Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-15 / 112. szám
6 2010. MÁJUS 15., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. május 14-én 24 000 23 800 Nyitóérték: 23 574 Záróérték: 23 194 23 600 23 400 1 Változás: -2,19%| 15.30, a NewYork+K5 tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05.14. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ANY 779 0,64 2 Synergon 664 0,45 3 MTelekom 665 0,3 1481 Émász 22 095 0 5 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 6338-4,40 19 950 Fotex 378-3,57 37 Econet 111-3,47 9 Rába 910-3,29 158 FHB 1420-2,93 12 Mól 19 650-2,62 2 043 A BUX index az elmúlt napokban 25 000 24 400 23 800 23 200 22 600 22 000 21 400 20 80( 23837 pont 05.06 05.07 05.10 05.11 05.12 05.13 FORRÁS: BÚT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f t mm 275,01 220,24 196,20 +2,05 Ft +3,26 Ft +1,44 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.14.) Vételi Eladási Allianz Bank 267,17 280,87 Budapest Bank 265,75 282,19 CIB Bank 265,75 287,89 Citibank 262,51 284,39 Erste Bank 265,72 281,02 K&H Bank 268,84 284,32 MKB Bank 264,71 278,29 OTP Bank 270,12 283,98 Raiffeisen Bank 271,13 283,33 Települések kutyaszorítóban mínuszok Sok a svájcifrank-alapú kötvény - Jön a törlesztés, csak győzzék Bevétel (értékpapírok kibocsátásából, hosszú lejáratú, milliárd forint) 2004 2005 2006 2007 h 13 33 191 _ ___ .. 2008 I 2009 |l1* * PwC-számítás a Keler Zrt. nyilvántartása alapján. VG-GRAFIKA Forrás: PwC A helyi önkormányzatok adósságállománya (milliárd forint, 2009. évi előzetes adat) Főváros 161,5(0) Fővárosi kerületek 74,8 (38,3) Megyei jogú városok 273,1 (111,8) Egyéb városok 302,3(194,4) Nagyközségek 23,8(19,2) Községek 52,9(10,5) Megyék 123,7 (98,3) Többcélú k. társ. 0,2(01 I Összesen 1012,3(469,3) Zárójelben a kötvénykibocsátásból származó összeg. Forrás: ASZ Az utóbbi évek kötvénykibocsátása miatt egyes önkormányzatokat könnyen maga alá temethet az adósság, hiszen immár vissza is kellene fizetni a korábban felvett milliárdokat Miközben a helyi önkormányzatok forráshiánya évről évre nő, a kötvénykibocsátási hullám mára jórészt véget ért. A pénzügyi kötelezettségek teljesítése azonban még így is egyre nagyobb nehézségeket okoz majd a településeknek. Kiss Roland A kötvények törlesztési periódusa jellemzően az idén kezdődik. A csúcsot 2012-ben és 2013-ban éri el - derül ki a Pricewater- houseCoopers (PwC) tanácsadó cégnek az önkormányzati szektor helyzetét vizsgáló új elemzéséből. A helyi önkormányzati kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki három és öt év közötti - átlagosan 3,8 évnyi - türelmi idővel. Mint Bunna Gyula, a PwC igazgatója rámutatott: e két év alatt közel hússzorosára emelkedett a helyi önkormányzatok kötvényállománya. S bár makroszinten, a szektor egészének a bevételéhez képest nem kirívó a kötvények aránya, a visszafizetés komoly gondokat okozhat az érintett településeknek. A tetemes, több százmilliárd forintos kötvényállomány mintegy 280-300 településre koncentrálódik. Az már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatsorából derül ki, hogy az utóbbi kör szinte kizárólag a megyei jogú és egyéb, nagyobb városokat jelenti. Mivel az önkormányzati kötvények 88 százaléka devizaalapú, a települések bevételei pedig szinte kizárólag forintban jelennek meg, az árfolyamkockázat egy az egyben érezteti hatását az önkormányzatok pénzügyi helyzetén. A kötvények túlnyomó része egyébként változó kamatozású, svájcifrank-alapú papírokat takar. Az utóbbi években a kormányzat több közszolgáltatási feladatot úgy delegált az önkormányzatok hatáskörébe, hogy az ezek ellátásához szükséges többlet- forrásokat nem biztosította - vázolta fel az eladósodás leglényegesebb okát a PwC szakértője. Miközben