület szervezte. Az emléktábla-avatás időpont­jának aktualitását az adja, hogy 1975. május 15-én zuhant le 807-es oldalszámú MiG-21 F13- as repülőgépével Balázs János százados. Az ünnepségen megjelente­ket Simon Róbert, az egyesület elnöke köszöntötte. Az elhuny­tak emlékét Zsámboki Tibor ez­redes, a repülőbázis parancs­A márványtáblán réz lapocskák őrzik az elhunytak neveit: Turcsányi József alhadnagy, He­vesi Lajos hadnagy, Nits Ferenc hadnagy, Pintér Mihály had­nagy, Grósz József főhadnagy, Domonkos Endre tizedes, Hor­váth Béla hadnagy, Jakab Imre főhadnagy, Viskovszky Ferenc nokhelyettese idézte fel, majd Hankóczi Gergely őrnagy, refor­mátus tábori lelkész megáldot­ta az emléktáblát. Az első koszorút Czencik Ist­főhadnagy, Istenes Elemér fő hadnagy, Gyarmati János szá­zados, Mezőfl István alezredes, Varga Rudolf százados, Szucsák Imre százados, Trencsényi József hadnagy, Lunacsek István százados, Kurilla Tibor őrnagy, Takács István alezredes, Zátonyi Gyula százados, Balázs János száza­dos, Leitner Antal István hon­véd, Juhász Lajos őrnagy, ván, az egyesület titkára he­lyezte el, majd a családtagok, az egykori barátok és bajtár­sak tiszteletadása következett. ■ G. S. Decsov Zoltán alezredes, Bazsika Tamás százados, Ká­dár Béla százados, Brückner Miklós alezredes, Ácsai György százados, Kiss Ferenc Tibor hadnagy, Horváth Sándor őr­nagy, Rácz Zsolt posztumusz ezredes, Janicsek András alez­redes, Ignácz Zoltán főhad­nagy. A BALESETEK RÖVID LEÍRÁSA A Bl ON.IlU HÍRPORTÁLON TALÁLHATÓ. A családtagok, egykori bajtársak tisztelegtek az elhunytak emléke előtt r <

Next

/
Thumbnails
Contents