Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-29 / 73. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 29., HÉTFŐ 5 A Petőfi Népe főszerkesztője a sajtó aktuális helyzetéről Szerdahelyi Csaba, a Petőfi Né­pe főszerkesztője lesz a kecske­méti Művész Kávézó Beszélges­sünk mi is... sorozatának követ­kező vendége. A téma: az írott sajtó aktuális helyzete. Beszél­getőpartner: Komáromi Attila. A beszélgetés március 30-án, ked­den 17 órakor kezdődik a Rákó­czi úti kávézóban. Koncerttel ünnepel a Csík Zenekar Csík János kitüntetése csu­pán az apropót adja ahhoz a koncerthez, melyet április 8- án ad a zenekar a budapesti Aranytíz kultúrházban. Az igazi ok a kiváló zene és az együttlét, ahogy mindig is a Csík-koncerteken. Mint arról a Petőfi Népe is beszámolt, Csík János a Ma­gyar Köztársasági Arany Ér­demkeresztet vehette át már­cius 15-én kimagasló színvo­nalú munkájáért.- Igazán megtisztelő a sok­éves munka elismeréseként ilyen magas kitüntetést kap­ni, de ez nem egy személy­nek szól elsősorban, hanem a zenekarnak. A magyar nép­zene szeretetében és az an­nak továbbadásának módjá­ban történő gondolati egyet­értésnek és az utóbbi évek si­kereinek köszönhető ez a ki­tüntetés. Ezért a zenekar min­den tagja magáénak érezheti a díjat - nyilatkozta Csík Já­nos a kitüntetés kapcsán. ■ Nemzetközi könyvfesztivál áprilisban Izrael lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz­vendége. Az április 22-én kezdő­dő programsorozatra Magyaror­szágra érkezik Amos Oz világhí­rű író, akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra idő­zítve lát napvilágot magyarul, az Európa Könyvkiadó gondozásá­ban. S aki átveszi Budapest fő­polgármesterétől a Budapest Nagydíjat, Konrád György laudá- ciója után. Idén jubilál az egy évtizede a Budapesti Francia Intézet javas­latára elindított Európai Első Könyvesek Fesztiválja, mely má­ig az unió legszélesebb körű ösz- szefogásával megvalósuló kultu­rális rendezvénye. Idén 17 or­szágból jönnek el Budapestre a legsikeresebb első kötetes pró­zaírók. Az idei könyvfesztiválra 24 or­szágból érkeznek íróvendégek és kiállítók, s a díszvendég Izra­el mellett először állít ki arab or­szág, Szaúd-Arábia, először kö­szönthetünk brazilokat, vietná- miakat, valamint osztrák kiadót Budapesten. ■ KULTÚRA Szín-Tár direktorok nélkül teátrum Egyetemi diplomával rendelkező színészek állás nélkül Mezítelenül - az érintések színek, fények világában Rákász Judit I Budapestről, Kaposvárról, Marosvásárhelyről és Ko­lozsvárról érkeztek szakem­berek a beszélgetésre A színészképzéssel fog­lalkozó hazai és határon túli egyetemek vezetői ül­tek le beszélgetni vasár­nap délben Kecskeméten, a Színművészeti Egyete­mek Találkozójának záró­napján. Máté Gábor Első ízben sikerült összehívni a hazai és határon túli színészkép­zés vezetőit, hogy az oktatás és a hallgatók lehetőségeiről el­mondják véleményüket. Az esz­mecsere létrejöttének tényét azért is fontos kiemelni, mert jó­szerével ez az egyetlen pozití­vum, melyet meg lehet említeni a másfél órás beszélgetésen el­hangzottakból, ahol többnyire a problémákat sorolták. A beszélgetés apropóját a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál ré­szeként megrendezett színész­vásár adta, melyen színművé- szetis hallgatók mutatták be vizsgaelőadásaikat. Bár folyama­tos telt házakkal mentek az elő­adások - sőt voltak, melyeket duplázni kellett a közönség szórakoztatása ezúttal háttérbe szorult. A rendezvény fő célja az volt, hogy bemutatkozási lehető­séget adjon a színművészetisek- nek egymás és a szakma számá­ra. Utóbbival akadtak gondok.