Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-16 / 88. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. ÁPRILIS 16., PÉNTEK 5 CSÁVOLY Nagy gondot fordítanak a helyi civilek támogatására Kiugróan sokat fejlesztettek változások Nagy előrelépést várnak a községet átszelő főút felújításától Jubilál a falu múzeuma, melyet maguk adtak össze a csávolyiak Nem kevesebb mint tizennégy civilszervezet működik a telepü­lésen - mondta el Ábel György, a Csávolyi Természetjáró és Sza­badidősport Egyesületet elnöke. A közbiztonság javításától kezd­ve a sporton keresztül a szabad idő eltöltésének módjait célzó te­vékenységekig számtalan dolog­gal foglalkoznak. Szerencsés helyzetben vannak, hiszen a képviselő-testülettel és az önkor­mányzattal való jó kapcsolat ka­matozik a civilszervezetek haté­kony támogatásában. Ez az anya­giakon túlmenően a helyiségek és a tevékenységhez szükséges eszközök biztosításában is meg­nyilvánul. Tavaly a legnagyobb támogatást, 2 millió 600 ezer fo­rintot a sportegyesület kapta. Élénk az élet a nyugdíjasklubban A képviselő-testület egységes támogatást nyújt valamennyi szervezet számára. Ezenfelül 2 millió forintos pályázati alapot is létrehozott a faluban megrende­zendő olyan nagyszabású műve­lődési, egészségügyi és sportren­dezvények lebonyolítására, me­lyek az egész község lakosságá­hoz szólnak, mindenki részvéte­lére számot tarthatnak. Az alap támogatására valamennyi civil- szervezet benyújtotta pályázatát, melynek elbírálása után az, el­nyert összeg 30 ezertől 400 ezer forintig terjed. Ábel György úgy látja, hogy az egyesületek példá­san vesznek részt, sőt gyakran kezdeményező és vezető szerepet vállalnak a község jelentős prog­ramjainak lebonyolításában. A csávolyi civilszervezetek már ed­dig is sokat tettek a faluközössé­gért, a jövőre nézve pedig tele vannak szép tervekkel. AZ OLDAL A CSÁVOLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA: GÁL ZOLTÁN. SZERKESZTETTE: KUBATOVICS TAMÁS. A község népének régi vágya valósult meg a józsefházi bekötőút és az Arany János utca végének kiépítésével Ha Szeged felé visz az utunk az 55-ös számú fő- közlekedési úton, érdemes megállni a Bajától mintegy 15 kilométerre fekvő, festői szépségű községnél. Gál Zoltán A jellegzetes alföldi tájat Csá- volynál a Kígyós-patak, és a belő­le képezett mesterséges tavak osztják ketté. A gondozott utcák, tiszta házak, takaros előkertek, a sok fa és virág mind-mind a la­kosság szorgalmáról, lakóhelye iránti törődéséről, szeretetéről ta­núskodik. Az elmúlt évek fejlesz­téseiről és terveikről érdeklődtem Berta János polgármesternél.- Örömmel számolhatok be arról, hogy tavaly több mint 100 millió forintot fordítottunk beru­házásra. Összehasonlításul meg­említem, hogy az utóbbi 20 esz­tendőben összesen nem volt eny- nyi lehetőségünk. A tekintélyes összeg javarésze a község pályá­zatai által elnyert állami támoga­tás segítségével került felhasz­nálásra, de természetesen benne van a saját erő is - mondja a te­lepülés első embere.- Melyek voltak a legfonto­sabb beruházások?- Megtörtént az óvoda összes vizesblokkjának cseréje, komplett felújítása 3 millió 700 ezer forint értékben. További 4 millióból az önkormányzat informatikai rend­szerét fejlesztettük. Elmondható, hogy így a legmegfelelőbb számí­tástechnikai felszereltséggel ren­delkezünk. Kétmillió forintot köl­töttünk a közfoglalkoztatáshoz szükséges eszközállomány be­szerzésére, melyből állványokat, betonkeverőt és szerszámokat vá­sároltunk. Kiépült a térfigyelő ka­merarendszer 11 millió 600 ezer forintos beruházással.- Rövidesen jubilál a híres csávolyi falumúzeum. Sike- rült-e megoldást találni a fel­újítására?- Igen. Szerződést kötöttünk, de nemcsak a falumúzeum, ha­nem a templom és a plébánia tel­jes külső felújítására is. A mun­kálatok elvégzésének határideje június 15-e. E három épület felújí­tási költsége megközelítőleg 15 millió forint, melyből a legna­gyobb tétel a plébánia felújítása, ahol tetőcsere is szükségessé vált Egyébként a képviselő-testület döntése értelmében területileg is nagyobb épületbe költöztetjük a falumúzeumot. E célra megvásá­roltuk Babies Antal volt tsz-elnök házát. így felszabadul a jelenlegi falumúzeumnak a község köz­pontjában levő épülete, a régi is­kola, melyet más célra tudunk hasznosítani.