Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-10 / 107. szám

o INTERJÚ N IGAZDASÁGI. I VEZETŐK Senkinek nem tűnt fel a törvénytelenség? orell zsolt A leendő kormány szakpolitikusaival már egyeztettek a kilakoltatási anomáliákról Közel ötezer olyan kilakoltatás volt tavaly az országban, melyet bankok meg­bízásából magáncégek végeztek. Holott ehhez nem lett volna joguk, ami vi­szont senkinek nem tűnt fel. A cél most az, hogy tegyék egyértelművé: kila­koltatni csak a végrehajtási törvény szerint lehet, mely esélyt ad az adósnak is. Egyebek között erről is beszélgettünk Orell Zsolt önálló bírósági végre­hajtóval, az országos végrehajtói kamara elnökségi tagjával. Takács Valentina Névjegy 1966-ban született Kecs­keméten 1989 óta dolgozik önál­ló bírósági végrehajt& ként 2003 óta tagja a Ma­gyar Önálló Bírósági Végrehajtói Kamarának 2000 óta a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szö­vetség elnöke Hobbija a motorozás és labdarúgás, másfél évti­zeden keresztül aktív fo­cista volt Elvált, két gyermekével él. Legjobban azt utálja, amikor egy gyermekel­helyezési pert követően a kicsit el kell venni az egyik szülőtől, és odaad­ni a másiknak- Szomorú és aktuális téma, hogy április 15-én lejárt a ki­lakoltatási moratórium, sorra kerülnek az utcára azok, akik elvesztették a munkájukat, és emiatt nem tudják törleszteni a hiteleiket. A kilakoltatáso­kat többnyire a bankok által megbízott magáncégek vég­zik.- Először is azt kell tudni, hogy itt óriási zavar van. Egy­részt az április 15-e ezekre a cé­gekre vonatkozik, nem pedig az önálló bírósági végrehajtókra. Mi a végrehajtási törvény sza­bályai szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy ránk a decem­ber 1-jétől március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium vonat­kozik. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy ezeknek a cégeknek nincs is joguk kilakoltatni. Hogy ez érthető legyen, ahhoz kicsit vissza kell mennünk az időben. A polgári törvénykönyv (Ptk.) le­hetővé teszi, hogy a pénzintéze­tek olyan hitelszerződéseket kössenek, melyek szerint ők maguk is értékesíthetik az adós ingatlanját. Ahogy jött a válság, a bankok egy része élni kezdett a lehetőséggel, mert így sokkal gyorsabban jutott a pénzéhez. Az adós szerződéskötéskor ezt vállalta, aláírta, mint ahogy azt is, hogy milyen áron lehet érté­kesíteni az ingatlanját. Nagyon sok bank ezek után nem a ha­gyományos utat választotta - fi­zetési meghagyás, felszólítás, bírósági végrehajtás, önálló bí­rósági végrehajtó által történő kilakoltatás hanem a közjegy­zői okirat alapján vagy maga ér­tékesítette a saját, arra jogosult cégén keresztül, vagy megbízott egy másik társaságot. Eddig rendben vagyunk, mert a tör­vény erre lehetőséget ad. Csak­hogy kilakoltatni már nincs jo­guk! Tehát eladhatják az ingat­lant, de jogszerűen az új tulajdo­nosnak kellene polgári per kere­tében kérnie a kilakoltatást. Eh­hez képest tavaly az országban közel ötezer kilakoltatást végez­tek ezek a cégek, miközben mi, önálló bírósági végrehajtók alig háromszázat.- Ugye, nem mondja komo­lyan, hogy egyetlen év alatt öt­ezer családot raktak utcára úgy, hogy ehhez nem volt jo­guk? Ez nem tűnt fel senki­nek?- Teljesen komolyan mondom, és a mi kamaránkon kívül ezek szerint ezt valóban senki nem vette észre. Ki tudja? Talán jnás- sal voltak elfoglalva?- Ezek szerint valamilyen jo­ga csak van ilyenkor az adós­nak!- Annyi mindenképpen, hogy az elárverezett ingatlan­ból ne költözzön ki, és ha erő­szakkal akarják utcára tenni, akkor elméletileg rendőrt is hívhat, mert a kilakoltatás tel­jesen törvénytelen. Sajnálatos, hogy a kilakoltatások zöme úgy történik, hogy megfélemlí­tik a családot.- Ha önök végzik a végrehaj­tást és a kilakoltatást, az mennyiben más?- A végrehajtási törvény - mely nemcsak ránk, hanem a megyei bírósági végrehajtókra és az APEH végrehajtóira is vo­natkozik - egy hosszabb folya­matot jelent, melyben számos le­hetősége van az adósnak is. Pél­dául ha csak szerződés alapján árverez egy cég, akkor az adós kap egy értesítést, hogy mikor és hol árverezik a házát, de még arra sincs módja, hogy megtá­madja a becsértéket, mert az ösz- szeg szerepel az aláírt szerző­désben. A ránk vonatkozó jog­szabály szerint viszont van. Lé­nyegében min­denvégrehajtási cselekmény el­len tehet kifo­gást, azt a bíró­ság megvizsgál­ja. Vagy köthet egyezséget, kér­het részletfize­tést. Más kérdés, hogy aki már mindezen túl van, és akkor sem tud törleszteni, az előbb-utóbb utcára kerül. A lé­nyeg, hogy az önálló bírósági végrehajtót érdemes megkeres­nie az adósnak, és érdeklődnie a lehetőségei után.- Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy itt van egy ezreket érintő törvénytelen állapot. Mit tud­nak tenni?- A kamara már felvette a kap­csolatot a leendő kormány lakás­politikusaival. Beszámoltunk az anomáliákról, és ígéretet kap­tunk arra, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Véleményem sze­rint az lehet az egyetlen jó meg­oldás, ha a végrehajtási cselek­ményekkel csak azok foglalkoz­nának, akik erre szakosodtak. Azt azért el kell mondani, hogy a bankok egy része továbbra is a bírósági végrehajtási utat vá­lasztja.- Elértük már a csúcsot a fize­tésképtelenségben?- Dehogy! Félő, hogy a java még hátravan. Tudunk olyan pénzinté­zetről, ahol 600 ezer olyan hátra­lékos ügy van, melyben még el sem indították a végrehajtást. És ez csak egy bank a sok közül, nem beszélve a közüzemi számlákkal vagy mobilszámlákkal kapcsola­tos ügyekről.- Nem sajnálja azokat, akiket a munkája során kilakoltat?- Nyilván én is ember vagyok, vannak érzelmeim. A végrehaj­tónak az a munkája, hogy a kint­lévőségeket behajtsa, de nem le­het az a célja, hogy valakit földön­futóvá tegyen. Rettenetes érzés, amikor gyerekes családokat kell kilakoltatni, akár adósokról, akár önkényes lakásfoglalókról van is szó. Amit vi­szont legjobban utálok, amikor egy gyermekel­helyezési pert követően a gye­reket el kell venni az egyik szülőtől, és oda kell adni a má­siknak. Még szerencse, hogy nem sok ilyen ügyem volt. Egyéb­ként kevesen tudják, hogy a mi munkánkba a legkülönbözőbb esetek tartoznak, hiszen ahogyan a nevében is szerepel, a bírósá­gok döntéseit hajtjuk végre, és ez nem mindig anyagi természetű.- A köztudatban az terjedt el, hogy az ingatlanárverések kö­rül mindig van egy maffiacsa­pat. Nevezzük inkább üzleti körnek...- Hát igen, az adósnak min­denki maffiózó, aki megveszi az ő házát. Az viszont kétségtelen, hogy vannak ilyen üzleti körök, ők ebből élnek, erre szakosod­tak. Előfordul, hogy egy árveré­sen például húszán várakoznak a folyosón, de csak egyikük jön be. Nyilván kint megegyeztek, némi pénz gazdát cserélt, de ez­zel a végrehajtó nem tud mit kez­deni. Amit tesznek, az nem tör­vénytelen, ma már cégeket hoz­nak létre ilyen céllal. Az adós és a követelő szempontjából pedig teljesen mindegy, hogy ki a vevő. A végrehajtói kamara egyébként pont ezért találta ki az internetes árverést - ez január 1-jétől mű­ködik -, mert abban az is részt vehet, aki amúgy nem biztos, hogy el merne jönni. Van olyan bank, amelyik 600 ezer ügyben még el sem indította a végrehajtást. Illegális szemétdombot számoltak fel A helvéciai polgárőrök szombaton a külterületet járták, hogy összeszedjék az illegálisan kihelyezett szemetet. A polgárőrök rövid időn belül munkához láthattak, mert az elhagyatott erdő melletti ligeten hatalmas szemétkupacra bukkantak. Volt abban palatető, ütött-kopott biblia, játék autó, fémhulladék, borosüveg. Az illegálisan kihelye­zőre ezúttal semmi nyom nem utalt, a területet viszont sikerült kitakarítani. Rőzsehordó nő a kukorica „ruhájából” pavilon Csuhébabák, kések, festett üvegek a kézművesek házában Miként a könyveknek, úgy a könyvkötőknek is megvan a ma­guk sorsa. Egyiküké most kis időre összekapcsolódik más kéz­művesekéivel. Jeles kecskeméti, illetve Kecs­kemét környéki kézművesek munkáinak ad otthont egy Sza­badság téri pavilon. A kis épüle­tet a Kecskeméti Városszépítő Egyesület bocsátotta a kézmű­veskamara részére. Ahogy Ki­rály József, az egyesület elnöke megfogalmazta: azzal a céllal, hogy a nyáron ideérkező turis­ták ne bóvlit, kacatot, hanem mi­nőségi, helyben készült tárgya­kat vihessenek haza emlékbe. Ugyanakkor remélik, hogy a pa­vilon csírája lehet egy jövőbeli kézművespiacnak is. A kézmű­vesház szombaton és vasárnap délelőtt 9 órától délután 5-ig vár­ja az érdeklődőket és a vásárló­kat. Jelenleg Lovász Ibolya csu- hébaba-készítő, Tarapcsik Sán­dor könyvkötő, Pólyák Imre ké­ses, Megyesi Andrea keramikus és Holtság Károly üvegfestő munkái tekinthetők és vásárol­hatók meg.- Örömöt és bánatot egyszer­re bele tudok kötni egy csuhéba- bába. Készítek virágoslányt, rő­zsehordó öregasszonyt, táncoló párt, illetve zenészt bármilyen hangszerrel - mondta el a meg­nyitón Lovász Ibolya, aki a csu- hékötés mellett kalotaszegi hím­zéssel is foglalkozik. ■ H. I. Csuhából bármit. Lovász Ibolya babái a Szabadság téren „laknak”.

Next

/
Thumbnails
Contents