Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-13 / 85. szám

6 2010. ÁPRILIS 13., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. április 12-én 15.30, »Ne» »őrt Hp tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.04.12. Részvény Danubius Utolsó ár (É) 3 640 Változás (%) Millió Ft 2,53 2 TVK 3 290 2,49 25 Synergon 766 1,99 17 Econet 124 0,81 18 ANY 904 0,44 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT neazveny Rába Utolsó ár (Ft) 900 Változás (%)-4,86 Millió Ft 445 KEG 396-2,46 48 Mól 21000-0,70 4 313 Richter 44 130-0,60 1030 PannErgy 854-0,46 28 A BUX index az elmúlt napokban 25600 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.12.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május 26 5OT TAKARMÁNYBÚZA 2010. május 26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május ______________31 500 TA KARMÁNYÁRPA 2010. május 28 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. május__________85 000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 12-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i l I 265,21 194,62 183,64-1,37 Ft-4,11 Ft-2,21 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. *** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. ** AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.12.) _____________Vételi Eladási Allianz Bank 260,15 273,49 I Budapest Bank 258,91 274,93 CIBBank _______256,32 277,68 Ci tibank 255,90 277,22 Erste Bank______259,41 274,35 K& H Bank 259,34 274,28 MKB Bank______259,84 273,16 OT P Bank 258,91 272,19 Ra|ffeisen Bank 259,21 270,87 Megtorpanó erőműbővítés áramtermelés A hivatal vagy a piac döntsön a beruházásokról? Fura szerződések: Bencze is feljelent, ám őt is feljelentették A hazai erőművek átlagéletkora (részesedés*, százalék) Öt évnél fiatalabb I 6-101 11-15 26-30 31-35 36-40 41-nél több * Az összkapacitásból. VG-GRAFIKA Forrás: ETZ-Erőterv Várhatóan csak ötödakkora gáz- és széntüzelésű, nagyerőművi kapacitás lé­tesül távlatilag az ország­ban, mint amekkorát a két évvel ezelőtti tervek sugall­tak. 2008-ban még 5672 megawattnyit remélhet­tünk, ma csak 1199-et - sugallja az ETV-Erőtervnél készült tanulmány. B. Horváth Lilla „Szükség lenne - uniós mintá­ra - egy olyan tanácsra a csak jogkövetésre jogosult energiahi­vatal fölött, amely az erőmű-be­ruházások végső engedélyéről döntene, egyedi szempontokat is figyelembe véve” - mondták la­punknak szakértők. Bármilyen energiahordozó­ban is gondolkodunk, 2025-ig 6200 megawattnyi áramterme­lő kapacitást kell létrehozni az addig lebontandó erőművek pót­lására, illetve a többletigény ki­elégítésére. (Ebből 2000 mega­wattnyi lenne a többletigény, amelynek a negyedét importból kellene kielégíteni.) Azonban a tervezett, együtt 4402 megawatt kapacitású, gáz­tüzelésű erőművekből 2015-ig jó eséllyel csak az a három épül meg, amelyhez már hozzáfogtak. Ezek az E.On gönyűi 1-es blokk­ja, a dunamenti G3-as blokkja és a bakonyi két kisebb egysége, összesen 969 megawatt kapaci­tással. Csúszhat viszont a Kárpát Energo amúgy már épülő vásá- rosnaményi erőműve, és fel sem épül vagy a tervezettnél csak jóval később a gönyűi 2-es, a dunamenti G4-es, a csepeli 2-es, továbbá a Mól és a Tiszai Erőmű két-két blokkja, végül a Dunaúj­városi Erőmű. Az ETV-Erőterv tanulmányát összeállító Stróbl Alajos főmérnök a hosszú távú gázszállító nélküli EMFESZ Kft. 2520 megawattnyi, nyírtassi projektjével már nem is számolt. Nem lesz szenes „kitörés” sem, bár e beruházások csökkentenék az ország energiaimport-függé­sét. Pillanatnyilag csak a Mátrai Erőmű 2015-16-ban felhúzandó lignit- és biomasszablokkja épül meg nagy valószínűséggel. Köz­ben várólistán maradhat a Mo­hácsi Erőmű importfeketeszénre A MEGÚJULÓENERGIA-BERUHÁZÁ­SOKRA sem azért van szüksége az országnak, mert az ilyen tí­pusú energiahordozó olcsó len­ne, hanem mert a hozzá szük­séges berendezések gyártása piacot jelent, bevételt hoz, munkahelyeket teremthet Most például a hazai meg­újulóberuházásokkal a német­Várható nagyerőmű- leállások*(MW) Időszak Osszkapacitás**H 2010-2015 1000 2015-2020 2300 2020-2025 800 * ÁTLAGÉLETKOR 2010-B EN: 24,9 ÉV. ** MŰKÖDŐ KAPA­CITÁS: 7600 MEGAWATT. FORRÁS: ETV-ERÖTERV és a Borsodi Erőmű hazai barna­szénre alapozott elképzelése. A mecseki feketeszén-alapú, Illetve nógrádi barnaszénalapú terveket Stróbl Alajos a „még irreálisabb” jelzővel illette. „Tavaly 5,5 száza­lékkal esett a hazai villamos- energia-felhasználás, a termelés viszont 10 százalékkal, mert közben 41,2 százalékkal felfutott az importszaldó” - mondta. És hiába akarna egy áramtermelő társaság felkészülni a válság utáni időszakra, csak akkor kap hitelt, ha garantálja, hogy lesz vevő az új erőmű termékére. országi napelem- és a spanyol- országi szélturbinagyártók jár­nak jól. Számunkra a nukleá­ris és a megújulóalapú ener­giatermelés a kiút több szak­ember szerint Svájc és a skan­dináv országok az atomra s a vízre alapoznak. Hazánknak ezer megawattnyi kihasználat­lan \izerőmű-potenciálja van. Stróbl Alajos az áramimport ta­valyi felfutásában a térségben gondolkodó, egészséges energia- politika megnyilvánulását látja. Azt mondja, hogy ha a piac he­lyett az állam szabályozza az energiaszektort, akkor az követ­kezik be, amit ma látunk: Ma­gyarországon mintegy 50 száza­lékkal drágább a támogatott, szélerőművi áram, mint Auszt­riában. A Paksra tervezett 5-ös és 6-os blokk jelen banki feltételek kö­zött is megvalósítható, sikeres beruházás lehet. A paksi projekt azért nem függ majd közvetle­nül a bankoktól, mert a kormány feltehetően garanciát vállal rá, a beruházásba bevonnák a legna­gyobb erőműtársaságokat, a szállítóktól pedig szállítói hitelt kérhetnek. 1989-ben az országnak 215 me­gawattonként számolva hat erő­művi egysége volt a Dunamenü Erőműben, három a Gagarinban, négy a Tiszai Erőműben és nyolc Pakson. A privatizáció után az új tulajdonosokkal kötött hosszú tá­vú áramvásárlási szerződések nem ösztönözték a tulajdonoso­kat korszerűsítésekre. Amikor a közelmúltban, brüsszeli nyomás­ra e szerződések megszűntek, az alacsony hatásfokú blokkok ver­senyképtelennek bizonyultak. Igaz, fejlődés is volt az elmúlt években: új, kombinált ciklusú blokkot épített a Budapesti és a Debreceni Erőmű, a BC és a TVK. Munkahelyeket hoz a megújuló Hűtlen kezelés bűntettéért, isme­retlen tettes ellen nyomozást ren­delt el a Központi Nyomozó Fő­ügyészség hétfőn az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatósága által kötött egyes megbízási szerződések miatt - tá­jékoztatta az MTI-t a főügyészség szóvivője. Fazekas Géza közlése szerint a szerződéseket az ORFK ellenőrzési szolgálata fedezte fel, saját feladatkörében eljárva. Az ügyben Bencze József országos rendőrfőkapitány fordult a fő­ügyészséghez. Egy másik ügyben Bencze Jó­zsef főkapitányt jelentették fel e-mailben. Itt feljelentéskiegészí­tést rendeltek el. A feljelentő sze­rint a főkapitány hivatali hatal­mával visszaélve segített buda­pesti lakáshoz egy dandártábor­nokot. Élettársa rendőrségi üzem­anyagkártyával használta Ben­cze József szolgálati autóját, és amikor azt összetörte, a rendőr­ségnek másfél millió forintjába került a jármű megjavíttatása. Ugyancsak kifogásolta, hogy egy alezredes miért kap az illet­ményén felül külön szerződés alapján húszmillió forintot, továb­bá azt, hogy miért kellett az ORFK-nak kommunikációs stra­tégiára szerződést kötnie, hogyha van saját kommunikációs igazga­tósága. ■ A Népszínház utcánál a 4-es metró A tervezettnél egy héttel koráb­ban érte el a 4-es metró déli alagútépítő pajzsa az utolsó előt­ti, Népszínház utcai állomást - közölte a DBR Metró Projekt Igazgatóság az MTI-vel. A hat­hetes felkészítés helyett is csak két-három hét karbantartási időt tervez az alagútépítő a meg­állóban, így április végén már megkezdheti a pajzs az utolsó szakasz munkáit. Ha a BAMCO tartani tudja ezt az ütemet, ak­kor akár már június közepén el­érheti a déli pajzs az első sza­kasz ideiglenes, Keleti pályaud­vari végállomását. A déli pajzs március 8-án indult el a Rákóczi térről, és öt hét alatt tette meg a mintegy 450 méteres távot a Népszínház utcáig. ■ Martin Gauss sejtett valamit malév Nyomoznak többmilliárdos visszaélés gyanúja miatt Versenybírságot kapott az OTP és a Posta biztosító Feljelentést tett márciusban a Malév vezérigazgatója, Martin Gauss a Nemzeti Nyomozó Iro­dánál (NNI) ismeretlen tettes el­len a 2007-ben megkötött, a légi- társaság számára előnytelen szerződések miatt - erősítette meg hétfőn a légitársaság. Az ügyet az egész céget érintő átvi­lágítás tárta fel, amelyet Martin Gauss vezérigazgató még 2009- ben indított. A blikk.hu információi szerint 3,5 milliárd forint értékű vissza­élés ügyében nyomoz az NNI. Az internetes portál gyanúsnak tartja, hogy az utasellátás átvilá­gítására kiírt pályázatot „hihe­tetlen gyorsasággal”, néhány nap alatt lezárták, s információ­juk szerint a szolgáltatás ellenér­tékét a nyertes cég még azon a napon megkapta. A Malév közle­ményében emlékeztet arra, hogy Martin Gauss a társaságnál zaj­ló átvilágításról korábban el­mondta: a mostani menedzs­ment az első, amelyik igazán el­kezdte felszámolni a szervezet­ben azt a nagy rendetlenséget, amely az előző időszakokból hát­ramaradt. „Az a szervezetet átvilágító audit, amelyet a múlt évben in­dítottam, talált olyan, a Malévra nézve előnytelen szerződéseket, amelyeket a jelenlegi menedzs­ment felülvizsgált, hogy a visz- szaélések lehetőségét megszün­tesse” - tette hozzá Gauss. ■ Gauss rendelte el az átvilágítást Összesen 15 millió forint bírsá­got szabott ki a Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) az OTP Bank Nyrt.-re és a Magyar Pos­ta Életbiztosító Zrt.-re, mert a két vállalkozás fogyasztókat megtévesztően, illetve tisztes­ségtelen kereske­delmi gyakorlatot folytatva hirdette termékeit - olvas­ható a versenyhiva­tal tegnapi közlemé­nyében. A közlemény szerint a Ma­gyar Posta Életbiztosító a 2007. március és 2008. augusztus 31. közötti időszakban a PostaHo- zamőr Plusz termékének biz­tonságosságával és a termék ajánlott befektetési időtartamá­val kapcsolatosan közreadott tájékoztatásaival a fogyasztók megtévesztésére alkalmas ma­gatartást tanúsított. így a vállal­kozásnak ötmillió forint bírsá­got kell fizetnie. Az OTP Bank pe­dig 2007 novembere és 2009 júliusa kö­zött az OTP Alap és az OTP Net számla- csomagok esetében a fogyasztók megté­vesztésére alkalmas magatartást tanúsított, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folyta­tott a GVH szerint. A banknak emiatt tízmillió forint bírságot kell fizetnie. ■ VG-Online ■ GVH: e maga­tartás alkalmas volt a fogyasz­tók megtévesz­tésére.

Next

/
Thumbnails
Contents