- Régi probléma a rossz állapotban levő józsefházi bekötőút...- Ezt is sikerült megoldani. Nem kevesebb mint 77 millió fo­rintot fordítottunk a bekötőút és az Arany János utca végének ki­építésére. Ezen túlmenően több saját erős felújításra is sor ke­rült. így például korszerűsítet­tük az óvoda fűtését, kicseréltük az egyik csoportszoba padlóza­tát összesen 1,4 millió forintért. Ugyancsak felújítottuk az orvos­lakást 1,2 millió forintos ráfordí­tással. Költségkímélés végett ja­varészt bontott anyagból épí­tünk meglévő gépjárműveink­hez garázsokat, emellett egy tá­rolóhelyiséget is felhúzunk.- Milyen pályázataik vannak elbírálás alatt?- Sikeresen pályáztunk a mű­velődési ház felújítására, mely­nek eredményeként rövidesen elkezdődik a mintegy 62 milliós beruházás közbeszerzési eljárá­sának intézése. Azt mondhatom, hogy az értékelés utolsó stádiu­mában van a játszótér rekonst­rukciója, az óvoda és a könyvtár külső felújítása, a Bara-tó mellé sétány és parkoló létesítése. Pá­lyáztunk a polgármesteri hiva­tal akadálymentesítésére, az egészségügyi intézmények fel­újítására, a szőlőbe vezető út re­konstrukciójára is.- Milyen nagy változások vár­hatók még?- E hónapban benyújtjuk pá­lyázatunkat a község szennyvíz- elvezetésének megoldására. Nagy előrelépést jelent az 55-ös főút felújítása, nagy minőségi ja­vulást a 11,8 tonnás tengelynyo­másra való megerősítése és a mellé tervezett Baja-Szeged-ke- rékpárút kiépítése jelent. A köz­ség belterületén két terelőszige­tet kapunk, a jánoshalmi elága­záshoz pedig körforgalmat épí­tenek ki. A terelőszigetek meg­akadályozzák a jelenlegi bal­esetveszélyes közlekedést, azt, hogy a kamionok majd’ 100 ki- lométer/órás sebességgel szá- guldjanak a faluba. A körforga­lomnak szintén lesz sebesség­csökkentő hatása. Nem a községnél dolgoznak legtöbben Berta János A községben meghatározó a Mogyi Kft., mely 180 embert foglalkoztat, így ugyanennyi család megélhetését biztosítja. A második legnagyobb foglal­koztató az önkormányzat, mely egész évben vállalja 98 dolgozó munkáltatását, közülük 55 főt közfoglalkoztatás keretében. Ők alapfeladatként faluszépí­tésben, -felújításban és -karban­tartásban vesznek részt Örven­detes, hogy a falu népessége nem csökken, folyamatosan kétezer fő felett van. Derűlátás­ra ad okot, hogy tavaly minden eddiginél több, 18 gyermek szü­letett. 1950-ben Tázláron született, ker­tészmérnökként szerzett diplomát a borászati szakágban, majd ezt követően a csávolyi termelőszövet­kezetben dolgozott. 1997-TŐL falugazdászként 4 község mezőgazdaságát segítette, 2006-tól Csávoly polgármestere. Nős, 3 felnőtt gyermeke, 2 unokája van. Hobbija a vadászat. Fennállásának 45. évfordulóját ünnepli a híres csávolyi falumú­zeum. Az intézmény napjainkig húszezer látogatót fogadott, gyűjteménye pedig több mint 10 ezer darabra gyarapodott. Az alapító kezdeményező, a párat­lan helytörténeti gyűjtemény ve­zetője, a község szülötte, dr. Mándics Mihály Apáczai Csere János-díjas tanár, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke 80. életévén túl, romló egészségi ál­lapota ellenére is lankadatlan odaadással dolgozik. Amint a kezdetekről elmondta, az ország­ban az elsők között létesült a ha­tárainkon túl is ismert csávolyi helytörténeti gyűjtemény, vagy ahogyan általában nevezik, a fa­lumúzeum. ■ A község magyar, német és horvát-bunyevác kul­túrájának emlékeit gyűjtötték össze. Annak idején a Honismereti Baráti Kör patronálásával a köz­ség apraja-nagyja összefogott. A kisiskolásoktól az idős embere­kig mindenki kivette részét a gyűjtőmunkából, mely máig is tart. A falu lakosai bevitték a fa­lumúzeumba a pincékben, a pad­lásokon, a fészerekben heverő ré­gi használati tárgyakat, munka­eszközöket, szerszámokat, a köz­ség magyar, német és horvát-bu­nyevác népi kultúrájának emlé­keit. így a falumúzeum már 1964-ben megnyílt országos fi­gyelmet keltő, gazdag anyaggal. Bár az alapító tagok közül csak egyedül a múzeumvezető van köztünk, az öregek helyére fiata­lok, ma már szintén anyák, apák, nagyszülők léptek és gyarapítot­ták a jelenleg több mint tízezer darabból álló gyűjteményt. Képviselő-testület Berta János polgármester, Ábel Györgyné, Kovácsics Mária, Fischer József, Germánná Katona Irén al­polgármester, Kissné Osztrogonácz Zita, Koch Mártonná, Kovács Istvánná, Mamuzsitsné Vidákovics Éva, Pappné Páncsits Dragana. Jegyző: dr. Drávái László. Bevált az öt település társulása oktatás Az áttanításokkal százszázalékos lett a szakos ellátottság A helytörténeti füzetek tizedik kötete jelent meg A község nagy múltú iskolája - je­lenleg 131 diákja van - 2007 júli­usa óta a Felsőhácskai Általános Művelődési Központ Csávolyi Tag- intézményeként működik. Öt te­lepülés - Nemesnádudvar, Borota, Érsekhalma, Rém és Csávoly - fo­gott össze: a tagiskolákban közös nevelési-tanítási program szerint tanítják a gyerekeket Vancsura lánosné, a csávolyi iskola igazga­tója úgy ítéli meg, hogy gördülé­keny az együttműködés az egyes intézmények között. Mint mondja: Rémen mesedélutánon, Nemes­nádudvaron nyelvi vetélkedőn, Borotán ökobajnokságon, Csávo- lyon versmondó versenyen vettek részt, a jövő hónapban pedig Ér­sekhalmán, várépítő napon mér­hetik össze tanulóik a tudásukat A borotai és csávolyi gyerekek egymással kézilabda- és futball­mérkőzéseket vívnak. Az idei tanévben - jóllehet nagy teher hárul a pedagógusok­ra, amiért köszönet illeti őket - az órarendek ügyes összeállítá­sával, az úgynevezett áttanítá­sokkal megoldották mindenütt, hogy a szakos ellátottság 100 százalékossá vált. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy az isko­la és a település hagyományait megőrizzék és továbbvigyék. Csávolyon az oktatás feltételei jónak mondhatók, 2003-ban új szárny épült az iskolához. Jól fel­szerelt 414 négyzetméteres sportcsarnok, bitumenes sport­pálya áll a testnevelés szolgálatá­ban. Orvosi szobát, szabadidővöl­gyet létesítettek. Jól képzett peda­gógusokból álló tantestület végzi lelkiismeretesen a nevelési-okta­tási feladatokat. A tanulók nap­közis ellátásban részesülnek, és német nemzetiségi nyelvoktatás­ban vesznek részt. Integráltan nevelik a sajátos nevelési igényű tanulókat. Logopédus és gyógy- testnevelő is foglalkozik velük. A modern táncok világába a Fashion Dance Tánciskola veze­ti be a gyerekeket. Színvonalas vizuális oktatás folyik Dani Já- nosné Erzsi néni irányításával a Moholy-Nagy László AMI kereté­ben. Eddigi legnagyobb eredmé­nyüket idén tavasszal érték el. Szekeres Soma I. díjat kapott egy országos képzőművészeti pályá­zaton, ősszel pedig Brkity Erika szintén I. helyezést nyert a terü­leti mesemondó versenyen, a megyei döntőben pedig Meseor­szág lovagja lett. Gyakran túráznak a Mecsek­ben, kirándulnak a fővárosba, hogy a tanulóknak minél több él­ményben legyen részük. Idén 25 gyermek vesz részt lovastáborban. A két kisebbségi önkormány­zat sok segítséget ad az iskolá­nak. A német kisebbségi önkor­mányzat vállalja egy diák nem­zetiségi táboroztatását, a horvát önkormányzat pedig néhány ta­nuló horvátországi nyaralásá­nak költségeit fedezi. Egy küllemére is mutatós köny­vecske került ki a közelmúlt­ban a nyomdából. Azt hiszem, e sorokkal jelenik meg az első méltatás arről a nagyszerű munkáról, melyet az „elhuny­tak tiszteletére, az élőknek em­lékezetül, az utódoknak megőr­zésre” ajánl a szerző. Dr. Mándics Mihály a Csávolyi helytörténeti füzetek 10. kötete­ként megjelent Bunyevácok és a tambura című munkájában a bunyevácok legfontosabb népi hangszerének történetével, a tambura fajtáival, irodalmával, legjelentősebb előadóival foglal­kozik. Előszót írt a felelős kiadó, Mándity István, a Csávolyi Hor­vát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A szaklektori feladato­kat Krékity István végezte, lek­torálta Mándics Izabella. A tudós szerző részletesen ír a hangszer készítőiről, a tamburazenekarokról, a régió és ezen belül külön is Baja vá­ros tamburásairól, a kalocsai Sárköz rácairól, a nagy- és kis­kocsmák zenészeiről. Számos fotóval illusztrálva közli a csávolyi tamburások, sőt a né­met fúvósok nevét, a környék jeles tamburabandáinak listá­ját. Könyvének értékét növeli a sok kép és kotta. A könyvhöz gazdagon illusztrált horvát nyelvű függelék tartozik a leg­szebb dallamok szövegével és hangjegyeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents