Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
2010. február 11., CSÜTÖRTÖK. wt tt fc-n—i Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 17 Az állami adóhatóság fizetési könnyítési és méltányossági eljárása A fizetési könnyítés és méltányosság jogszabályi rendelkezéseit az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 133-134 szakaszai tartalmazzák. Fizetési könnyítés kizárólag az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. Hangsúlyozandó, hogy engedélyezhető, azaz a fizetési könnyítés nem a törvény erejénél fogva jár, hanem - a méltányosság elvét alkalmazva - az adóhatóság mérlegelési jogkörében eljárva a törvényi feltételek megléte esetén engedélyezi. Egyik ilyen feltétel az adózó elvárható magatartásának vizsgálata. Ehhez kapcsolódik a felróhatóság is, amely során az adótartozás felhalmozódásának okainál veszi górcső alá a hatóság az adózói közrehatást. A másik feltétel, hogy az adótartozás a későbbiekben megtérüljön. Mivel az eljárás kérelemre folyik, így ennek jellegéből következik, hogy ezt a tényt az adózónak kell bizonyítani (pl. szerződésekkel, üzleti tervvel stb.). Az adózónak okiratokkal kell bizonyítania továbbá minden olyan tényt vagy körülményt, amelyet az eljárás során állít, beleértve bevételeit és kiadásait is. Fontos hangsúlyozni, hogy az említett két feltételnek együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonhatja maga után. Kivételesen magánszemély esetében a felróhatóság feltételének figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adó egyösszegű megfizetése a saját és közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti. A fizetési könnyítés főszabály szerint pótlékköteles. Pótlékmentesség csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Az engedélyezett fizetési könnyítés összege után az adóhatóság a mindenkori jegybanki alapkamatot számolja fel. Amennyiben az adózó az engedélyezett fizetési könnyítést nem vagy részben teljesíti, úgy a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy ösz- szegben esedékessé válik. Ilyenkor a tartozásra végrehajtás indítható, egy újabb kérelemnek halasztó hatálya a végrehajtásra nincs. Adótartozás, bírság és pótlék- tartozás magánszemély kérelmére különös méltányosságból akkor mérsékelhető vagy engedhető el, ha annak megfizetése súlyosan veszélyeztetné a saját és közeli hozzátartozói mindennapi megélhetését. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a törvény csak a pótlék és bírság mérséklését (elengedését) engedi ellehetetlenülés okán. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély erre irányuló kérelmére is engedélyezhető a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése miatt pótlék és bírság mérséklése (elengedése). A bizonylatok megőrzésének fontossága Az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározottak alapján az állami adóhatóság a gazdálkodók ellenőrzését az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is számítások és egyéb tények, adatok körülmények megvizsgálásával folytatja le. Ezt klasszikus értelemben vett dokumentációs ellenőrzésnek nevezzük. A törvény ezért írja elő az adózók számára az iratok elévülési időn belüli megőrzését. Számos probléma adódik azonban abból, hogy az elévülési időt az adózók nem megfelelően értelmezik. Az elévülés számításánál kezdő időpontként mindig a bevallás benyújtás évének utolsó napját kell tekinteni. Ezen időponttól számított öt év elteltével évül el az adó- megállapításhoz való jog, vagyis az adózónak eddig kell megőriznie az alapbizonylatokat. Sajnos az ellenőrzések egy részében az adózók bizonylataikat hiányosan, vagy egyáltalán nem adják át a revíziónak. Amennyiben azonban az adózó nem rendelkezik bizonylattal, vagy azt nem adja át az ellenőrzés részére, akkor mulasztási bírsággal szankcionálható és az adóellenőrzés egy speciális módszert, a becslést alkalmazhatja az adóalap és az adó valószínűsítésére. A becslés szinte minden esetben kedvezőtlen az adózóra nézve, ugyanis az adózó terhére adókülönbözetet, adóhiányt, valamint szankciókat vonhat maga után. Az adózás rendjét szabályozó törvényen túl, nagy jelentőséget tulajdonít a bizonylatoknak, azok megőrzésének a személyi jövedelemadó és a társasági adó törvény is. Ezek szerint csak hiteles bizonylattal igazolt költségek fogadhatók el jövedelemcsökkentő tételként. Az áfatörvényben ennél szigorúbb a beszerzési bizonylatok hiányának megítélése. Amennyiben ugyanis a bizonylatok hiánya nem az adózón kívül álló, elháríthatatlan külső okkal magyarázható, azok adótartalmát teljes egészében le nem vonhatónak kell tekinteni. Az előzőeken túl, a büntető- feljelentés lehetőségét is magában hordozhatja a bizonylatok hiánya. Az említett törvények bizonylatokkal összefüggő szigora nem véletlen, hiszen az számos visz- szaélés, adóelkerülés alapját képezheti, amely kedvezőtlen hatással bír a jó adózási morállal rendelkező adózókra. M osztály Mercedes-Benz M-osztály. Mercedes-Benz Hovány Premium Automotive Kft. Bács-Kiskun és Békés megye egyedüli felhatalmazott Mercedes-Benz márkakereskedése. 6000 Kecskemét, Szent László krt. 81. Tel.: 76 / 501-900 www.mercedeshovany.hu