Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

.2010. február 11., CSÜTÖRTÖK

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXV1II. törvény (továbbiakban Nért.) 2010. január 01-jén lépett hatályba, melynek a lakóingatlanokra vonatkozó részét az Alkotmány- bíróság 8/2010. (1.28.) számú határozata, a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette 2009. január 26-án.

Az önadózás útján teljesített adókötelezettségnek a továbbiakban három önálló adóneme maradt, melyek a következők.

1. A vízi járművek adója

Adóköteles vízi járműnek minősül az úszó létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Nem kell tehát adót fizetni a csónak és a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz vagy az 50 kilowattnál kisebb teljesítményű motorcsónak után.

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki/amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adó mértéke a vízi jármű névleges vitorlafelülete vagy főgépének teljesítménye, továbbá a jármű életkora alapján a következő:- Vitorlás vízi járművek esetén:

A vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után:

a gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft, a gyártási évét követő 11-21. naptári évben 1000 Ft, a gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft.- Motoros vízi járművek esetén:

A főgép (főgépek) teljesítménye után kilowattonként:

a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft, a gyártási évét követő 6 10. naptári évben 250 Ft, a gyártási évét követő 11-15. évben 200 Ft, a gyártási évét követő ló. évtől 150 Ft.

Több főgép esetén a főgépek teljesítményét össze kell adni. Mentes az adó alól:

• a hatósági engedélyköteles hajózási tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű (üzleti célú teher- illetve személyszállításra használt vízi jármű);

• a sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;

• az illetékes vízi rendészeti rendőrkapitányságon, vízi mentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett, és vízi mentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített vízi jármű;

• az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített, és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.

2. A légi járművek adója

Adóköteles légi járműnek minősül a polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, feltéve hogy ezek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja.

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki/amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adó mértéke a légi jármű motoros jellege, legnagyobb felszálló tömege és életkora alapján a következő:- Motoros légi járművek esetén: (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót)

A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft, a gyártási évét követő 6 10. naptári évben 7000 Ft, a gyártási évét követő 11-15. évben 6000 Ft, a gyártási évét követő 16. évtől 5000 Ft.- Az összes többi nem motoros légi járművek esetén (ide értve hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet is)

A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft, a gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3500 Ft, a gyártási évét követő 11-15. évben 3000 Ft, a gyártási évét követő 16. évtől 2500 Ft.

Mentes az adó alól:

• a sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű;

• a légi üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű (üzleti célra használt légi jármű).

Nem kell tehát adót megfizetni például azon légi jármű után, amelyet a légi közlekedési hatóság által kiállított engedéllyel rendelkező szervezet üzemeltet, függetlenül attól, hogy az üzemeltető személye és a tulajdonos egybeesik-e.

3. A nagy teljesítményű személygépkocsik adója

Adóköteles a 125 kilowatt (azaz 170 lóerő) teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsi, az OT rendszámmal ellátott muzeális (oldümer) személygépkocsi kivételével.

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki/amely a naptári év első napján a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adófizetési kötelezettség nem függ a személygépkocsi használatától (üzemeltetésétől), akkor is fennáll, ha az autót bármilyen okból nem használják. Vagyis meg kell fizetni az adót akkor is, ha a személygépkocsi huzamosabb ideig nem használható, de nem semmisül meg, vagy a tulajdonosa az okmányirodával végleg kivonatja a forgalomból (ennek tényét a hatósági nyilvántartás tartalmazza), de azt otthon tartja.

Az adó alapja a személygépkocsi teljesítménye kilowattban kifejezve. (A kizárólag lóerőben feltüntetett teljesítményt 1,36-tal kell osztani.) Lásd 11. oldali táblázat!