Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-06 / 55. szám
2010. MÁRCIUS 6., SZOMBAT 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET JÓ TANÁCS A hűtőszekrény csak akkor hűt, ha fűtenek neki? selejt Olvasónk hűtőszekrényt vásárolt a nyaralójába. A téli idő beálltával kiderült, hogy a gép hidegben nem működik. A márkaszerviz szerelője a használati utasításra hivatkozott. hiába ÁLL a használati útmutatóban, hogy a hűtőszekrény +16 és +32 fok között üzemel megbízhatóan, a gyártó, illetve a kereskedő nem viselkedhet úgy, mint aki jól végezte dolgát. Ez nonszensz. Egy hűtőszekrénynek hűtenie kell. (Az már más kérdés, hogy a különböző körülmények között mennyi áramot fogyaszt.) HA AZ ÚJ HŰTŐSZEKRÉNY az Úr által leírt feltételek mellett nem üzemel megfelelően, akkor konstrukciós hibája van. Mivel ez a gép tartós fogyasztási eszköz, a jótállás egy év. Az úr 2009 nyarán vásárolta a frizsidert, tehát a garancia még él. A garancia ideje alatt a szakszerviznek díjmentesen meg kell javítania a terméket. Ha ez lehetetlen, akkor a kereskedőnek ki kell cserélnie egy ugyanolyan jóra, vagy vissza kell adnia az árát. A fenti esetben az utóbbi megoldás, vagy egy másik márkájú, ugyanolyan árú hűtőre való csere volna a korrekt eljárás. (Ha árkülönbözet van, a vásárló vállalhatja, hogy azt kifizeti.) tanácsunk: az úr menjen be az üzletbe, ahol a hűtőt vásárolta, s vigye magával a szerviz által kiállított munkalapot is. Mondja el panaszát, valamint kérését a cserét vagy az árvisszafizetést illetően. Ha nem tud zöld ágra vergődni a kereskedővel, esetleg független szakértő bizonyíthatja a konstrukciós hibát. végső esetben békéltető testülethez vagy bírósághoz lehet fordulni, mint minőségi panaszoknál mindig. ■ Rados Virág kérjük. írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Trendforduló a lakáspiacon hitelhiány Több az eladott lakás, mint az új építési engedély Évek óta lejtmenetben a lakáspiac, de a válság tovább rontott a helyzeten. Egyik évről a másikra bő egyharmaddal kevesebb, mindössze 28 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt. Eközben 32 ezer új otthon vált beköltözhetővé. Bisztricsány Julianna „Trendfordulóhoz érkeztünk” - fogalmazott Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke. 1991 óta most történt meg először, hogy több lakást adtak át, mint amennyire építési engedélyt kértek. Ha nem születik meg rövid időn belül egy átgondolt koncepció mentén kidolgozott lakáspolitika, akkor akár ötvenéves mélypontra, 19 ezer alá is kerülhet a megépülő lakások száma. Az állam nem vonhatja ki magát a szektor támogatásából - szögezte le az elnök. Erre a célra évente a GDP 1-1,5 százalékát kellene fordítani. ■ Nem értik, miért vonult ki az állam ebből az iparágból. Érthetetlen, hogy az állam kivonult erről a területről, amely a háttériparral együtt 160-200 ezer embernek ad munkát - mondta lapunknak Varjasné Székely Éva, a Quadrat Kft. ügyvezető igazgatója. „Úgy látszik, nincs szükség arra a bevételre, amely ebből a szektorból a kincstárba kerülhetne” - tette hozzá a szakember, aki egyúttal a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke is. Számításaik szerint ha lendületet kapna az ágazat és megépülhetne a kívánatosnak tartott évi negyvenezer lakás, az évente 360 milliárd forint tiszta adóbevételt eredményezne. Most viszont elkeserítő a lakásépítő cégek helyzete: senki nem indít új fejlesztést, a vállalkozások a tartalékaikat élik fel, közben minimálisra csökkentik a létszámukat. Szerinte az az egyik legnagyobb gond - s ezt cége is tapasztalja -, hogy teljesen beszűkültek a források, túlzottan magasak a hitelkamatok. „A bankok behúzták a kéziféket” - summázta Hunyady Attila, az A1 Holding elnöke. A fővárosi ingatlanfejlesztők között dobogós helyen álló cég sem indíSok az eladatlan új lakás. Több cég már kénytelen volt csökkenteni az árait. Ezt persze a vevő nem bánja tott tavaly új beruházást, mert nem tudott hitelhez jutni. Most mindenki kivár - mondta a cégvezető, hozzátéve: sokan nagy reményeket fűznek a közelgő kormányváltáshoz. Arra számítanak, hogy az új kormányzat kialakítja a szektor jelentőségével számoló lakáspolitikát és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszert. S nem mellesleg, ismét hozzá lehet majd jutni kedvező kamatozású forinthitelekhez. Attól nem fél a szakember, hogy a befagyott, számos üzem bezárására kényszerülő építőanyag-ipar ne tudna gyorsan magához térni, ha kedvezően változna a szabályozás és a finanszírozás. Van akkora felhalmozott készlet a gyárakban, hogy elindulhassanak a beruházások. Tavaly egyedüliként indított a fővárosban új projektet a nagy ingatlanfejlesztők egyike, a Pesti Házak Zrt., 110 lakást kezdtek el a Dandár utcában, az építkezés az idén be is fejeződik. Bankjuk ugyanis a legnagyobb válság idején hajlandó volt hitelt nyújtani számukra. Kerényi Gyula vezérigazgató ennek ellenére nem teljesen elégedett, hiszen 2009-ben mindössze 800 millió forintos árbevételt realizáltak lakások eladásából, ám ez még a felét sem éri el az egy évvel korábbi összegnek. „Az emberek recesszió idején inkább tartalékolnak” - magyarázta a jelenséget. A fejlesztők viszont hozzá akarnak jutni a pénzükhöz, ezért ma már 10-15 százalékkal a bekerülési ár alatt kínálják lakásaikat. Erre kényszerül a Pesti Házak is, amely a korábban szokásos 8-10 százalékos árrést is tartalmazó 410 ezer forintos átlagos négyzetméterár helyett már a veszteséges kategóriában árusít. Csökkentenék az áfát. emellett két kedvezményes kulcsot szeretnének A JELENLEGI 25 SZÁZALÉKOSSAL szemben 5 százalékos áfát tartana ésszerűnek a lakásépítési és -felújítási tevékenységre a Társaság a Lakásépítésért Egyesület Az EU irányelvére hivatkoznak: az általános adókulcs nem lehet kisebb 15 százalékosnál. De a tagállamok két kedvezményes - legfeljebb 5 százalékos - kulcsot is alkalmazhatnak bizonyos meghatározott termékértékesítésekre és szolgáltatásokra. Az EU e körbe sorolja a szociális célú lakásépítést, -felújítást, -átalakítást is, sőt a magánlakások felújítását is. Az egyesület szerint az áfacsökkentés lehetne az ágazat válságkezelésének egyik eszköze. Demján krakkói plázája a legjobbak között a többségi magyar tulajdonban lévő, a Demján Sándor vezette TriGranit által fejlesztett krakkói Bonarka City Center a CEE Quality Awards gálán elnyerte a 23 fős nemzetközi zsűritől a 2009 Legjobb Kereskedelmi Fejlesztése elismerést. A pláza egy részét máris eladná a társaság: 200 millió eurót kérne a tulajdonrészért. Földvásárlási tilalom: a román biztos ígérete font Sándor, a Fidesz agrárpolitikusa egyebek közt arról tárgyalt Dacian Ciolos román EU-biztossal, hogy következő magyar kormány a termőföld-moratórium (eladásra vonatkozó tiltás) meghosszabbítását fogja kérni. Az uniós biztos kifejtette: tanulmányozzák majd a magyar kérelmet, és figyelemmel - kísérik a magyar termőföldpiac alakulását. Niklai távozik; nyilvános a sávolyi tanulmány AZONALI HATÁLLYAL lemondott tegnap tisztségéről Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. Lemondását a turizmusért felelős önkormányzati miniszter tudomásul vette és elfogadta. Niklai Ákos azt mondta, személyes okok állnak távozása háttérében. Hírek rint lemondása esetleg ösz- szefügghet a sávolyi Balatonring beruházási botrányával. A sávolyi tanulmány tegnap estétől már olvasható az interneten. Niklai Ákos vette a kalapját UtdíjakCÍÓ. Hónig Péter szakminiszter átvette a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport kamionokat érintő használatarányos útdíj bevezetését sürgető petícióját („Az fizessen, aki rongálja az utat”). A tárcavezető egyetért a megtett úttal arányos, elektronikus útdíjfizetés mielőbbi bevezetésével. A szakmai előkészítés gyors ütemben zajlik. rnm' Rendet kell tenni a tárgyalótermekben! bíróságok A sajtó kapjon meg mindent, de a munkát ne zavarja A bírósági munka nyilvánosságához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik. A hazai igazságszolgáltatás kommunikációja azonban elmarad az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Bíróságnak a gyakorlatától. Több olyan intézkedésre - köztük az igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény megalkotására - van szükség, amely növeli a bíróság iránti bizalmat és annak társadalmi presztízsét. Ezt az igényt erősítette meg a tárgyalások nyilvánosságát taglaló nemzetközi konferencia a Legfelsőbb Bíróságon. Baka András főbíró előadásában hangsúlyozta: rendet kell teremteni a tárgyalótermekben! A tárgyalások nyilvánossága csak egy, ám igen lényeges szelete a bírósági kommunikációnak, különös tekintettel a bírák, az igazságügyi dolgozók és a sajtó kiegyensúlyozatlan viszonyára. S arra, hogy az idevágó jogi szabályozás komoly kívánnivalót hagy maga után. Kényes egyensúly van az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság között. A bírósági tárgyalások nyilvánossága a tisztességes bírósági eljárás egyik alapköve. De „az extrém nyilvánosság” már ellentétbe kerülhet az igazságszolgáltatás érdekeivel. A kitiltásra csak kivételes - például nemzetbiztonságot érintő - esetekben kerülhet sor. Ám Kamera kizárva A strasbourgi emberi jogi bíróságon tilos például a hangfelvétel, a mobiltelefon vagy a laptop használata. Külső kamerát nem engednek be a tárgyalásra: három belső kamera rögzíti bent az eseményeket, és az anyagot csak az összes bíró hozzájárulásával teszik fel az internetre. A sajtó munkáját ugyanakkor kimerítő előzetes és utólagos internetes információkkal támogatják. kérdés, ha nincs kizárás, vajon a nyilvánosság összes eszköze jelen lehet-e. A tárgyalótermekben mozgó kamerák, vakuk igencsak zavarhatják a tényfeltáró, ítélkező munkát. Baka utalt az uniós bíróságok és az egyes tagállamok bíróságainak gyakorlatára, melyek különböző módokon igyekeznek megteremteni azt a bizonyos kényes egyensúlyt. Azt mondta: a tárgyalásokon a társadalom számára fontos, tanulságos ügyekről döntenek, így elengedhetetlen, hogy azokról mind szélesebb körben tudomást szerezzenek. Arra kell törekedni, hogy a sajtó „kapjon meg mindent”, de ne zavarja a bíróságot. ■ Kende K.
