Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-08 / 56. szám

m Mug INTERJÚ A doktor úr és a bedagadt verslábak esete Jakab Tibor „Minden, amit írtam, tény, de humoreszk formában” Sztetoszkópok és múzsák között éli mindennapjait Fülöpjakabon Jakab Tibor orvos-költő. A kritikák fontosságáról, obszcén verssorokról, az orvosok művészetekhez való affi­nitásáról és arról beszél­gettünk, hogy miként vál­hatnának olvasóvá azok a diákok, akik közül jó né- hányan szövegértelmezé­si problémával küzdenek. Szűcs Brigitta Z:- Erdélyből jött, soha nem vá­gyott vissza?- 1989-ben kerültem Magyar- országra Marosvásárhelyről. A szülőföldemhez kötődöm, de nem vágyom vissza. Itt is, ott is otthon éreztem magam. Nem hi­ányoznak úgy a hegyek, mint másoknak. Az Alföld is gyönyö­rű. Amikor látom a horizonton ahogy kel fel vagy épp nyugszik le a Nap, az gyönyörű...- ízig-vérig művészember, ugyanakkor orvos is.- Már gyerekkoromban volt egy bizonyos affinitásom a mű­vészetek fele. A tanára­im szerint jól rajzol­tam. De először nem ta­láltam egyértelműen a helyem: volt olyan idő­szakom, amikor újság­író szerettem volna len­ni. Nem volt ez olyan végtelenül egyértelmű, hogy én orvos leszek. lepült Marosvásárhelyre, hát oda felvételiztem. Tizennyolcán választottuk akkor az orvosegye­temet a középiskolai osztálytár­saim közül. És eközben teltek a fiókok a saját szerzeményekkel.- Aztán egyszercsak szerette volna, ha a receptek hátulja helyett nyomtatásban is meg­jelenne néhány vers.- Igen, felmerült az igény,- De valahogy csak elkanyarodott a szte­toszkópok és a mú­zsák világához is...- Azért egy kis var­gabetű volt benne, de el. Öt évig jártam hege­dűtanszakra a konzer­vatóriumba. Sokat kel­lett gyakorolni, abba­hagytam. A háború utáni években a Ko­lozsvári Orvosi Egye­tem magyar szaka átte­Stroke Prevenció Éljél mértékletesen, ne sztresszeld magad. Statinnal védd szklerózis ellen az agyad! Kerüld a sertéshúst, a hurkát s a pacalt, Fogyassz friss gyümölcsöt, az sem baj, ha aszalt. hogy a leírt verseket valahogy jó lenne publikálni. Elküldtem több napilapnak, a legtöbb hely­ről azonban az a válasz jött, hogy sajnálják, de nincs irodalomkri­tikusuk, aki el tudja dönteni, hogy ez jó vagy sem.- Tényleg mitől jó vagy mitől rossz egy vers?- Nézze! Ezt mindig meg­mondja valaki. Nemrég azt olvas­tam valahol, hogy most eb­ben .az országban van 20 költő, aki ír száz olyannak, aki elolvassa és van egy kritikus, aki megmondja, hogy az, amit írnak jó vagy nem. Ez egy kicsit talán ironikus, de benne van a sajnálatos valóság. kértáborok vannak. Sokszor szemben áll az alkotó az alkotóval. Napi tíz szem olajbogyót, s magvakat egyél, Testtömegindexeddel a 22 körül legyél! Gyógyszerként fogyassz bort, lehetőleg vöröset, Szexuális örömöd csak hitvesed ágyába keres­sed. Végezz naponta kerti munkát a szabadba, Tegyél meg néhány kilométert, szaladva. Kerüld a számítógépfaggőség létét, Mentái hygiénéd szolgálja a lelki békét. Háziorvosod megbecsüld, de róla példát ne végy, Mert ő is megszegi néha e szabályokat -szegény­Ha mindent betartunk, s a fenntiekben hiszel, Minket nem a stroke, hanem a influenza visz el?- Szereti a kritikát?- A kritika és a bírálat között nagy a különbség. De mindkettő kell. Abból is tanul, okul az ember. Ré­gen az íróemberek elküld­ték az anyagaikat a lapok szerkesztőinek, akik fenn­tartották a jogot, hogy visz- szadobják vagy leközöljék a műveket. A szemétkosár­ba hajítás is visszaigazo­lás. De ez itt nem működik. Nem akarnak állást foglal­ni. Magyarországon sze­- Apropó szemetes, annak is ír? Hogy ír? Egy nekifutásra kész az egész költemény?- Nem, a kukának nem írok, de olyan elő­fordul, hogy megszakad a folyamat, mert napokra el kell mennem valahová, no az akkor már nem lesz jó,, nem fog men­ni. Olyan folyamat ez, mint a szülés, ha elkezdődik, akkor vé­gig kell csinálni. Először egy váz­latot készítek arról, amit írni akarok. A legfontosabb és a leg­nehezebb az első két sor, utána jön a többi. Néha rendelés köz­ben is eszembe jut egy-két sor. Azt azonnal fel kell írni, külön­ben a napi forgatagban elvész.- Olvastam egy obszcén ver­set nemrég. Azokhoz mit szól?- Az én kezembe is került már ilyen és én is próbáltam játékos­ságból ilyet írni, de csak stílus- gyakorlat szinten, semmikép­pen sem közlésre.- Sose írna ilyeneket?- De. Csak nem a publikum számára. Ahogyan írtam már kaligrammákat is, úgy egy-két pikáns verset is papírra vetet­tem, de azokat csak a legközeleb­bi barátaimnak mutattam meg. A költészet lehet játékos, csak nem mindegy mit erőltetünk rá és mihez szoktatjuk hozzá a kö­vetkező generációt.- De akkor miről ír?- Bármilyen különös ese­ményről. Verset írtam, amikor az ikertornyok összedőltek, ami­kor az asztronauták meghaltak, a Halley-üstökös megjelenéséről és a napfogyatkozásról, belőlem ezek mindig kiváltanak valami­lyen érzést és jó azt formába ön­KOZELKEP- az orvosegyetem „Diploma Aureum”-ját (aranydiploma) 2008-ban kapta meg- 2009 - Fülöpjakabért emlékérmet vehetett át-16 évig Fülöpjakab község képviselő-testületének tagja volt- FIA, ifjabb Jakab Tibor, Európa-szer- te ismert fotóművész- kedvenc költeménye Weöres Sán­dor Galagonya című verse- szabadidejében zenét hallgat, úszni jár és színház megy teni. Legutóbb a haiti földrengés­ről írtam. De ihletet ad az Alföl­di táj, az utazásaim, a hazaszere- tetet és a szerelem is.- A vérében van az írás?- A versírás „kényszere” be­lülről jön. Jön vagy nem jön. Eh­hez kell egy talentum.- Melyik lap tekinthető a meg­jelentetést nézve mérföldkő­nek?- Gyűltek-gyűltek a verseim. Itt, a községben, Fülöpjakabon kiadtak egyszer csak egy helyi újságot, a Fülöpkei Hírvivőt. Kér­tek tőlem néhány verset, aztán úgy alakult, hogy „rendelésre” is írtam egy-két alkalmi költe­ményt. A hosszú évek során ren­geteg vers született, velük együtt pedig az igény is megfogant, hogy legyen egy saját kötetem, ami aztán Verset csak Neked ne írnék? címmel meg is jelent.- Ennek köszönhetően került a Bács-Kiskun Megyei Költők és írók Baráti Körébe?- Ez egy hosszú történet, de összegezve azt mondhatom, hogy egy török delegáció látoga­tásának köszönhetően ismertek meg engem a baráti kör vezetői és meghívtak maguk közé. Ez igazi alkotóműhely, amely ka­put nyit mindazoknak, akik szeretik az irodalmat és a költé­szetet.- Ha odaadnánk egy csapat középiskolásnak a verseit, hogy elemezzék, nehéz dol­guk lenne?- Szerintem egyes diákoknak már az értelmezéssel, a szöveg­értéssel is gondjaik lennének.- Mit lehet ez ellen tenni?- Nem csak az a baj, hogy nincs pénz a kultúrára. Az igénytelenség is nagy szerepet játszik. Az azonban, ha egy gye­rek nem tudja értelmezni, amit olvas, nem ebből fakad. A gye­rek utánoz. Ha a szülő olvas, megkérdezi majd hogy Az mi? Ha este mesét olvasnak neki, igénye lesz a történetekre a jö­vőben is. Parancsszóval kevese­ket Ifthet rábírni a kultúraszere- tetre. Példamutatással annál in­kább.- Törött lábszár, bedagadt versláb? Szokott verselni a nyavalyáinkról is?- Az orvosok és a művészet kötődnek egymáshoz, az iroda­lomnak, a képzőművészetnek és a zenének is vannak jeles orvos képviselői. Magam is tagja va­gyok a Magyar Orvosok és Kép­zőművészek körének. Ez a szer­vezet sok orvos-írót összefog. Ezek az emberek évente egyszer összegyűlnek Balatonlellén, és az erre a rendezvényre szánt verseink megjelennek egy kötet­ben. Ezek a művek nem feltétle­nül az orvoslásról szólnak. A ter­veim között azonban szerepel egy olyan verssorozatot, ami a betegségekről szól. A fő cél, hogy ha azt elolvassa egy páciens tud­ja, hogy mit kell csinálni. Tisztelt Szerkesztőség! A Petőfi Népe a közelmúlt­ban foglalkozott azzal, hogy Kecskeméten a buszokat Do­bó István körút-Batthyány utcára terelték, és a Dobó körúton buszmegállót akar­nak létesíteni. A korábban végrehajtott nagymérvű buszforgalom-át­terelés és a tervezett autó- buszmegálló létesítése anél­kül korlátozza közel hatszáz gyermek és felnőtt, egészsé­ges környezethez és a ma­gánlakás sérthetetlenségé­hez fűződő alkotmányos jo­gát, hogy a célszerűséget szem előtt tartaná. A buszok átterelése ellen fo­lyamatosan tiltakoztunk, alá­írást gyűjtöttünk, bizottsági üléseken elmondtuk vélemé­nyünket, de eredménye, saj­nos, nem lett. Ugyanezt tet­tük és tesszük a buszmegálló létesítése kapcsán is. Minden hiába, az elmúlt év végén megtörtént a buszok átterelé-' se. A Deák tér-Lechner Ödön utca-Lestár útvonalról a Do­bó körút-Batthyány utca út­vonalra, ahol most a cikkben leírtak szerinti közel 700 já­rat halad keresztül, ami több­szöröse a korábbi járatszám­nak. Következő lépésként a Dobó körút 3-11. körút felé eső lakásaink előtt buszmeg­állót akarnak létesíteni. Tiltakozásunk alapvető oka az, hogy a Dobó körúti és a Batthyány utca 15. szám kör­út felőli lakásainak szellőzte­tése kizárólag a körút felőli CIKKÜNK oldalról lehetséges. A közel hétszáz autóbuszjárat és je­lenlegi 10 ezres, de a tervek szerint várhatóan tovább nö­vekedő egyéb gépjárműforga­lom okozta zaj, egészségi-, és környezetszennyezési hatás már most, csukott ablakok mellett is - ez a cikkben is szerepel - nehezen viselhető, nyáron pedig elviselhetetlen lesz. A buszforgalom átterelé­se azt jelenti, hogy az itt élők­nek viselniük kell a buszok dübörgését, a kipufogógázok és por egészségkárosító hatá­sát, a nagy össztömegű jár­művek által okozott rezgése­ket. Egy buszmegálló létesíté­se az előzőekben felsorolt ha­tásokat még tovább rontaná, kritikussá tenné. Az önkormányzat által meg­NYOMÁN rendelt tanulmány nem tar­talmaz mérési adatokat a buszmegálló várható zaj-, egészségi és környezeti ha­tásairól a Dobó körúton 3- 11. szám vonatkozásában, a Dobó körút 13-15.-Batthy- ány utca 15. szám épület- együttes pedig teljes egészé­ben kimaradt a mérésekből, pedig ebben az épületegyüt­tesben lakók helyzete már jelenleg is kritikus. A tanul­mányban az átterelést meg­előzően a két útvonalon át­haladó buszok számát téve­sen adták meg, ugyanis a Deák tér-Lechner Ödön utca-Lestár tér útvonalon haladt át a nagyobb járat­szám. A város vezetése most meg akarja ismerni a buszmegál­ló létesítését kérők vélemé­nyét, de tudomásunk szerint a buszútvonal változtatása­kor és az Alföld Áruház előt­ti buszmegálló megszünteté­sekor nem kérték ki a vál­toztatással érintettek véle­ményét. A tervezett változta­tás révén a belváros buszfor­galmának jelentős részét a Dobó körút viseli, holott le­hetőség lenne annak több nyomvonalra történő szét­osztására, célszerűbb és pro­fibb megvalósítására is. A Dobó körút-Batthyány ut­cai ingatlantulajdonosok bíznak az önkormányzat bi­zottsági döntéshozóiban, hi­szen elnapolták a döntést mindaddig, amíg a szüksé­ges tanulmányok és előzetes elemzések az útszakasz vár­ható terheléséről elkészül­nek majd. Kérjük a bizottsá­got, hogy újra vegyék fonto­lóra érveinket, és ne támo­gassák a Dobó körúton buszmegálló létesítését! Kez­deményezzük újabb tárgya­lások megkezdését a busz- forgalom több közlekedési útvonalra történő szétosztá­sáról, vagy a korábbi állapot visszaállításáról. Ez utóbbi­val megoldódna a buszmeg­álló kérdése is. TISZTELETTEL: AZ ÁRPÁDVÁROSI 101-103 JELŰ TÁRSASHÁZ, , A DOBÓ KÖRÚT 3-11., VALAMINT AZ OTP TÁRSASHÁZ DOBÓ KÖRÚT 13.-15. - BATTHYÁNY UTCA 15. INGATLANTULAJDONOSAI. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents