Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-18 / 64. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP A szakmunkás­bizonyítvány már félig a zsebükben Zuschlag „Esélyt kérek a túlélésre" bíróság Az utolsó szó jogán beszélt a vádlott Az első nagy akadályt sikeresen vették a legügyesebb szakmun­kástanulók. Huszonegy szak­munkásjelölt diák már biztos, hogy mentesül a szakmunkás- vizsga írásbeli része alól. Ők azok, akik az elmúlt hetek­ben részt vettek a kereskedelmi kamarában rendezett Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) megyei versenyein. Bács-Kiskunban 181-en indul­tak. Innét jutottak az országos döntőbe a pontszámaik alapján. Ha ott jól szerepelnek, akkor el­felejthetik a szakmunkásvizsgát is. Az országos megmérettetés időpontja április 26-27-én lesz a Hungexpo területén. Az SZKTV- n sikeresen szereplő versenyzők automatikusan (válogatás nél­kül) bekerülnek a nemzetközi WorldSkills, EuroSkills verseny­re, a (szponzor részéről támoga­tott) felkészülő csapatba. Az adott szakmában a legjobb ered­ményt elérők képviselik Ma­gyarországot a nemzetközi meg­mérettetésen. A Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara ingyene­sen biztosítja a szurkolók feluta­zását a fővárosba. Az országos döntőbe jutott di­ákok: nehéz Gábor ács-állványo- zó, Ács norman kőműves, mautsek Ferenc ács-állványo- zó, kovács Ferenc asztalos, csűri József asztalos, bagi Sza­bolcs géplakatos, huszka Tímea kereskedő, schvasta Bálint Sán­dor asztalos, nagy imre hegesz­tő, bakó árpád villanyszerelő, berger ádám vízvezeték-szer., SZABÓ Tibor szobafestő-mázoló, oláh dávio központifűtés-szer., zámbori tibor gázfogyasztó- szerelő, magyar tünde cukrász, seres Gábor épületburkoló, vén lotti kozmetikus, szabó-mikor András villanyszerelő, fodor Annamária nőiruha-készítő, kukovecz Rita nőiruha-készítő, kálóczi bencze Gergő szoba­festő. ■ Barta Zsolt A hónap utolsó napján ítélethirdetés következik, Tegnap az utolsó szó jo­gán beszélhettek a Zuschlag-per vádlottjai. Hraskó István „Nem túlzók, ha azt mondom: nekem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Ép­pen ezért nem kérek mást a bí­róságtól, mint azt, hogy újra­kezdhessem az életem. Hosz- szabb idejű fegyház után erre nincs esély” - mondta tegnap Zuschlag János az utolsó szó jo­gán az ellene és tizenöt társa el­len folyó perben. Zuschlag sze­rint az ügyészség érzelmileg el­fogult az ügyben. A per szerdán végső stádiumá­ba érkezett: a vádlottak az utol­só szó jogán szólalhattak fel a megyei bíróságon. További tár­gyalásokra már nem kerül sor, március 31-én következik az íté­lethirdetés. Zuschlag János először arra tért ki, hogy véleménye szerint az ügyészség tudatosan törvény- sértőnek állítja be a vádiratban szereplő egyesületek tevékeny­ségét, noha szerinte nagyszámú pályázat valós volt, és rengeteg program meg is valósult a szer­vezetek révén.- Voltak olyan nyári táborok, ahol a mi ügyetlenkedésünk mi­att nem sikerült elszámolni, de azt nem lehet állítani, hogy ele-, ve fiktív egyesületekkel akár- tunk pénzt szerezni - jelentette ki az elsőrendű vádlott. Zuschlag az utolsó szó jogán azt is elmondta: az ügyészség fi­gyelmen kívül hagyja, hogy kényszerpályán mozgott, a fi­nanszírozást szerinte máshogy nem lehetett megoldani.- Nem örömmel tettem, rossz és törvénytelen megoldást vá­lasztottam - ismerte el. Zuschlag kijelentette: ha nem ő lenne az ügy főszereplője, és nem az MSZP lenne az érintett párt, akkor az egész „soha nem kapott volna ekkora hangsúlyt, nem lett volna száz tárgyalási nap a perben, és nem lett volna bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekmény a vád”.- Lehet, hogy jogilag nem, de érzelmileg elfogult az ügyészség. Mindenért törleszteni akar a vádhatóság, ami miatt nem tu­dott vádat emelni - jelentette ki Zuschlag. Zuschlag olyan büntetést kért magára, amelyik lehetővé teszi, hogy életét újrakezdhesse Ma­gyarországon.- Esélyt kérek a túlélésre. Nem túlzók, ha azt mondom: ne­kem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Egy súlyosabb, az ügyészség által kért tizenkét és fél éves fegyház­büntetés igazságtalan lenne. Higgye el a tisztelt bíróság, hogy volt időm megbánni a történte­ket. Ha módomban állna, más­ként oldanám meg a szerveze­tek finanszírozását. Nem kérek mást a bíróságtól, mint azt, hogy újrakezdhessem az életem. Hosszabb idejű fegyház után er­re nincs esély - mondta Zusch­lag. Éppen ezért a büntetési tétel alsó határa közelében kérte az ítélet kiszabását. Ez öt-hat év kö­rüli szabadságvesztést jelentene számára (Zuschlag két és fél éve már előzetes letartóztatásban van). Az elsőrendű vádlott kérte a bíróságot, vegye figyelembe, hogy az okozott kár 70 százalé­kát egymaga megtérítette. Hang­súlyozta: véleménye szerint an­nak semmi jelentősége, hogy ez az összeg honnan származott. A többi vádlott egyetértett a védők perbeszédben kifejtett ál­láspontjával, felmentésüket vagy enyhe büntetés kiszabását kérték a bíróságtól. Fejlesztési programok a DéEAIföldön kétszázmilliárdból területek Gazdaság, közlekedés, turisztika, környezet, humán erőforrás - a térségben 1450 munkahely született Másfél ezer új munka­hely, félmillióval több tu­rista, 16 felújított telepü­lésközpont -e néhány kiragadott példa is jól il­lusztrálja az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv ré­giós programjainak hatá­sát. A részletekről dr. Ba­logh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nács társelnöke nyilatko­zott lapunknak.- Mennyi pénz áll rendelke­zésre a regionális fejlesztési programokra a Dél-Alfóldön?- 2007-2013 között több mint 200 milliárd forrást kapott a ré­gió. A térség igényeire való te­kintettel központilag öt priori­tást határoztak meg, ezek men­tén hirdették meg a forrásokat is. Regionális gazdaságfejlesz­tés, turisztikai célú fejlesztése, közlekedési infrastruktúra fej­lesztése, humán infrastruktúra fejlesztése, térségfejlesztési ak­ciók sorolódtak a legfontosabb regionális célok közé. Az első két évben a források 44 száza­Dr. Balogh László lékát nyitották meg - ezekre le­hetett és részben lehet is pá­lyázni. Kiemelt projektekre 19 milliárd, helyi jelentőségű be­ruházásokra pedig 72,6 milli­árd forint a keret.- Már vannak adatok a pályá­zati jelentkezésekről is: mit mutatnak ezek?- A fejlesztéssel foglalkozó szakember a túljelentkezés szá­zalékából is következtetéseket tud levonni. Figyelemre méltó például, hogy a meghirdetett keret majdnem négyszeresét ­23,8 milliárdhoz képest 86 mil- liárdot - is el tudna költeni a ré­gió a humán infrastruktúra fej­lesztésére. Ez volt a legnépsze­rűbb projektcél. Egészében any- nyi pályázat érkezett be, ameny- nyi két és félszer haladta meg a rendelkezésre álló forrást. Még érdekesebb, ha ezt megyék sze­rint csoportosítjuk: Bács-Kis- kun 66, Békés 61,5, Csongrád pedig 62,2 milliárd forint érté­kű pályázatot szeretett volna megvalósítani - említettem, hogy a keret összesen 72,6 mil­liárd forint.- Sok-sok szempont szerint le­het sorolni a pályázatokat...- ...mi ezt meg is tettük. Fi­gyelemre méltó például, hogy a támogatási igény a kistérségek közül a Kecskemétiben, a Sze­gediben és a Sarkadiban a leg­magasabb. A gazdaságfejleszté­si lehetőségeket nagyjából a la­kosságszám arányában szeret­nék kihasználni a megyék: a je­lentkezések e területen a legki­egyenlítettebbek. Figyelemre méltó következtetéseket lehet levonni például abból is, hogy a 72,6 milliárdos meghirdetett keretre összesen 1315 pályázat érkezett, s ezek egynegyede meg is kapta a támogatást. Ér­dekes, hogy regionális gazda­ságfejlesztésre csak 70 pályá­zat érkezett - ezek közül min­den második nyert is. A többi kategóri­ában lényegesen nagyobb a túljelent­kezés, és itt nyil­vánvalóan kisebb is a győztesek aránya.- Melyek a döntés szempontjai? Az adatok azt mutatják, hogy a támogatást egyáltalán nem arányosan íté­lik oda.- Ha ezt egy kívülálló is így látja, akkor valószínűleg igaz­ságos a döntés. A dél-alföldi ré­gió három megyéje gazdasági­lag, a jövedelemtermelő képes­ségét, az exportját vagy egyéb szempontokat is nézve egyálta­lán nem ugyanolyan. Bács-Kis­kun - elsősorban a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi kistérség- nagyságrendekkel fejlettebb, a mostani projekteknek azon­ban a legfőbb célja éppen ezek­nek a különbségeknek a kom­penzálása. A 72,6 milliárdos megnyi­tott forrásra Bács- Kiskunból 472, Bé­késből 424, Csong- rádból pedig 419 pályázat érkezett, ezek közül ugyanebben a sor­rendben - 136, 125 és 157 nyert. A legtöbb támogatást, 22,5 milliárdot, Csongrád kap­ta, részben régiós kiterjedésű projektek végrehajtására, Bács- Kiskunba 13,5, Békésbe pedig 14 milliárd kerül.- Lehet-e már tudni, hogy az eddig megítélt támogatások hatása mekkora lesz?- Készítettünk ilyen előzetes hatásvizsgálatot is. A központi források mellett 37,5 milliárdos magántőke is a fejlesztéseket se­gíti - az állami forintok mellé te­hát magánforintok is odasora­koznak. A régióban 1415 új mun­kahely létesült - ez ráadásul ép­pen a gazdasági válság legkriti­kusabb időszakában. Számítása­ink szerint több mint félmillióval nő a támogatott turisztikai att­rakciók látogatottsága, ebből kö­vetkezően pedig a szálláshelyek kihasználtsága 30 százalékosról a duplájára emelkedik. 38 tele­pülésen megoldódik a belvíz- és a csapadékvízkárok elleni véde­lem, 60 iskola, 19 egészségügyi és 28 szociális intézmény felújí­tása fejeződik be. Megépül több mint 80 kilométer új közút és 113,5 kilométer új kerékpárút, valamint 220 kilométernyi köz­út kerül felújításra. A fejlesztési programok hatása tehát érezhe­tő a mindennapokban - és ép­pen ez volt a cél. s DÉLALFÖLDI ■••C RÉGIÓ ■ A számítások szerint több mint félmillió­val nő a támo­gatott turiszti­kai attrakciók látogatottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents