Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám
6 PROGRAMOK PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 17., SZERDA Volna mit tanítani a feleség könyvéből Megszépült Petőfi otthona szalkszentmárton Az irodalmi emlékházak kulturális kincseink Részlet Fűzi László regényéből a Forrásban Bár éppen a könyvespiac hanyatlásáról szólnak a cikkek, az ember csak kapkodja a fejét, ha benyit egy könyvesboltba. A kínálat inkább zavarba ejtő, és ez messze nem csak az újdonságokra értendő. Mert igencsak érdemes végigböngészni a korábbi kiadványok listáját, s az ember mondjuk, hat évvel korábbi kiadványt talál. Nagy szerencsére. Mint a Nagy élettörténetek sorozatból Kosztolányi Dezsőné könyvét a férjéről. Bár túlzás lenne állítani, hogy letehetetlen mű, nem olyan, amelyiket egy ültében végigolvas az ember, de nagy kár lenne kihagyni. ■ A tankönyvek leckéi helyett - na jó, mellett - ezt adnám a diákok kezébe. Megkockáztatom: a tankönyvek leckéi helyett - na jó, mellett - ezt adnám a diák kezébe, hogy igazán megismerje Kosztolányi Dezsőt. A feleség emlékezése persze szubjektív válogatás, de milyen is lehetne? Erősen sajnálhatjuk, hogy Kosztolányit nem ismertük, egyáltalán: nem voltunk testközelből szemtanúi annak a kornak, amelyik talán a 20. századi magyar irodalom legremekebbjeit adta. Zsenik viszonylag ritkán születnek, s a zsenik sorsa gyakorta az, hogy életük alatt nem ismerik fel érzékeny nagyságukat. Kosztolányi nem tartozik közéjük, őt életében is nagyra tartották, nem véletlenül: ennyire könnyen író, termékeny alkotót lehetetlen nem észrevenni. A költőt versei révén, úgy-ahogy, eddig is ismertük, de az embert, a férjet, az apát aligha. Ilyesmit ritkábban tanítanak az iskolában. A feleség pici bűntudattal meg is jegyzi: nem tudja, mindezt kiadhatja-e, hiszen annyi a személyes élmény, mely nem feltétlenül tartozik ránk. Pedig szégyenkeznivaló nincs semmi. Sőt az utolsó fejezetek a szörnyű betegségről annyira emberiek, oly közel hoznak az esendőhöz, a halállal kacérkodó, ám a lelke mélyén attól mégis rettegő emberhez, hogy másként soha nem ismerhettük volna meg, csak egy nagyon szubjektív, nagyon emberi írásból, dokumentum- gyűjteményből. ■ Sz. Cs. Befejeződött Petőfi-emlék- múzeum kiállítótermének több hónapig tartó felújítása. Miklay Jenő H. Bagó Ilona főmuzeológus a Petőfi Irodalmi Múzeum nevében vasárnap ünnepélyesen átadta a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum teljesen felújított kiállítótermét Raush Sándornak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöké- nek, Laczkó János megyei, és Farkas Lajos szalkszentmártoni múzeumigazgatónak. Az irodalmi emlékházak kulturális örökségünk egyedülálló kincsei. Különlegesek, mert az irodalom, az írott nemzeti értékek, a magyar identitás, a nemzeti büszkeség szempontjából rendkívül erős hatásúak. A magyar emberek többé-kevésbé biztosak abban, hogy csupán nyelvünk elszigeteltsége az oka, hogy íróink, költőink közül keveseké a világhír, szellemi nagyságuk, életművük mégis örök és egyetemes. A emlékházakban őrzött szellemi és tár- I gyi kulturális örökség többnyire az adott táj és régió fontos művelődéstörténeti emléke, egyben kulturális és turisztikai érdekesség is. Napjainkban jelentősen megváltozott a múzeumok társadalmi funkciója. A nemzeti kincseket bemutató csöndes teremsorok helyett nyüzsgő, látványos, színes, színpadias tárlatok, interaktív, az érzékek minden lehetőségét kihasználó kiállítások csábítják reklámanyagaikkal a látogatókat. Már nem csak a nemzeti identitás közösségi érzésének megélését biztosítják a A tárlaton különleges érzésekkel töltheti el a látogatókat a történelem letűnt korok műtárgyait, emlékeit gyűjtő múzeumok, hanem a sajátos, az egyedi, a különleges életérzések is szóhoz jutnak a tárlatokon. Speciális ismeret- anyaggal, tapintható, kipróbálható tárgyakkal, makettekkel, korszerű eszközökkel szórakoz- tatják-tanítják a hozzájuk betérőket minden korosztályban. A magyar irodalmi emlékházak felújítási programjának vezetői, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodaimi Múzeum főigazgatója, H. Bagó Ilona és Gulyás Gabriella különös figyelmet szentelt a szalki múzeumra. Segítségükkel valósult meg a költő emlékhelyének felújítása az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával. A szalki múzeum tárlatának gerincét továbbra is a 18 darab Petrovics- és Petőfi-relikvia képezi, de a XIX. századi tárgyakat J immár XXI. századhoz méltó körülmények között szemlélhetik a látogatók. A felhővel a lélek rokon című kiállítás forgatókönyvét Kispálné Lu- cza Ilona, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója írta, a látványtervet pedig Juhász Tibor és Koczka István készítette. A Petőfi Sándor Emlékmúzeum Magyarország egyik legszebb tájháza lett. Naponta 9 órától délután 4-ig fogadja a látogatókat. Petőfi-relikvia látható Megjelent megyénk szépirodalmi folyóiratának, a Forrásnak márciusi száma. A folyóirat élén Sándor Iván A történet kezdete című prózája szerepel. Sándor Iván 80 éves, ebből az alkalomból két írás köszönti: Túri Tímea tanulmánya, és Fűzi László Világok határán című családregényének részlete. Fűzi László érdekes párbeszédet folytat Sándor Ivánnal, a Tengerikavics írójával, aki jelzett regényében főképp nagyvárosi élményeit dolgozza fel. A Világok határán élményköre viszont a paraszti világ. Párbeszédet folytat Tandori Dezső Utószó - Bécs című verse •is, e vers Buda Ferenc néhány hónapja a Forrásban megjelent, bécsi operabálról szóló versére reflektál. Kiemelkedik a Forrásból Kurdy Fehér János beszélgetése Milorad Krstictyel. Milorad Krstic Újvidékről Budapestre áttelepült grafikusművész, többek között az új Nemzeti Színház nyitó előadásánek látvány- és díszlettervezője. A szép szerelmes versek kedvelőinek pedig Géczi János versét ajánlja a szerkesztőség, Egy kékszeműt szerető barnaszemű- höz a vallomás címe. ■ Dán kórussal lép fel az Aurin Leánykar A kecskeméti Kodály-iskola Aurin Leánykara látja vendégül március 29-én (hétfőn) a koppenhágai Szent Anna Gimnázium leánykarának Magyarországra látogató tagjait. A közös tanórákból, kóruspróbából álló nap végén a dán leánykórus 18 órától a főtéri Szent Miklós- templomban ad ingyenes koncertet, ahol néhány dal erejéig az Aurin Leánykar is közreműködik. Dán zeneszerzők művei mellett Kodály- és Bárdos-művek is felcsendülnek majd. Az 1973-ban alakult koppenhágai leánykar a maga nemében az egyik legjobb kórus Dániában. Székhelye a koppenhágai városi kórusiskola: a Szent Anna Gimnázium. Védnöke Őfelsége Benedikte hercegnő. ■ „Nem mered?” - öngyilkos kamaszok A hetedik körben mozi A hétköznapok rutinjában gyakran nehéz észrevenni, hogy hol van a fordulópont Megosztotta a közönséget Sop- sits Árpád A hetedik kör című filmje. A két kamasz fiú öngyilkosságáról szóló játékfilm hetekkel ezelőtt került a mozikba, és a viták azóta sem csillapodtak. Danyi Judittal - aki a főszereplő kamasz fiú édesanyját játssza a filmben - többek között arról beszélgettünk, hogy miért érezte gyötrelmesen nehéznek megnézni A hetedik kört.- Mi vezet a fiúk öngyilkosságához a filmben?- Elsősorban a baráti társaság szerepét követi nyomon. Új fiú érkezik az osztályba, aki felforgatja a kamaszok világát. A család, a szülők felelősségéről nem Danyi Judit sok szó esik, hiszen a film a gyerekek egymásra tett hatására koncentrál. A szülők szinte külső szemlélők, csak utólag veszik észre, hogy nagy a baj.- Voltak kétségei, amikor elvállalta az öngyilkos fiú anyjának szerepét?- Abszolút nem. Ez is olyan feladat, amelyiknél teljesen külön kell választani a színészi feladatot és a magánéletet. Hét évvel ezelőtt, kisfiam születése után, a Vágy a szilfák alatt című darabbal tértem vissza a színházba, Nagy Sándor rendezésében. Akkor nagyon sokan kérdezték, hogyan tudok estéről estére eljátszani egy gyerekgyilkos anyát, miközben otthon vár a hat hónapos kisbabám. Pedig ilyen szerepeknél a színész egyáltalán nem töprenghet azon, hogy milyen vonatkozásai lehetnek a szerepnek a saját életére. Ha ezt tennénk, akkor nem tudnánk végigcsinálni. Ez is egy feladat, melyet a lehető legjobban, leghitelesebben kell megoldani.- És a kész filmet nézve? Hogyan látja szülőként?- Nagyon nehéz volt végignézni a filmet. Biztos, hogy nem ajánlanám 18 év alattiaknak, viszont nagyon is ajánlom 18 év fölöttieknek - akár szülők, akár fiatal felnőttek. Még akkor is, ha borzalmas szembesülni azzal, hogyan jut el két kamasz addig, hogy eldobja magától az életet. Nagyon tanulságos, egyszersmind embert próbáló élmény. Gondolatot és vitákat ébresztő film. Ülünk a nézőtéren, és leperegnek előttünk a gyerekeink életéből azok a jelenetek, melyeknél mi, szülők nem lehetünk jelen. Halljuk, amikor a barátok, osztálytársak azt kérdezik: „Na, mi van, nem mered...?” - és a mondat befejezése többféle lehet: elszívni, bevenni, megnézni, elmenni vele... Látjuk a gyerekeket, akik megfelelési vágyból, vagy egyszerűen azért, mert nem akarnak gyávának látszani, megteszik: elszívják, beveszik, megnézik, elmennek vele. És nincsenek ott a szüleik, hogy megfogják a kezüket, megállítsák őket. Aki végignézi A hetedik kört, az soha nem fogja elfelejteni, hogy a szülőknek nagyon oda kell figyelniük. Mert a hétköznapok rutinjában sokszor nehéz észrevenni, hol van a fordulópont. Pedig muszáj észrevenni. Mert a mulasztás jóvátehetetlen. ■ Rákász Judit ■ Ülünk a nézőtéren, és látjuk a gyerekeket, ahogy elszívják/ beveszik/megné- zik, mert nem akarnak gyávának látszani.
