Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

RIPORT Irodaházat álmodtak a zsinagóga helyére Kecskemét A székházat a tervek szerint felújítják, de drogellenes koncertet egyelőre nem rendeznek Csupán a véletlenen mú­lott, hogy a 60-as években nem bontották le a volt kecskeméti zsinagógát, a mai Tudomány és Technika Házát. Szabics István, a TIT megyei igazgatója kalauzol a gyönyörű épületben. Mihályka Gyula A 11. világháborúban a németek Istállónak is használták a zsina­gógát, így az épület e meggyalá- zás miatt hitközségi célokra al­kalmatlanná vált. A zsidó hitköz­ségtől 1963-ban vásárolta meg a magyar állam képviseletében Kecskemét Város Tanácsa.- Ekkor merült fel, hogy a volt zsinagógát le kellene bontani - mondja Szabics István. - A szom­szédos OTP-hez hasonló irodahá­zat terveztek a helyére, már a lát­ványterv is elkészült. Az volt a szerencse, hogy az akkori építés­ügyi miniszter, Trautmann Rezső Kecskeméten járt, s a tanácsi em­berek eldicsekedtek neki a nagy ívű tervről. Végül elvetették az irodaház gondolatát, és a belül teljesen romos zsinagóga felújítá­sa mellett döntöttek. Az 1974-ben átadott épület így lett a Tudo­Kecskeméten is kevesen tud­ják, hogy a ház 1997-ben közel fe­le-fele arányban a TIT (Kecske­mét) és az MTESZ (Budapest) tu­lajdonába került. A civilszerve­zetek mostanában nem dúskál­nak a pénzben, és a vagyonátadáskor kikötött eladá­si tilalom pár év múlva lejár.- Ha jelentkezne, mondjuk, egy hóbortos amerikai milliár­dos, aki meg akarná venni a volt kecskeméti zsinagógát, eladnák- e? - kérdezem Szabics Istvánt. - Nem! - szögezi le határozottan az igazgató. Az MTESZ-szel vívott másfél évtizedes csatározások több mint két éve lezárultak, ki­váló a kapcsolatunk, közösen visszük a házat, ők sem tervezik a részük eladását. Ugyanakkor a felújítás előbb- utóbb elkerülhetetlen lesz. A két egyesület honnan szerez erre Szabics István az egyik Michelangelo-szoborról készült hiteles gipszöntvénymásolat előtt pénzt? Az igazgató erre így rea­gál: - Jelenleg fut egy régiós pá­lyázatunk, a komplett felújításra és akadálymentesítésre 270 mil­lió fQj^tpt, szeretnénk nyerni. Ha sikerül, akkor június elején in­dulnak a munkálatok, melyek vé­gére a konferencia-központi funkció mellett egy világszínvo­nalú kulturális kiállítóhellyé is válhat a ház. A megyei TIT a legismertebb profilján, a nyelvoktatáson kívül számos, országos hírű rendez­vényt szervez minden évben. A legismertebbet, a drogellenes megakoncertet azonban már évek óta hiába keressük a kecs­keméti kulturális palettán. Mi történt?- Nagyon sok olyan program­ja volt a TIT-nek, melyet mi kezd­tünk, de mások elvitték. Ilyen volt a számítástechnikai kiállítás, az újévi koncert és a Drog és Ifjú­ság is - mondja az igazgató. Közbevetem: az „elszeretett” drogellenes bulit aztán az új gaz­da abbahagyta, a TIT miért nem A zsinagóga 1864-1868 között épült eleveníti fel, hiszen évente egy­szer 5-10 ezer fiatalt mozgatott meg az ingyenes popkoncert?- Eredetileg győri kezdemé­nyezés volt - amit mi országos méretűre emeltünk -, hogy a lég­veszélyeztetettebb fiatal korosz­tályt a sztárjaikon keresztül szó­lítunk meg a szermentes élet ér­dekében. A rengeteg támogató mellett az ifjúsági és sportmi­nisztérium pályázata révén tud­tuk megvalósítani a hatalmas rendezvényt. Mára a minisztéri­um drogprevenciós támogatási rendszerében az ilyen jellegű koncertek támogatása lekerült a napirendről, más, szintén na­gyon fontos területeket támogat­nak - hangsúlyozza az igazgató. A városi legenda szerint maga Szabics István is a drogellenes buli kapcsán szokott le több évti­zed után a dohányzásról...- A 90-es évek közepén jár­tunk, és már régen le akartam szokni. Ehhez az utolsó lökést va­lóban az első drogellenes buli ad­ta meg - mondja Szabics István, aki kémikus létére egy bravúros életmódfeladatot is megoldott: két év alatt 35 kilót fogyott.- Semmj különös varázslatot nem tudok mondám. Háziorvo­, «»'in” f“'*-' som, Kellérníann Péter ajánlotta, hogy rendszeres, visszatérő moz­gás legyen az életemben. A gya­loglás kicsit erőltetettebb formá­ját űzöm. Beállítottam magam­nak egy közel négy kilométeres távot, amit - ha esik, ha fúj - min­den reggel megteszek. Emellett száműznöm kellett a szénhidrá­tokat az étrendemből. A csokolá­dé ment a legnehezebben, hiszen nagy édességkedvelő vagyok. Gyümölcsöt és fehérjében gaz­dag ételeket eszem legtöbbször.- Gondolom, önnél is bejött a „rákszindróma” - kérdezem az igazgatót. Vagyis hogy aki so­kat fogy, arról azonnal azt hi­szik: rákos.- Az ismerősök súlyos beteg­ségre gyanakodtak, de miután tisztáztuk a helyzetet, rokon- szenvvel figyelték a küzdelme­met - mondta végül az igazgató. Szabics István 1957. április 27-én szüle­tett Kecskeméten A Kato­na József Gimnáziumban érettségizett, majd 1980- ban matematika-kémia szakon szerzett diplomát a Budapesti Tanárképző Főiskolán. 1985-ben leve­lező tagozaton a Kossuth Lajos Tudományegyetem kémia szakát végezte el. 1982-től dolgozik a Bács- Kiskun megyei TIT-nél, 1989-től vezeti az egyesü­letet. Felesége pedagógus, 25 éves fiuk közgazdász szakújságíró. Földrengés 1911-ben A KECSKEMÉTI inagóga felépítését Fischmann Si­mon Henrik főrabbi (Fé­nyes Adolf festőművész édesapja) kezdeményez­te, és ifj. Zitterbarth Já­nos tervei alapján 1864- 1868 között készült el. Az 1911-es földrengés for félrebillent hagymakupo- lá helyett lótuszbimbo alakú kupola került a ház tetejére. Michelangelo­másolatok a tudomány és Technika Háza különleges látniva­lója a tizenöt, hiteles gipszöntvénymásolat Mi­chelangelo szobrairól. A több rpint százéves máso­latok a híres magyar mű­vészettörténész, Tolnay Károly jóvoltából kerül­tek a Szépművészeti Mú­zeumba, majd Melocco Miklós szobrászművész restaurátori munkájának is köszönhetően 1976-ban letétként érkeztek Kecske­métre. Tarthat-e titkot az orvos, ha egy biintetőbíró kérdezgeti? büntetőper Súlyosabb ítélet a légpuskával a testvérét megsebesítő gyerek ügyében: az apát ismét gondatlannak találták Felhasználhatja-e bizonyíték­ként az orvos által kiállított kór­lapot egy ítélet meghozatalakor a bíróság? A témában homloke­gyenest eltér a megyei bíróság és a Szegedi ítélőtábla álláspontja. A kórlapon szereplő adatokra vonatkozik-e a titoktartás, illetve hozzájárulás nélkül tanúskod­hat-e az orvos a büntetőperben? Egy közel két évvel ezelőtti ügy kapcsán kerültek középpontba ezek a kérdések. 2008 áprilisá­ban Szalkszentmártonban egy 9 éves fiú légpuskával mellkason lőtte 6 éves öccsét, aki súlyosan megsérült, felépülése három hó­napot vett igénybe. A megyei fő­ügyészség életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt emelt vádat az apa, B. Zoltán ellen, mivel megítélésük szerint nem zárta el megfelelően a fegyvert a gye­rekek elől. Bizonyíték viszont nem akadt az eljárásban, mivel az apa és a gyerekek megtagadták a vallo­mástételt, más szemtanú pedig nem volt. A sérült kisfiút a szü­lők előbb a háziorvoshoz vitték, aki viszont a dunaújvárosi kór­házba irányította őket. De innen is tovább kellett vinni a gyerme­ket Székesfehérvárra. A fehérvári kórház orvosa a kórlapra ráírta, hogy a nagyob­bik gyerek lőtte meg a sérült kis­fiút, csak az apa volt otthon a baleset idején, és hogy a puskát a gyerekek által elérhető helyen tartották. Mindezt a szülőktől tudta meg. A megyei bíróság jó­részt az orvos vallomására ala­pozva ítélte el a vádlottat tavaly júniusban, B. Zoltánt két év pró­bára bocsátották. A Szegedi ítélőtábla hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és elrendelte a per megismétlését. Ezt a tábla azzal indokolta, hogy a megyei bíróság sajátos értel­mezést adott az orvosi titoktar­tásnak, ugyanis nem használ­hatta volna fel bizonyítékként az orvosi kórlapon rögzített adato­kat. Az ítélőtábla szerint a szülő­ket is nyilatkoztatni kellett volna arról, adnak-e felmentést az or­vosnak a titoktartási kötelezett­sége alól. így a minap a megyei bírósá­gon újra kezdődött a per, melyet már egy másik bírói tanács tár­gyalt. Dr. Feleky István elnök ki­jelentette: az ítélőtábla vélemé­nyét figyelembe kell venniük, de az nem jelent számukra kötele­zettséget. Meghallgatták újra a fehérvári doktornőt, illetve most először a dunavecsei háziorvost is, aki szintén azt mondta: a szü­lők azzal rohantak be hozzá azon az áprilisi délutánon, hogy a nagyfiú meglőtte a kisebbiket. Meglepetésre beszélt az esetről a vallomástételt eddig rendre meg­tagadó apa is. A vádlott elmond­ta, hogy a gyerekekkel többször lőttek célba otthon az udvaron, de mindig az ő felügyelete mel­lett. Azt állította, hogy a légpus­kát egy lakattal zárható fém­szekrényben tartotta, annak a kulcsa pedig a kabátzsebében volt, onnan vehették ki a gyere­kek. Ő egyébként a baleset ide­jén a lakásban tartózkodott. A megismételt perben az új ítélet végül súlyosabb lett, hi­szen a vádlott hat hónap fogház- büntetést kapott két év próbaidő­re felfüggesztve. ■ Hraskó István A megyei bíró álláspontja más, mint az ítélőtábláé dr. feleky istván az ítélet indok­lásaként elmondta: az orvosi ti­toktartás kérdésében nem osztja az ítélőtábla álláspontját. Kije­lentette: az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény értel­mében egy büntetőügyben az or­vosnak át kell adnia a bíróság­nak a szükséges adatokat. A ta­nácselnök hiteltelennek nevezte a vádlott állítását, miszerint a puskát egy fémszekrényben tar­totta, és egyetértett az ügyésszel abban, hogy az apa nem kellő en felügyelt a gyerekekre. A vád­lott felmentésért, illetve enyhítő sért fellebbezett. így újra a Sze­gedi ítélőtáblára kerül az ügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents