Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-10 / 83. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. ÁPRILIS 10., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP A jó vers csöndben terjed költészet napja Az irodalom esélyeit latolgattuk dr. Kovács Istvánnal Szépirodalom, porossá lett kötelező olvasmányok, s hogy miért fontos a fecsegésben rejlő báj - minderről dr. Kovács Istvánnal, a Bolyai János Gimnázium igazgatóhelyettesével, magyartanárával beszélgettünk, nem a költészet napja okán, csupán kínálkozó apropóján. Rákász Judit- Tanár úr szerint milyen esélye van manapság a verseknek?- Egyre kevesebb. A képek uralta kultúrában az olvasás háttérbe szorul. A mai középiskolás korosztálynak többnyire nem könyvélményei vannak, hanem tankönyvélményei. Nem „szép- irodalmat” olvasnak, hanem szövegeket Könnyű lenne a mindent elborító interaktív kultúrát okolni, amely gyorsan elolvasható szövegeket tesz a gyerekeink elé, de sajnos ezt a folyamatot erősíti az az oktatási rendszer is, amelyben - ha csak ötlet szintjén is - felmerülhetett a kötelező olvasmányok rövidítése. Ami egyenértékű az irodalom gyilkolásával. Mert az irodalom - minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - nem csak tartalom. Az irodalmi alkotás olyan tükör, amelyben benne van írójának arca, lelke, szívének dobbanása. A versben ott van a stílus, a nyelv szépsége, burjánzása, elhalása, és az erő, amely nem tanítható kivonatokból. Ahogy a vers szépsége, a novella gyönyörűsége sem építhető fel csak tankönyvélményként.- A könyvpiacot a fiataloknak szóló regények uralják. Ezek szerint mégiscsak olvasó generáció a mostani tizenéveseké. Sőt, talán a versek sem maradnak el, csak most már dalszövegeknek hívjuk őket.- Utóbbi miatt én magam nem panaszkodom. Igényes dalszövegek is vannak. Adamis Anna, Bródy, vagy a Quimbyvel ismertté vált Kiss Tibor néhány dalszövege kötetben is megállná a helyét. Ami pedig az olvasást illeti, kétségtelen, hogy a mai tizenévesek sokat olvasnak: lektűrt, tudományos fantasztikus regényeket és angolszász ponyvát. De nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk: a szöveg nem biztos, hogy szépirodalom. Porladó nyelvünk rá a bizonyíték.- Segíthet ezen, ha a Twilight regényeket bújó 14 évesek Balassi Bálint vitézi verseivel birkóznak irodalomórán?- Ha húsz gyakorló pedagógus leülne, egészen biztosan hasznosabb tananyaghoz jutnánk, mint a mostani. Kötelező olvasmányaink porosak lettek. Például nem biztos, hogy Mikszáthtól azokat a műveket tanítjuk, amelyeket érdemes is megtanítani. Nem arról van szó, hogy nem kell Mikszáth! Kell Mikszáth, ahogy kell Arany János, Vörösmarty, Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Ady, Radnóti és József Attila is. Kihagy hatatlan tölgyfái a magyar irodalomnak. Megdöbbentett a hír, amely szerint néhány magyarországi általános iskolában nem tanítják a János vitézt és a Toldit. Ez szörnyű... És ahogy nem nélkülözhetjük a klasszikusokat, úgy nem hagyhatjuk ki a mesterutódokat sem. Weöres Sándor Hála-áldozat című verse így kezdődik: üzememnek Ady nyitott új mezőt,/Babits tanított ízére a dalnak,/ és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak/ ezt-azt kívánó kordivat előtt. ” Folytassuk Varró Dániel versével: „Három költő előtt borul le hálám.../Mi gondom hát Dezsőre vagy Mihályra,/ mit bánom én, hogy Endre hogy csinálja,/ és mit brummognak versemről a medvék -/ de még kiket ma csörgők hangja heccel,/ arany hülyén, átlépnek rajtam egyszer,/ bóra homokban lábnyomuk lehetnék. ”- A mai felnőttek többsége az iskolában olvasott utoljára verset. Aztán utoléri néhány ilyen sor, és maga sem érti, miért mond le róla.- Ebben az értelemben misz- sziót töltenek be az iskolák. Ezért is érdekes kérdés számomra, hogy milyen helyet foglalhat el a kortárs költészet a magyar oktatásban. Nemrégiben élvezetes rendhagyó órát tartott gimnáziumunkban Buda Ferenc. Legtöbb diákunk soha nem találkozott élő költővel. Aztán jött Buda, és elvarázsolt bennünket költészetével, előadásmódjával, személyiségével. „Kimondok minden mondha- tót, (mert) a fecsegésben annyi báj van” - írja Varró Dániel. Fontos mondat! A költészet hétköznapi- ságáról beszél. Arról, hogy ne kampányszerűen ünnepeljük a verset! Lillafüreden pl. több százan olvassák fel József Attila Ódáját vasárnap. És utána? A többi néma csend? Értékhiányos, értékpusztító időkben hihetetlenül fontos a hétköznapok értékválasztása. És mit tegyünk a házi istennel, a televízióval? Egyszerű! Minden televíziókészüléken van kikapcsoló gomb - ezt soha se feledjük el!- Nyithat közösséget az irodalom anélkül, hogy közösségi élménnyé válhatna? Ma úgy mondjuk: buli lenne?- Nagy hiány van az efféle jó értelemben vett bulikból. József Attila születésének 100. évfordulóján 100 versét mondtuk el iskolánkban: József Attilát szavaltak tanárok, fizikai dolgozók, diákok- zengtek a versek, óriási siker volt! Aztán elmegyünk rangos szavalóversenyekre, amelyeken ■ Kell Mikszáth, ahogy kell Arany János, Vörösmarty, Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Ady, Radnóti és József Attila is. f I Minden televíziókéj szüléken van kikap- , csoló gomb - ezt so- 3 j ha se feledjük el! diákjaink megyei és országos szinten is nagyszerű eredményeket érnek el, és a szervezők a felkészítő tanárokat kérik meg, hogy hozzanak magukkal néhány diákot, hogy legyen közönség. Ez nagy baj. Nagy a felelősségünk nekünk, tanároknak. A mi feladatunk, hogy megjelenítsük az irodalomban rejlő szépségeket. Amit a jelenlegi tanterv nem könnyít meg. Azt mondják, hogy avíttak a kötelező olvasmányok, és már dobnák is ki. Nem! Válogatni kell, és művelni a csodát. Nem erőszakosan, mert a jó vers mindig csöndben terjed. A tanár feladata hasonlít a színész feladatához, aki az előadáson egy másik világba viszi magával a nézőket Mi, tanárok is nyilvános szereplők vagyunk, monológokat mondunk, drámai helyzeteket produkálunk, sírunk és nevetünk együtt a tanulókkal, néha már csak a függöny és a súgólyuk hiányzik. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy négyévenként meg is halunk. Ahogy a színész is meghal esténként, úgy a tanár is meghal, amikor elmennek a tanítványok. De szerencsére mindig jönnek újak, akikért érdemes újra kezdeni, s élni! A türelem vádemelést terem az év rendőre Olykor otthonában jut eszébe a fontos ötlet Telefont kért a határsértő az év rendőre Tíz év alatt sokat változott munkájuk Nem a krimik miatt választotta hivatását, amiben a sakkozást is fontosnak tartja. Kubatovics Tamás- Már megbocsásson, de mivel foglalkozik egy felderítő?- Olyan ügyek kerülnek az alosztályra, ahol már felderítésre került az elkövető. A további bizonyítékok beszerzése, a vádNAGY RÓBERT R. FŐHADNAGY A BAJAI KAPITÁNYSÁG FELDERÍTŐ ALOSZTÁLYÁNAK FŐNYOMOZÓJA Baján született 1978-ban, Vaskúton járt általánosba, a Frankel Leó Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Rendőr-Szakközépiskolába járt. Pályáját 1998 nyarán járőrként kezdte, vizsgálóként folytatta. Az Eötvös József Főiskolán diplomázott 2003- ban, majd 2006-ban elvégezte a felsőfokú tiszti szaktan- folyamot. 2008- tói nyomozói feladatokat látott el, majd a nagybaracskai rendőrőrs megbízott őrsparancsnokaként szolgált, később a körzeti megbízotti alosztályt vezette. Innen saját kérésére lett a felderítő alosztály nyomozója, aztán főnyomozója. Pár- kapcsolatban él. Hobbija a zene, saját szórakoztatására szívesen ül zongorához. emelési javaslatig történő további nyomozás a feladatunk. A nyomozó alosztálytól kapjuk az ügyeket, illetve a konkrét személyek elleni feljelentések is hozzánk érkeznek. Napi munkánkban kihallgatások, szakértők kirendelése, a szembesítések a legfontosabbak.- Miért választotta ezt a hivatást?- A bűnügyi szakma miatt álltam rendőrnek. Vonzott a változatos, az embereknek segítséget nyújtó hivatás. Persze, ritkán kerül valaki az iskolapadból a bűnügyi osztályra, de nem bánom, hogy más területeken tapasztalatokat szerezhettem.- Munkájában mi a legizgalmasabb?- Az agyalósabb dolgokat szeretem. Nem mindegy, hogy kit, mikor hallgatunk ki, miről kérdezünk. Ezt előztesen kell kisakkozni, néha otthon jön az ötlet. Néha elképesztően mocskos dolgokkal találkozunk. Bosszant, ha a haragosok a másik lejáratásába akarják bevonni a rendőrséget, mint például a zaklatásos ügyek egy részénél.- Mit tekint sikernek?- Amikor a munkám alapján vádat emel az ügyészség. Tavaly ősszel egy hosszú, tíznél több esetből álló betöréssorozat végén közel fél méter magas, legalább ötkilós nyomozati anyag gyűlt össze.- Kudarcnak?- Ha némely ügy minden igyekezetünk és törekvésünk ellenére nem úgy végződik, ahogy mi azt elképzeltük.- Logika vagy a pszichológia?- Mindkettő, hiszen türelem, empátia és emberség szükséges az eredményes munkához. Alaposan fel kell készülni egy- egy kihallgatásra. Kezelni kell a különböző típusú embereket. Kényszerből választotta, de már hosszú távra tervez. Kubatovics Tamás- Tavaly is jelölt volt. Mit szólt, hogy ismét ebbe a körbe került?- Meglepődtem és örültem neki, hogy a kirendeltség vezetője ismét érdemesnek talált. Már a jelölés is elismerése a munkámnak. Persze ugratási lehetőséget is kínál a kollégáknak.- Gondolom, ezt majd csoportvezetőként meghálálja.- Egy ilyen aggastyánnak el kell viselnie a fiatalabbak kritikáját. Igaz, az én közel tíz évem alatt sok minden történt. Aki szereti a kihívásokat, kaphatott belőlük eleget a kétezres években. Az őrizeti és forgalmi kirendeltségek összevonása, majd a határőrség és a rendőrség integrációja a feladatok folyamatos bővülését hozta.- Eléggé belejött a tanulásba....- Valóban, az Eötvös József Főiskolán andragógiát hallgatok, mert hosszú távra tervezek a hivatásomban és ehhez felsőfokú végzettség kell. Az angol középfok szóbelije már megvan, még másfél év a főiskola. Némileg kényszerből választottam ezt a pályát, de szerencsésnek tartom magam.- Melyik a legemlékezetesebb fogása?- Még 2008 decemberében történt, egy éjszakai szolgálatban ellenőriztem Garán a járőröket, majd Bácsszentgyörgy felé autózva egy alakot láttam az út szélén. Szakadt az eső, megkérdeztem, hogy egyedül van-e. Azt mondta, itt a neje és a három gyerek is. Kérdezte, van-e nálam telefon. Közöltem, hogy már használtam is. A ki- rendeltségre kollégáim kinőtt gyerekruhákat hoztak és odaadták nekik. Ez jellemző magatartás. Egyébként ritka, hogy nem próbál menekülni egy határsértő.- Mostanában mi a sláger önök felé?- Hercegszántó nemzetközi és non-stop nyitva tartó átkelő. Fő csempészáru a cigaretta. A zöldhatáron sok olyan szerb állampolgár próbál átjutni, akit valamelyik uniós országból kitiltották. Ezért a vízummentesség ellenére nem a szabályos utat választja, mi pedig igyekszünk ezt megakadályozni. CSANÁDI ZOLTÁN ZÁSZLÓS, A HERCEGSZÁNTÓI KIRENDELTSÉG SZOLGÁLATI CSOPORTJÁNAK VEZETŐJE Baján született 1973-ban, a Tóth Kálmán szakközépiskolában érettségizett, utána sorkatona volt, majd kereskedő ként dolgozott. Útlevélkezelőként kezdett 2001-ben Herceg- szántón, a szakképesítés megszerzése után 2005 decemberétől határrendész, majd fő határrendész beosztásba ke rült, 2008 őszétől szolgálati részlegvezető, tavaly nyár óta csoportvezető. Folyamatosan részt vesz a határterület eredményesebb őrzésére szervezett helyi akciókban. Szakmai ismeretének, jó vezetői képességeinek köszönhetően csoportja többször fogott határsértőket. Nős, két gyermek édesapja. Szabadidejében szívesen kertészkedik, barkácsol Hogyan szavazzunk? A Petőfi Népe második alkalommal hirdette meg Az év rendőre címért folyó versenyt. Sorozatunkban 13 jelöltet mutatunk be olvasóinknak, akikre a jelöltek bemutatását követő en, a lapunkban megtalálható szavazószelvényen voksolhatnak. A szavazószelvényt április 12-ei, 13-ai, és 14ei lapszámunkban találhatják.