a normatív állami támogatás nominális összege is csökken 2005 óta, a törvényi szabályozás szabad utat biztosított a kötvénykibocsátásnak. A települések a kötvényekből származó bevételeket részben a működési költségek fedezésére, részben városszépitési projektekre, részben pedig az uniós pályázatok önrészének a biztosítására fordították. Ez utóbbi annyiban nem meglepő, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében eddig mintegy 1260 milliárd forintnyi uniós forrást ítéltek meg a települések javára. Ez tízszázalékos önrésszel számolva is 120-130 milliárdos saját forrást igényelne. Ehhez képest az A helyi önkormányzatok vagyona (könyvviteli mérleg szerint, Mrd Ft) 1991 384 1995 1176 2000 2 915 2001 3 257 2002 6423 2003 9234 2004 9618 2005 9861 2006 10300 2007 10624 2008 11099 FORRÁS: ÁSZ A normatív állami hozzájárulások alakulása (a helyi önkormányzatok részére, milliárd forint) 2004 519 2005 549 2006 516 2007 511 2008 338 FORRÁS: PWC állami önerőalap csupán 10 milliárd forinttal segíti ki a forrásszűkében lévő településeket. Az ÁSZ szerint a teljes önkormányzati vagyon 11-12 ezer milliárd forintra tehető, de erről pontos kimutatás az utóbbi húsz évben nem készült. Az azonban valószínű, hogy e tetemes összeg túlnyomó része nem éppen piacképes ingóságokból áll. A települések egyébként közel ugyanekkora összegben, a 2008-as ÁSZ-adatok szerint 11 409 milliárd forint értékben vállaltak kezességet javarészt saját többségi tulajdonú vállalkozások javára. Azt, hogy az önkormányzati szféra gazdálkodása a kormány számára sem lehet másodlagos kérdés, jól mutatja, hogy a tavalyi eredményszemléletű állam- háztartási mutatót - az előzetes túlzottdeficit-eljárás jelentése alapján - közel 110 milliárd forinttal rontotta a települések pénzügyi helyzete. A Brüsszelnek április közepén kiküldött elemzés szerint az idén ennek több mint a kétszerese, 225 milliárd forint lehet a településeken keletkező mínusz. Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermésből? A kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelést követően mentesíteni kell a gyomnövényektől. A gyomok és a kukorica a kelés utáni időszakban egyazon talajrétegből táplálkoznak, és ha a kukorica zavartalan fejlődéséhez szükséges víz és tápanyagkészletből a gyomok tolvaj módjára elvesznek, akkor ennek a kukorica fejlődése látja kárát. Az okozott kár mértéke a gyomnyomástól, a tápanyagellátottságtól és a csapadékviszonyoktól függ. Ha kevés a gyom, és bőséges a víz- és tápanyag-ellátottság, akkor a kukorica fejlődésén - és később termésén - alig vesszük észre a gyomok által elcsent meny- nyiséget. Ha viszont a tápanyag mennyiséget nem a luxusfogyasztás szintjére állítjuk be, és a csapadék sem bőséges, akkor már kevés gyom is súlyos, mázsákban mérhető termést rabol. A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvinni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet. > A kukorica növekedése folyamán a gyomok a kelés utáni 2-5. hét alatt okozzák a legnagyobb kárt. Másképp fogalmazva, közepes vagy annál erősebb gyomfertőzés mellett a kukoricát 2-3 leveles koráig mentesíteni kell a gyomoktól, mert ha tovább élnek, már termésveszteséget okoznak. Gyomirtást végezhetünk a kukorica vetésétől a korai állománykezelésen keresztül, az állománykezelésig. A készítmény kiválasztásánál a legfontosabb a tömegesen előforduló gyomok elleni hatékonyság, az időjárási körülmények és a várható tartamhatás figyelembevétele. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztásához kérje növényvédelmi szakmérnök tanácsát. stellar*Dash hc>| és látványos megoldás összetett gyomproblémára Magról kelő egy-és kétszikű + évelő kétszikű gyomok ellen www.agro.basf.hu I www.basf.huwww.gyomvadasz.basf.hu
