Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-10 / 58. szám

14

KEREKASZTAL

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA

életmód A felpumpált pulyka, a mesterséges vitaminok, a gyors fogyókúra többet árt, mint amennyit használ. Tévhit az is, hogy a magyar konyha egészségtelen...

KRISZTUSI KÍNOK NÉLKÜL IS MŰKÖDIK

Az egészséges életmód nem jelenthet krisztusi kínokat, hiszen az önkínzásnak soha nincs eredménye. A fogyásban különben is az az ideális, ha fél év alatt a testsúlyunk maximum 15 százalékát adjuk le. Ezekről beszélgettünk Tűri Virág személyi edzővel, dr. Nagy Andrással, a kecskeméti megyei kórház kardiológiai osztálynak vezető főorvosával, és Kecskeméti Krisztián mesterszakács- csal.

Takács Valentina- A saját szakterületükön milyen tendenciát tapasztalnak az életmódváltásban?

dr. nagy ANDRÁS: - Javuló tendenciát látok, de ennek tempója igen lassú, amivel nem vagyok elégedett. Jellemző, hogy egyrészt egyre több olyan ember van, aki magasabban képzett, jobb szociális helyzetben van, informálódik, él a lehetőséggel és odafigyel az egészségére. Nekik köszönhető a lassan javuló tendencia. Másrészt azonban van egy nagy tömeg, akiket nem lehet elérni.

tűri virág: - Az edzőterembe járók esetében hullámzó tendenciát figyelhetünk meg. Vannak azok, akik mindig egy adott alkalomhoz kötik az elhatározást, ekkor szánják rá magukat a mozgásra. Ám ha ehhez nem kérnek segítséget, akkor rövid idő alatt elmúlhat a fellángolás. A személyi edzők segítségére azért van szükség, mert mi tudatos, egyénre szabott, teljes életmódváltást dolgozunk ki, ami fokozatos, hosszú távra szól, és így könnyebben tartható. Ezek a vendégek hajlandóak akár heti töbl) alkalommal edzeni, mégpedig úgy, ahogyan mi ajánljuk, és odafigyelni a táplálkozásukra.

KECSKEMÉTI KRISZTIÁN: - Nekem vegyes tapasztalataim vannak a táplálkozással kapcsolatban. Az étteremben próbáljuk tanítani, irányítani a vendégeket abban, hogy ami a gasztronómiában vezető országok konyháján megjelenik, azt megismerjék, megkedveljék. Sajnálatos azonban, hogy például halat még mindig nagyon kevesen fogyasztanak. Sokan esküsznek a pulykára, tévhit azonban, hogy az olyan egészséges volna. A gyorsan felpumpált jószág húsa kevésbé egészséges, mint például

egy szelet párolt marhahús. Sajnos ezekre az ételekre nem igazán vevő a kecskeméti közönség. Egy bizonyos százalék igényli, de ez még kevés.

N. A.: - Van egy olyan vélemény, hogy Magyarországon magas a zöldség-gyümölcs fogyasztás, hiszen megfelelőek a természeti adottságok, széles a kínálat. Ennek ellenére fogyasztásukban nem érjük el az ajánlott mennyiséget. Napi 40-60 deka zöldséget, gyümölcsöt kellene elfogyasztani. De a magyar átlag csak 30 deka körül mozog, és az is a kevésbé egészséges zöldségekből - krumpliból, rizsből - tevődik össze. Jártam olyan országban, ahol az emberek az utcai árustól nyers cukorborsót vásároltak, és az volt a csemege, nem a chips.

k. K.: - Nálunk egy ilyen árus gyorsan tönkremenne! Ne feledjük azonban azt sem, hogy ilyenkor, télen a boltokban kapható zöldségek jó részét nem is érdemes megvenni. Én például ilyenkor paradicsomot csak díszítésre használok. Ez nem olyan ízű, mint amilyenhez hozzászok• ' B Tűi i \ ii.lg

„Sajnálatos, hogy a vendégeim egy részének nincs

Kecskeméti ideje főzni’ Krisztián

„Felkapott a jégsaláta, de semmit nem ér a mi fejes salátánkhoz képest”

tunk, és tápértéke sem ugyanaz, mint a szabadföldi zöldségeké. Ilyenkor nem erőltetném, hogy bárki friss salátát egyen, mert nincs értelme. A jégsaláta például felkapott, de egyenlő a nullával az igazi magyar fejes salátához képest. Ebben az időA beszelgetes résztvevői abban is egyetértettek, hogy mindent lehet, de csak mértékkel

szakban lehet úgynevezett téli zöldségeket használni: sárgaborsót, babot, lencsét. Sokan szeretik, kár, hogy nem veszik meg, nem készítik el, sokan szegényes élelmiszernek tartják.

T. v.: - A fogyni vágyó vendégeimnek étrendet biztosítok. Ez nem tartalmaz bonyolult dolgokat, de egy kérésem van: mindig készítsék el a következő napi menüjüket, legyenek felkészülve a másnapra, tudva, mit is esznek. De a tapasztalat azt mutatja, hogy sok vendégemnek nincs lehetősége és ideje arra, hogy megfőzze a következő napi ebédet, és így félő, hogy a végén az éhségtől hajtva egy gyorsétteremben köt ki. Hirtelen nem tudja, hogy mit is válasszon az adott kínálatból, és rosszul dönt. Ebből tanulva minden vendégemmel kielemzem az étkezésbeli szokásait és a napi beosztását, ezek alapján különböző étrendváltozatokban nyújtok segítséget - ha szükséges, egyoldalú étDr. Nagy András

„Ha nem eszünk kenyeret, és lift helyett lépcsőzünk, az azonnal fizet”

renddel, mely megkönnyíti a fogyni vágyók napi étkezését.

K. K.: - Érdekes, én meg azt tapasztalom, hogy otthon főznek az emberek, nem járnak étterembe, kevés a vendég.

T. v.: - Ebben igaza van, és az én vendégeimnél sem az a gond, hogy egyáltalán nem főznek. A családjuknak természetesen elkészítik az ebédet, a vacsorát, de az nem az ő diétás étrendjük. Emellett viszont önmaguk számára már nincs idejük előkészíteni mindazt, amit másnap elosztva és változatosan el kellene fogyasztaniuk.

N. A.: - Az otthoni főzés mégis jobb annál, mint ami például Angliában működik: a hipermarketekben megveszik a készételeket, és azt eszik. Tudni kell ugyanis, hogy egy élelmiszer minél távolabb kerül a boltokban a nyers állapottól, annál nagyobb az esélye, hogy egészségtelen legyen. Az a jó, ha mi magunk uraljuk az alapanyagokat. Egyébként az igaz, hogy kevés a vendég az éttermekben, és nem biztos, hogy ez csak pénz kérdése. Vegyük alapul például Boszniát, ahol már-már afrikai szegénységben élnek az emberek, mégis tömve vannak az éttermek, a kávézók. Ez az életformájuk. Mi kissé elszigetelődtünk, nincs igényünk a társasági életre.

K. K.: - Úgy látom, hogy sokan attól is félnek, megszólják őket, ha egy pohár sörrel elüldögélnek a teraszon. Egyébként a tehetősebb rétegre is az lett jellemző, hogy felépítette a házát grillezővel, kemencével az udvarban, és most már odahívja a barátait. Budapesten más a helyzet, de itt, Kecskeméten ez az életforma alakult ki.

t. v.: - A nyugodt életvitelnek szerintem is része kellene, hogy legyen az, amikor nyáron nyugodtan kiülünk egy étterem teraszára, lazítunk, leengedünk, beszélgetünk. Nem lehet mindig rohanni.

N. A.: - Arról nem beszélve, hogy lépcsőn menni az emeletre, este körbesétálni a tömbházat, egy megállóval hamarabb le- szállni a buszról, és onnan gyalogolni mindössze öt-tíz perc. Ez nem idő kérdése, mert mindennap ennél sokkal többet vesztegetünk el felesleges dolgokra.- Valóban annyira egészségtelen a magyar konyha, mint ahogy sokan állítják? Valóban gond van például a pörköltje- inkkel?

K. K.: - Szerintem nem. Mindig ezt hozzuk fel, de egy színhúsból, marhalábszárból, csirkéből, birkából készült pörkölt miért volna egészségtelen? A fejlett gasztronómiával rendelkező országokban is rengeteg bárány- és birkahúst esznek. Nem kell úsznia a zsírban, mert nem attól jó egy pörkölt. De ugyanez igaz számos egyéb magyar specialitásra.

n. A.: - Én és így vélem. Ha valaki meg tudja állni, hogy ne kenyérrel egye, akkor már egy apró, de fontos lépést tett az egészség felé. Szerintem nem a konyhánk, hanem az életmódunk az, ami jóval egészségtelenebb, mint például Nyugat-Európáé. Szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozom, melyre a teljes életmód kihatással van, és ebben nagyon rosszul állunk. Mert igaz ugyan, hogy a görögök nagyobb dohányosok, mint a magyarok, igaz, hogy van olyan nemzet, amelyik több alkoholt fogyaszt, mint mi, de ott például lényegesen nyu- godtabban élnek, hétvégeken az egész ország kerékpárra pattan, vagy éppen több halat esznek. Nálunk viszont ha minden ösz- szetevőt együtt vizsgálunk - a túlzott sózás, alkoholizmus, dohányzás, mozgásszegény életmód, nehéz ételek, stressz -, akkor jönnek ki a rossz eredmények. A stressz pedig nem csak a rossz szociális körülmények között élőknél jelentkezik. A magam és kollégáim életén is látom, hogy ez az idegállapot uralja a mindennapokat.

T. v.: - Bizonyított, hogy a testmozgás stresszoldó is lehet.

K. K.: - Nem lehet baj az is, hogy mi túl későn megyünk orvoshoz?

N. A.: - Dehogynem, de ebben látom a javulást is. Ma már többen tudják, hogy mi a koleszterin, mikor jó a vérnyomásérték, összegezve: valamennyire tudatosult már a prevenció. Csak hát egy nagyon mély gödör aljáról kell feljönnünk. Fontos az is, hogy legyen jövőképünk. Aki el tudja képzelni, hogy mit tesz majd tíz év múlva, az arra is gondol, hogy azt megfelelő egészségben tegye. Aki viszont máról holnapra él, rendkívül rossz körülmények között, annak ez nem jut eszébe. Ugyanakkor az egészség nem lehet csak a jól szituáltak kiváltsága. És nem is az, ha például a dohányzásról történő leszokást nézzük.- Milyen végleteket tapasztalnak a fogyókúrákban? Mihez

kezd egy személyi edző akkor, ha valaki azzal állít be, hogy szombaton bálba megy, és addig öt kilót le akar adni?

T. v.: - Egyszerű: megkérdezem, hogy melyik szombatra gondolt A fokozatosság elve az egyetlen, ami működik. Különböző zsírégető edzésmódszerek vannak, ahol a kitűzött célt a kitartó edzésekkel érhetik el. Cél a hosz- szú, fokozatos súlycsökkentés, így a szervezet könnyebben tud alkalmazkodni a változásokhoz.

N. A.: - Bármilyen meglepő, fél év alatt a testsúly űz, maximum tizenöt százalékát szabad megcélozni fogyókúrás célként. Ezért említettem az előbb az apró lépéseket. A drasztikus fogyókúrák, váltások, krisztusi szenvedések tarthatatlanok. Ezzel szemben ha olyan apróságokon változtatunk, hogy nem eszünk kenyeret, vagy lift helyett lépcsőzünk, az azonnal fizet, rögtön van eredménye. Sokakat az tart vissza az életmód- váltástól, hogy azt hiszik, rögtön aszkétává kell válniuk.

T. v.: - Szerintem is ez az átlagsúlycsökkentés a tartható. Persze ahány ember, annyiféleképpen reagál a fogyókúrára. Van, akinél elindul a folyamat, utána hetekre leáll. A kilók helyett a centibeli változások mérvadóak. Én is próbálom megóvni a vendégeimet a túlzásoktól, és azt hangsúlyozom, hogy a mozgás és a helyes táplálkozás nincsenek meg egymás nélkül. Egyébként pedig szó sincs arról, hogy bármiről le kell mondani.- Az edzőtermekben népszerűek a táplálékkiegészítők, vitaminok. Használnak ezek, vagy ártanak?

t. v.: - Mindent csak mértékkel szabad alkalmazni. Rohanó világunkban sokunk étrendjéből hiányoznak a megfelelő tápanyagok. Bármennyire hihetetlen, sok túlsúlyos emberre mondhatjuk, hogy alultáplált, mert nem rendelkezik azokkal az alapvető tápanyagokkal, melyekre szüksége van.

N. A.: - Az életmódjukra igényes embereknél tapasztalom azt, hogy vásárolják a vitamin- készítményeket. Lehet, hogy ezért megköveznek, de akkor is kimondom: a kémiai úton előállított ilyen típusú készítmények hatása nagyon korlátozott, mesz- sze nincs arányban az árukkal, ráadásul vannak olyan vitamin- készítmények, melyek egyenesen károsak. Pont azt a betegséget idézik elő, melynek leküzdésére szedik őket. A szív- és érrendszeri betegségek területén például az ismert készítmények többsége ilyen. Fokozza a trombózisveszélyt, de ezt nem írják le a betegtájékoztatóban. Emögött hatalmas ipar, komoly érdekek vannak, elárasztanak bennünket a reklámok. De azt érdemes tudni, hogy a vitaminok akkor lehetnek hasznosak, ha szervezetünkben az adott vitamin szintje megfelelő. A hiányt nem lehet kapszulákkal pótolni, csak helyes táplálkozással.

Kerekasztal-beszélgetések a Petőfi Népében

Teljes változat a www. BA0N.hU oldalon!

A szavunkat adjuk