Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2010. február 11., CSÜTÖRTÖK. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Új kiválasztási és kockázatelemzési módszerek, rendszerek alkalmazása Az ellenőrzésre történő kivá­lasztás kérdése minden állam adóztatásának egyik leglényege­sebb eleme. Tekintve, hogy min­den adózó valamennyi adónem vonatkozásában nem vizsgálha­tó le évente, igen lényeges azon szempontok megállapítása, amelyek alapján meghatározás­ra kerül az ellenőrizendők köre. Az adóhatóság rendelkezésé­re álló adatbázisok lehetővé te­szik kiválasztási szempont kom­binációk együttes használatát és olyan döntéstámogató szoftve­rek alkalmazását, melyek a megfogalmazott kockázati té­nyezők modellezését követően alkalmasak a hatékonyság növe­lésére. Fontos követelmény, hogy a kiválasztási folyamat azon adó­zókra irányuljon, akiknél/ame- lyeknél legnagyobb a valószínű­sége a jelentős adóeltitkolásnak, illetve jogosulatlan adó- vagy tá­mogatásigénylésnek. Felelős­ségteljes feladatot jelent az adó­visszaigényléssel élő adóala­nyok több százezres nagyság- rendű bevallásaiból a kockáza­tosnak minősített adózók ellen­őrzésre történő kijelölése. Az szja-, áfabevallások előzetes ki­választása során a kiutalást ké­rő adóalanyoknál számos infor­matikai paraméter egyidejű fi­gyelését kell szem előtt tartani. Az utólagos ellenőrzések el­rendelésére is rendkívül sok kockázati tényező együttes fi­gyelembevételével kerül sor, me­lyek során olyan kockázati cél­csoportok kialakítását végez­zük, amelyeknél a legnagyobb valószínűséggel feltételezhető az adóelkerülő magatartások és jelenségek feltárása. Az adóhatóság regionális át­szervezését követően a megyei kockázatelemzési munkamód­szereket felváltotta az úgyneve­zett ellenőrzési témakörökön ala­puló centralizált utólagos kivá­lasztási rendszer. A módszer lé­nyege, hogy az ellenőrzési irány­elvben meghatározott témákat érintően nem megyei szintű kockázatelemzés és kiválasztás történik, hanem egy-egy téma­kör kiválasztását érintő speciali­tásokat egy-egy megye térképe­zi fel és az ily módon kialakított paraméterek alapján mindhá­rom megye adóalanyai vizsgála­tára átfogó javaslatot tesz. Az állandóan változó kockáza­tos adózói magatartások egyre szélesebb körű kiszűrését teszik lehetővé, hogy a csalásra hajla­mos adózók érdekeltségi köreit szintén az adóhatóság rendelke­zésére álló adatbázisokból kom­binált informatikai szűrések végzésével göngyölítjük fel. Az adókikerülő magatartás meg­kezdését követő „riasztás” céljá­ból kidolgozásra került egy olyan új módszer, amely a leg­utolsó tárgyidőszaki bevallás forgalmi adatait összehasonlítja a korábbi évek bevallott átlagos forgalmával. így a bevallás fel­dolgozását követően azonnal ki- szűrhetőek azok a bevallások, amelyek ugrásszerű forgalom- növekedést és e mellett csalásra utaló egyéb kockázati jellemző­ket mutatnak. A rendszer azon­nal jelzi a megváltozott viselke­dést. Az adóhatósági információk kombinált szűrésével pl. ered­ményesen tudjuk kijelölni az újonnan alakult vállalkozások közül adójogi szempontból nagy kockázatot jelentő cégeket Az egyszerűsödött új cégtörvény hatásaként a cégalapítás elekt­ronikus úton már egy óra alatt is elintézhető. Az adóhatóságnak az újonnan alakult vállalkozá­sok 20%-át kell a törvény erejé­nél fogva levizsgálni. Ennek cél­ja, hogy az induló társaságoknál már a megalakulásukat követő­en kiszűrhetők és megakadá­lyozhatok legyenek a visszaélé­seket. A kockázatelemzésnél számos szempont együttes keze­lésére kerül sor, melyek közül néhányat kiragadunk: az új vál­lalkozás tagjainak, vezető tiszt­ségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységét, előző cégeit, adó­zói múltját elemezzük. Nyilván­valóan más megítélés alá esik egy olyan vállalkozás, amelyik tulajdonosának másik cégénél komoly hiányosságok, jogsérté­sek voltak, mint amelyikre nem ez a jellemző. így például ki­emelt kockázatot jelentőnek te­kintjük, ha a vállalkozás tulajdo­nosának korábbi cége felszámo­lás alatt áll, vagy ilyen módon szűnt meg, nagyobb összegű hátralékot halmozott fel, bevallá­si kötelezettségét rendszeres el­mulasztotta, vagy ügyében ko­rábban büntető feljelentést kel­lett tenni. Flasonló megítélés alá esik természetesen korábbi el­lenőrzés nagy összegű megálla­pítása, az adószám-felfüggesz­tés, az üzletlezárás. Gyanúra ad­hat okot, ha a tulajdonos előző vagy csak másik vállalkozása gyakran „költözik” egyik me­gyéből a másikba, illetve ha fo­lyamatosan veszteséges. Társhatóságok és más uniós országok rendszeresen küldött adatai is segíthetnek a bevallott és a tényleges tevékenység ösz- szehasonlításában. A kockázatelemzések haté­konyságát támasztja alá, hogy régiónkban tavaly több mint 3700 új cég alakult, melyek kö­rében a kockázatosnak minősí­tett adózók közel 1/5-énél tár­tunk fel szabálytalanságokat. Változnak az alkalmi foglalkoztatás szabályai Megszűnik az AM-könyv és a közteherjegy! - Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig le kell adni! A törvény 2010. április 1-étől lép hatályba, amelynek értel­mében az egyszerűsített foglal­koztatás munkaviszonynak mi­nősül és háztartási munka, me­zőgazdasági, növénytermeszté­si, idegenforgalmi idénymunka és alkalmi munka esetén alkal­mazható. Harmadik országbeli állampolgár esetében csak a mezőgazdasági idénymunka és háztartási munka megengedett. Az egyszerűsített foglalkozta­tás ún. egyszerűsített szerző­déssel jön létre, amit a munka­kezdésig írásba kell foglalni ki­véve, ha a foglalkoztatás 5 nap­nál rövidebb, növénytermesztés esetén pedig, ha a munkavállaló azt kéri. Ebben az esetben azon­ban jelenléti ívet kell vezetni. A közteher az idénymunka és a háztartási munka esetében a munkabér 30 %-a lesz. Munkakezdés előtt a munkál­tatónak be kell jelentenie adó- számát/adóazonosító jelét, a munkavállaló adatait, a munka- viszony kezdésének, megszűné­sének időpontját, heti munka­időt, a munkavégzés helyét. A bejelentés történhet elektroni­kus úton, mobiltelefonon és nö­vénytermesztési, háztartási munka esetében telefonon is. A telefonos bejelentés ügyfélvona­lon történik, azonosítással. A bejelentés rögzítésre kerül, majd az adatokat továbbítják az APEH részére. A munkáltató fizetési kötele­zettségének határideje tárgyhót követő hó 12-e. A 30%-os közte­her mellett a magánszemély nem jogosult egészségbiztosítá­si ellátásokra, azaz fizetnie kell a havi 4950 forintot. Feel the difference Ford C-MAX Az örökmozgó Szent Kristóf Autócentrum A minőségi autók és az igényes vásárlók autócentruma Kecskemét, Szent László krt. 79. Tel.: 76/487-300 www.fordhovany.hu Új szemálygépjármüvek vásárlásakor a magánvásárlók részére nyújtott szerződéses garancia részleteiről érdeklődjön márkakereskedésünkben. Garancia ajánlatunk 2010 február 1-től visszavonásig érvényes.

Next

/
Thumbnails
Contents