Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
\ ) 2010. február 11., CSÜTÖRTÖK. wr n i— i i Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1 j ? I ; » i A 2010. évi adó- és illetéktörvényről I. Adótörvény változások Szuperbruttósítás, adójóváírás, adótábla Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó meghatározásakor 2010. évtől módosul az adóalap-megállapítási szabály. A személyi jövedelemadó alapja ugyanis a jövedelem-megállapítási előírások szerint meghatározott jövedelem (bruttó bér, munkadíj, személyes közreműködői díj, vállalkozói kivét, önálló tevékenységből származó, illetve egyéb jövedelem), kiegészítve a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulékmérték, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az összevonás alá eső jövedelem után fizetendő eho-mérték szerint számított adóalap korrekciós összeggel. Ez 2010. évben 27 százalékos adóalapnövelést jelent, amelyet az összevonás alá eső jövedelmek közül egyedül az úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságokra (pl. nyugdíj, ösztöndíj) nem kell rászámítani. Ezzel egyidejűleg 2010-től változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok. Az adót az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani. Emelkedik az első sávhatár, 1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken, ezzel együtt megszűnik a magas jövedelműeket terhelő 4 százalékos különadó. A módosuló adómértékekkel összhangban változnak az adójóváírás szabályai is 2010-től. A törvénymódosítás alapján az adójóváírás a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 százaléka lesz, de legfeljebb havi 15100 forint (évente összesen maximum 181200 forint), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer forint éves összes jövedelemig, 12 százalékkal számolt csökkenő összegben pedig 4 millió 698 ezer forintig jár. Ez a módosítás lényegében azt eredményezi, hogy a munkabéreket terhelő adó - a legmagasabb béreken kívül - minden munkavállalónál csökken. Megszűnő adókedvezmények Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adókedvezmények a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos állapotra tekintettel járó személyi kedvezmény, az őstermelői kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. így tehát megszűnik az összevont adókedvezmény, ezen belül a három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény. Megszűnik továbbá az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény. Az adómentes természetbeni juttatások megváltozott adózási szabályai Egyes juttatások adómentessége fennmarad, például: • az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, ha a képzés a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik: • a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép és internethasználat, de a számítógép juttatás adó- mentessége megszűnik, • az üzemanyag-megtakarítás címén adott juttatás legfeljebb havi 100 ezer forint összegig, • a nemzetközi fuvarozásban és személyszállításban foglalkoztatott magánszemélyek esetén a költségtérítésből napi 25 euró, de a külföldi és belföldi napidíj adómentessége megszűnik. Egyes juttatások adóterhet nem viselő járandósággá alakulnak: • szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás, • a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása, • a lakáscélú munkáltatói támogatás (az adható összeg 5 millió forintra nőtt). Egyes, eddig adómentes béren kívüli juttatások után a munkáltatónak, kifizetőnek 25 százalékos mértékű adót kell fizetnie, e juttatásokat járulék illetve egészségügyi hozzájárulás kötelezettség nem terheli. I A JUTTATÁS MEGNEVEZÉSE EGYEDI KORLÁT Üdülési csekk juttatása vagy saját üdülőben történő üdültetés minimálbér Iskolakezdési támogatás minimálbér 30 százaléka Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba minimálbér 50 százaléka Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészség illetve önsegélyző pénztárba minimálbér 30 százaléka együttvéve Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százaléka Magán-nyugdíj pénztári tagdíj kiegészítés a tagdíj-kiegészítés lehetséges összege Iskolai rendszerű képzés a minimálbér 2,5 szerese Helyi utazási bérlet nincs (maga a helyi bérlet ára) Melegétkeztetés 18 ezerforint/hó A korlátot meghaladóan nyújtott rész után 54 százalék szja-t illetve 27 százalék járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az szja törvény 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint adómentes természetbeni juttatások, amelyek 2010. évtől már nem tartoznak a kedvezményes körbe, természetbeni juttatásnak minősülnek, függetlenül a juttatás körülményeitől. Ezek után a juttatások után 54 százalék szja-t illetve 27 százalék járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ide tartozik például: • hideg étkezési utalvány, • művelődési intézményi szolgáltatás, • csekély értékű ajándék. Egyéb változások a személyi jövedelemadóban 2010-től a tartós befektetéseket a szabályozás a befektetéseken elért hozam, ügyleti nyereség általános szabályoktól eltérő, alacsonyabb mértékű adózásával ösztönözné. A tartós pénzlekötésként elkülönítetten nyilvántartott legalább 25 ezer forint értékű befektetés hozama, SUBARU Szent Kristóf Autócentrum A minőségi autók és az igényes vásárlók autócentruma Kecskemét, Szent László krt. G8. Tel.: "76/502-800 www.subaruhovany.hu Forester Tófejt * x