- Jó hangulatú, jó kezdemé­nyezésről van szó, ami azonban lényegi feladatát nem tudta be­tölteni - mondta Ascher Tamás, a budapesti Színház- és Filmmű­vészeti Egyetem rektora. - A leg­fontosabb az lett volna, hogy a színházigazgatók eljöjjenek Kecskemétre, megnézzék az elő­adásokat, megismerjék a hallga­tókat, és szerződte­téskor számoljanak velük. Ők azonban el sem jöttek. Ami csak részben ma­gyarázható érdektelenséggel. Másrészt a szakma telítettségét mutatja: a direktorok azért nem nézték meg a végzősöket, mert úgysem tudják őket szerződtet­ni.- Belehaltam, hogy az előző osztályom alig tudott munkát kapni. Az egyik fiú a mai napig nem kapott lehetőséget - reflek­tált Máté Gábor, a színművésze­ti egyetem rektorhelyettese a friss diplomások helyzetére. Társulatba kerülni nehéz - ez­zel kapcsolatban egyetértés ala­kult ki az oktatók között. Ahogy azzal kapcsolatban is, hogy a bu­dapesti egyetemen végzettek érezhetik magukat biztonság­ban a leginkább, főként ha olyan osztályfőnökkel ajándékozza meg őket jósorsuk, aki vezető po­zícióban van valamelyik főváro­si színházban. A Ka­posváron végzett hallgatóknak is van esélyük arra, hogy sziporkázó tehetsé­gük okán bekerüljenek a Katona József Színházba - elvileg. Arra azonban, hogy ez a gyakorlatban is így van, csupán néhány váro- silegenda-számba menő történet szolgált bizonyítékul. A határon túli magyar színházak létszám­stopjának híre, melyről Gáspá- rik Attila, a marosvásárhelyi fő­iskola rektora számolt be, nem javított a hangulaton.- Sok színház tele van „tano- dásokkal”, miközben az egyete­mi végzettséggel rendelkező szí­nészeknek nincs munkájuk. El kellene gondolkozni a végzett­séghez kötött alkalmazás szabá­lyozásán - vélte Cseke Péter, a kecskeméti színház direktora. Bár az oktatók azt nem tudják megmondani növendékeiknek, hogy hol találnak munkát, azt meg tudják mondani - és gyak­ran meg is mondják -, szerintük hol nem tanácsos kopogtatni.- Enyhíthet a színházi szak­ma megosztottságán a kecske­méti találkozó? - tette fel a kér­dést Réczei Tamás, a kecskemé­ti színház művészeti vezetője.- Nem hiszem, hogy sok be- szélnivalóm lenne azokkal az igazgatókkal, akik egymást hí­vogatják rendezni, és bevállalják a kínos nyáladzást - jegyezte meg a kérdésre Ascher Tamás. A beszélgetés résztvevői ab­ban egyetértettek, hogy a kecs­keméti találkozót érdemes foly­tatni, mégpedig a nagy színházi fesztiválok - Kisvárda, POSZT - sorába illesztve, az évad végén. ■ A direktorok nem nézték meg a végzősöket. Egy vak és egy látó táncos sza­vak nélküli párbeszédét követ­hetik nyomon azok, akik ma es­te ellátogatnak a kecskeméti Ciróka Bábszínházba. A Pestiek a Budai utczában című, felnőt­teknek szóló sorozatban a Tánceánia együttes Mezítelenül című produkciója következik. A vak és a látó táncos előadá­sa arról szól, mennyire különbö­zik az a látvány, mely meghatá­rozza a látó ember döntéseit, íz­lésvilágát, vonzalmait és távol­ságtartását attól a „látványtól”, melyet érintések, ízek, szagok fonnak