Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-22 / 67. szám
Orvos és pénz nélkül nehéz jól szervezni rendelőintézet Norvégiában, Németországban is van előjegyzés, csak hosszabb, mint nálunk Az egészségügyben a beteg gyakran találkozik olyan helyzetekkel, amelyek számára érthetetlenek. Ez derül ki azokból az észrevételekből, amelyeket olvasóink juttattak el lapunkhoz a kecskeméti megyei kórház rendelőintézetével kapcsolatosan, és amelyeknek - úgy gondoltuk - érdemes utánajárni. Kérdéseinkre dr. Hódi Zsuzsanna, a rendelőintézet vezető főorvosa válaszolt. Mint kiderült, nem olyan egyszerű ösz- szeegyeztetni a jogszabályokat a lehetőségekkel és a betegek igényeivel. Takács Valentina- Felmerült, hogy egyre rövidebb a rendelési idő. Korábban még 17 óráig várták a betegeket, most már a rendelőintézet csak 16 óráig van nyitva. Ennek mi az oka?- Korábban valóban hosszabb volt a nyitva tartás. Akkor minden lehetséges fórumon - még a Petőfi Népén keresztül is - próbáltuk tájékoztatni a betegeket arról, hogy délután is működnek a rendelések, és aki teheti, annak érdemesebb akkor jönni, mert sokkal kevesebben vannak. A délutáni szakrendelések iránti érdeklődés azonban nagyon gyenge volt, ezért most már csak 16 óráig vagyunk nyitva. Néha még ez is soknak tűnik, hiszen érdemes megnézni, hogy két órakor már alig van beteg az intézetben, pedig a szakrendelések háromnegyedére négy óráig lehetne jönni.- Kritikaként vetődött fel, hogy a rövid rendelések miatt több szakrendelőben is hosszú az előjegyzési idő, úgy tűnik, mintha a magán- rendelők felé akarnák terelni a betegeket.- Ez messze nem így van, a hosszú előjegyzési időnek összetett okai vannak, és sajnos, ez nem a szervezésen múlik. Egyrészt tudni kell, hogy a társadalombiztosítás valamint az ÁNTSZ határozza meg, hogy hány órában működhetnek egyes rendelők, és többre nem kapunk finanszírozást. Túlórát fizetni pedig nincs lehetősége az intézménynek, mert egyszerűen nincs miből. A másik ok pedig az egyes területeken jelentkező orvoshiány. Két féle szakrendelőt különböztetünk meg. Az egyik, ahol főállásban van az orvos, tehát csak ez a munkahelye, reggeltől itt rendel, és szakmailag az adott fekvőbeteg osztályhoz tartozik. Ilyen a reumatológia három szakrendelése közül kettő, a belgyógyászatok egy része, az ideggyógyászat. Az összes többi szakrendelést a kórház fekvőbeteg-osztályain dolgozó orvosok látják el, forgó rendszerben. A legnagyobb gond az operáló szakmákban van, Délelőtt mindig sok a beteg, de délután már alig van érdeklődés. Pedig a szakrendelők háromnegyede négy óráig fogadja a betegeket. mert ők műtenek, ellátják a fekvő betegeket és mellette rendelniük kell. Az ideális az volna, ha a szakrendelése napján egyik orvos sem operálna. Ezt egyelőre csak a rendelések felénél sikerült elérni, például az általános sebészeten, az érsebészeten és a traumatológián. Az ortopédián viszont erre nincs mód, ráadásul az megyei rendelés, mert sehol másutt nem működik ortopédiai szakrendelő. Az urológián is orvoshiány van, hiszen ők szintén állandóan műtenek.- Említette a reumatológiát. Ott működik még a harmadik szakrendelés?- Sajnos, csak részlegesen, mert ott is kevés az orvos, ez is hiányszakma. Ráadásul kevesen tudják, hogy a széchenyivárosi háziorvosi körzetek, a volt Honvédkórház szakrendelőihez tartoznak, és ott is van reumatológia. De ugyanúgy van reumatológia Lajosmizsén és Tiszakécskén is, tehát onnan sem kellene a betegnek hozzánk jönnie. Ezen kívül Kecskeméten a Bagoly Egészségházban és a Piaristák terén is működik reumatológia néhány órában. Mindennapos problémánk, hogy olyan beteg szeretné itt kezeltetni magát, aki nem ide tartozik. Pedig a szabad orvosválasztás nem erről szól, hanem arról, hogy ha az adott beteg esetében nem nekünk van területi ellátási kötelezettségünk, akkor csak úgy jöhet ide, ha azt orvossal, illetve az intézmény vezetésével egyeztette, és ők beleegyeztek. Nem szívesen utasítunk el senAzért van két aszisztens, mert a szabályok előírják, nem azért, mert olyan sokan volnának. Alkudozhatunk az időpontra Jó tudni, hogy a szakrendelések egy részét háziorvosi beutaló nélkül is igénybe lehet venni. Ilyen az általános sebészet, baleseti sebészet, urológia, szemészet, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, pszichiátria és az összes gondozó (tüdőgondozó, bőr- és nemibeteg gondozó, onkológia, pszichiátriai gondozó). az összes többi szakrendel& ben szükség van a háziorvosi beutalóra. Időpontot viszont minden esetben célszerű kérni, akár személyesen akár telefonon. Tény, hogy a rendel& intézetnek összesen csak három telefonvonala van, ezért délután könnyebb kapcsolatba lépni velük. Az előjegyzésnél a betegnek a legközelebbi szabad időpontot mondják. Amennyiben ez délelőttre esik, és a betegnek a délután jobban megfelel, akkor célszerű ezt jeleznie, hiszen ha adott szakrendelés délután is működik, akkor minden további nélkül adnak egy délutáni időpontot. UGYANEZ IGAZ FORDÍTVA IS, tehát a betegnek nem feltétlenül kell elfogadnia azt az id& pontot, amit elsőre ajánlanak neki. A rendelési időkről b& vebb információ található a kórház honlapján: www.kmk.hu dr. Bódi Zsuzsanna, a rendelőintézet vezető főorvosa kit, de nem bírunk ellátni ennyi beteget. Ezért volna szerencsés, ha mindenki a saját körzetében lévő szakrendelőt keresné fel.- Jelenleg hogy alakulnak az előjegyzési idők a különböző szakrendeléseken?- Ez nagyon változó, szinte naponta módosul. A fül-orr-gégén például néhány nap, az urológián két hét, az ortopédián több hét, az érsebészeten is igen hosz- szú idő.- Az előjegyzés elméletileg nem vonatkozik a sürgős esetekre. De mi határozza meg, hogy egy eset sürgős-e vagy sem?- Nézze, ha valakinek például három hónapja fáj a háta, és nem ment orvoshoz, akkor azt nem lehet sürgős esetnek nevezni. Az előjegyzési idővel és a fekvőbeteg-ellátásban a várólistákkal kapcsolatosan azért azt is érdemes tudni, hogy ez nem a magyar egészségügy sajátossága. A fejlett európai országokban ugyanez a helyzet, csak éppen többet fizet be a beteg a tébé- kasszába, és sokkal többet kell várnia. Nincs a világon olyan gazdag ország, ahol annyi pénzt tudnának az egészségügybe fektetni, hogy a nem sürgős esetekben ne legyen előjegyzés és várólista. Utána lehet nézni, ez tény, így van Németországban, Svédországban, Norvégiában is.- Mi van akkor, amikor a beteg nem tudja, hogy mikor, melyik orvoshoz kell mennie kontrollra?- A legtöbben sajnos, nincsenek tisztában vele, hogy a záró- jelentést el kell olvasni. A beteg ugyanis az orvosi szakkifejezéseket nem érti, de a zárójelentés végén világosan le vannak írva azok az instrukciók, amiket be kellene tartani. Ilyen például a gyógyszeres kezelés, a szakorvosi javaslatok és az is, hogy mikor és hol kell kontrollra megjelenni. Tehát, ha a beteg elolvassa, akkor tudja. Árról nem beszélve, hogy nagyon sokat segítene a munkánkon és felgyorsítaná azt, ha a betegek ezeket a dokumentumokat magukkal hoznák. Nem a húsz évvel korábbi orvosi papíroknak kell itt lenniük, hanem az adott betegségre, kezelésre vonatkozó előzményeknek.- Miért van az, hogy míg egyik-másik szakrendelőben két asszisztensnő is van, addig egy magánrendelésen egy sincs? Többen úgy vélik, hogy ez pazarlás.- A finanszírozott szakrendelések esetében az OEP és az ÁNTSZ előírja, hogy hol kell egy vagy két asszisztensnek illetve adminisztrátornak lennie. Ez része a minimumfeltételeknek. Ezen kívül a finanszírozás miatt nagyon sok a kötelező adminisztráció, a jelentési kötelezettség. Egy magánrendelésen sem eny- nyi előírás, sem adminisztráció nincs, ezért nem is feltétlenül kell asszisztens. Ilyen egyszerű a magyarázat. Összegezve: a szervezés csak egy része annak, hogy miként működik egy rendelőintézet, hiszen bennünket számos, a betegek előtt ismeretlen jogszabály és körülmény köt. A beteg és az egészségügy egymásra van utalva, így csak egymást segítve tudjuk megoldani, hogy az ellátás minél zökkenő- mentesebb legyen.