körbe s tesznek érzékel­hetővé a vak emberek számára. A jelenlegi kortárs hazai szín­ház- és táncművészetben a Tánceánia együttes az egyetlen, melyben a művészek súlyosan fogyatékos emberekkel közösen hoznak létre előadásokat a tánc­terápia és a kortárs táncművé­szet eszközeit alkalmazva. S amelyekben a fogyatékos részt vevők egészséges társaikkal együtt, egyenrangú partnerek­ként, alkotótársakként jelennek meg. ■ Rákász Judit Egy szép est Wass Albert műveivel A SZIÉTA Művészeti Stúdió nö­vendékei Wass Albert műveiből állítottak össze szépirodalmi es­tet a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Szépirodalmi est sorozatában. Az április 9-ei bemutatón Wass Albert verseiből és regényeiből hangzanak el részletek. Előadók: Turkevi Nagy Klaudia, Czigány Judit, Tok Éva, Pécsi Lujza, Kel­ler Dániel, Kovács Zsolt, Szaba­dos Barna, Benkovics Viktor. Muzsikál: Keller Dániel. Az este 8-kor kezdődő estet Tóth Kata szerkeszti. ■ R. J. Kard és kasza Wass Albert erdélyi magyar író és költő. Magyarországon halála után fedezték fel az er­délyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb műve, a Kard és kasza több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet. Röhögni egy vígjátékon szent iván Shakespeare találna magának kedvenc színészt Kőszegi Ákos igyekszik nem san- tikálni (se rosszban, se jóban), de látszik, hogy elkél neki a botos se­gítség. A közönség nagy része, mi­vel olvassa a Petőfi Népét, tudja, hogy ez most nem a játék része, hanem egy térdműtét utáni lába­dozás következménye. Kőszegi nem vesz tudomást a bajról, úgy játszik, mintha mi sem történt vol­na. Talán az a legjobb kifejezés a kecskeméti Katona József Színház legújabb bemutatójára, a Szent- ivánéji álomra, hogy túl harsány­ra sikeredett. Meg olyan érzésünk is van, mintha Rusznyák Gábor rendező teljes szabad kezet adott volna a színészeknek. Az ember önkéntelenül is ösz- szehasonlítgat előző Szentivánéji álmokkal, kicsit meglepődik, hogy Puckot (Hajdú Melinda) hölgy játssza, bár miért is ne játsz- hatná, ettől még lehet játék a já­ték? Vannak jó ötletek, például a neoncsövek holdfénnyé alakítása, s vannak nagyon rakoncátlan né­zők, akik - a csuda tudja, miért -, a második felvonást a szó szoros értelmében végigröhögik a há­tunk mögött, készülnek megful­ladni, de szerencsére életben ma­radnak. Az előadás végén aztán törölge- tik a szemüket, s néhány perc múlva nem is emlékeznek rá, hogy mire föl volt ez a fene nagy vidámság. Shakespeare egyéb­ként nem érezné rosszul magát, kíváncsi lenne, hogy mit tettek a darabjával, mondd már, legföljebb nem csapkodná a térdét. De az biztos, hogy Kőszegi Ákos mellett találna magának kedvencet a nagymester, ahogy mi is talál­tunk. Nagy nyereség, hogy Trokán Nóra Kecskeméten ját­szik, ez az előadás sok minden­ben róla szól, ezt tudja is, bár a lel­kes tapsolást mintha zavartan, szégyenlősen fogadná. Mintha nem hinné el, hogy az neki is szól. Nem baj, majd megszokja. Mi pedig hozzászokunk a gondo­lathoz, hogy nem minden gyö­nyörű játékon, míves szövegen kell elmerengenünk, fáradt hét­köznapok estjén elég picit ella­zulni, hátradőlni a székben - tud az is jólesni. ■ Sz. Cs. Neonerdőben - részlet az előadásból (Hajdú Melinda, Trokán Nóra, Csémy Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents