Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-26 / 48. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 26., PÉNTEK il GAZDASÁGI ABLAK Iskola a megye sarkában oktatás A jó tanuló kőműves diák jó zsebpénzt kaphat Szintvizsgát tesznek a kőműves és a burkoló diákok a kécskei iskola tanműhelyében A könyörtelenség nyomában Napjaink legnagyobb bűne, az emberi irgalom hiánya, a rideg­ség, az elzárkózás, a kegyetlen­ség, az elutasítás. Ezekkel a kife­jezésekkel találkozunk akkor is, ha a könyörtelenség szavunk ér­telmét és rokon értelmét szeret­nénk megfejteni. Sőt! Ha bátrab­bak vagyunk, és tovább kutako­dunk, azt az adatot is felleljük, hogy a könyör szó semmilyen ér­telmező és egyéb szótárunkban nem szerepel önálló kifejezés­ként. Szigorúan csak összetéte­lekben találjuk. Legyünk most egy kicsit meré­szebbek, és adjuk át magunkat a logikának! No meg a csodálatos magyar nyelv tanulmányozásá­nak. Olvassunk Kriza János gyűj­tötte erdélyi balladákat, melyek számos titkot rejtenek! Többek között a könyörtelenségét is. Az erdélyi ember már évszá­zadokkal ezelőtt megfogalmazta, hogy számára mit jelent a földi pokol, a teljes kirekesztettség. A mindennapi kenyér hiányát! Hi­szen legfőbb imájában is ezt ké­ri Teremtőjétől. Az Istennel kö­tött új szövetség alapvető tárgyát, amely nélkül létezni is képtelen­ség. Még akkor is, ha tudjuk, s hogy nem csak kenyérrel él az | ember! £ Számos erdélyi népköltésben szerepel a kinyertelenség, amely­ben a kinyer munkánk gyümöl­csét, a kenyeret jeleníti meg. Az elvesztésétől való félelem a nép száján hagyományozódott to­vább, és mindig fohászokban ta­lálható. Sokan azt hiszik, hogy csak honi magyar tájegységek sajátja volt az „ö-ző” nyelvjárás. Hát nem! Erdély-szerte sok he­lyen előfordult, és él ma is. A ki­nyer tehát nem kis valószínűség­gel azonos a könyörrel, a mostan­ság használt kenyérrel. Az „i-t” ugyanis mindig az „e” és az „ö" váltotta magánhangzóként Miért is felejtjük el folyton, hogy a magyar és a történelmi írásbeliség egyik bölcsője a Kár­pát-medence? Miért esik ki em­lékezetünkből, hogy e föld évez­redeken keresztül a legjobb ke­nyeret adta? Hogy adatott min­denkor belőle majdnem minden­kinek? Újra oda juttattuk magunkat, hogy számos család asztaláról hi­ányzik a szent eledel, jelen van a pokol, a könyörtelenség. Mi Atyánk! Mindennapi ke­nyerünket, kinyerünket, könyö- rünket add meg nekünk ma! Könyör(rög)ök! ■ Sipos Zsolt Nyolc év alatt 100 milliót költöttek a képzés fejlesz­tésére. Barta Zsolt Nagyon jól jött az új ösztöndíj- rendszer bevezetése. Reméljük, ennek hatására a diákok fegyel­mezettebben és szorgalmasab­ban tanulnak majd a szakmai el­méleti és gyakorlati foglalkozá­sokon. Aki pedig rosszul tanul, az havonta komoly összegtől es­het el - mondja Terjéki László, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Oktatási intézmény Szakiskolá­jának intézményegység-vezető- je. Szándékosan fogalmaz felté­teles módban. Az iskolában a szerkezetlakatos-, kőműves- és burkolómesterségeket (ezek a regionális hiányszakmák) tanu­ló diákok kaphatják - most még - a havi 10 ezer forint ösztöndí­jat. De ez ősztől a bizonyítványi átlag alapján akár 30 ezer forint­ra is emelkedhet. Terjéki László azonban arra hívja fel a figyel­met, hogy nem automatikusan jár az összeg, ehhez a 2,51-es át­lagot el kell érnie a diáknak, egy félévben nem lehet 10-nél több igazolatlan hiányzása. Nem jár ösztöndíj az évismétlőnek, illet­ve a fegyelmi büntetés alatt ál­lóknak. Az iskolában 61 olyan fi­atal tanul, akik közül 39-en ré­szesülnek február 1-jétől a havi tízezer forintban, mert ők felel­nek meg az említett feltételek­nek. « KEREKES ATTILA CSABA (kőmű­ves 12. osztály): - Most 3,8-as az átlagom. De az év végére né­gyes fölé megyek. Az ugyanis öt­ezer forinttal több ösztöndíjat jelent. Az osztálytársakkal azt beszéltük, hogy ha hetente 1-2 órát leülünk közösen tanulni, akkor mindannyian képesek le­szünk javítani. Az iskola, ahol 298 nappali ta­gozatos diák tanul, vonzó a fiata­lok számára, mert három - Bács- Kiskun, Szolnok, és Pest - me­gye találkozásánál fekszik. A szerkezetlakatos-, kőműves- és burkolószakmán kívül pincér, élelmiszer- és vegyiáru-eladó, növénytermesztési gépüzemel­tető, gépkarbantartó és kozmeti­papp ZSOLT (kőműves 12.):- Jelenleg az átlagom 3,6, de én is 4-es fölé szeretnék kerül­ni. Szakmai tárgyakból akarok javítani. Akkor megduplázha­tom a jelenlegi 10 ezer forintos ösztöndíjat. A pénzt összera­kom, le szeretném tenni a jog­sit, később pedig egy autót sze­retnék vásárolni. kus szakon is tanulhatnak a fia­talok, akiknek egy része kollégi­umot is igényel. Amikor az anya­gi körülményekre terelődik a be­szélgetés, az iskola vezetője el­mondja: az állami támogatások, normatívák egyre szűkösebbek. Ennek ellenére jól felszerelt gya­korlati képzőhelyekkel rendel­keznek. Az elmúlt 8 évben mint­egy 100 milliós szakképzési tá­mogatást kaptak helyi vállalko­zásoktól és olyan cégektől, ame­lyeknél a végzőseik év közben gyakorolnak, illetve ahol el is tudnak helyezkedni. így alakí­tották ki a gépész-, illetve az épí­tésztanműhelyeket, a tankony­hát, tanéttermet és a tanboltot is. Az intézményegység-vezető azt mondja, hogy a kereskedelmi ka­marával nagyon jó a kapcsola­tuk. Az egyes szakmák szakmai vizsgáztatását, a szintvizsgákat felügyelik, a pályázati lehetősé­gekről mindig kapnak értesíté­seket. Maguk is részt vesznek a kamara által rendezett Szakma Kiváló Tanulója versenyen, ahol az idén is indultak. De nemcsak a tinédzserek képzésében mű­ködnek együtt, hanem a felnőtt- képzés területén is. A szél nem mindig fúj, de biogáz folyamatosan keletkezik A 2009/28/EK irányelvben meg­határozottak szerint a megújuló energiahordozók felhasználásá­nak elérendő mértéke Magyar- ország vonatkozásában a 2020. évre az összes energiaigény 13 százaléka. Szemerey Szabolcs és Tánczos Zoltán, az Első Honi Bio­gáz Kft. két tulajdonosa szerint ennek köszönhetően a hazai bio­gázpiacon óriási fejlődés várha­tó. Tavaly áprilisban ezért is ala­pították meg Kecskeméten közös cégüket. 1 Két-három állattenyész­tő és növénytermesztő is képes jövedelmező bioerőművet építtetni. Németországban már több mint négyezer, Ausztriában leg­alább háromszáz olyan kiserő- mű termeli a „zöldáramot”, mely a gazdaságok körül termelődött állati trágyát, s egyéb folyékony és szilárd hulladékot, például ételmaradékot is felhasznál.- Egy biogáz-kiserőmű enge­délyeztetése, megépítése, üze­meltetése összetett feladat, en­nek fázisait kíséri végig a cég a kezdetektől az üzem átadásáig. A beruházások több százmilliós nagyságrendűek, ám európai uniós forrásból 50 százalékos támogatás igényelhető - mond­ja Szemerey Szabolcs. Az önerő és a támogatás feletti rész ban­ki forrásból, vagy kockázati tő­ke vagy szakmai befektető be­vonásával biztosítható. Tánczos Zoltán számításai szerint egy 250-500 kW-os erőmű 5-7 év alatt térül meg, a pénzintézetek talán pont ezért szívesen bizto­sítanak forrást ezen beruházá­sokhoz. A biogáz esetében ráadásul nincs olyan mértékű bizonyta­lanság, mint például a szélerő­műveknél, itt az elektromos áram betáplálása az előre rögzí­tett menetrend szerint tartható. A blokkerőművek üzemelési ideje évente 8 000 óra, azonban a biogáz-fermentációs folyamat révén állandóan keletkezik bio­gáz, feltéve, ha az alapanyag fo­lyamatosan rendelkezésre áll. A cég januártól tagja a megyei ka­marának. Szemerey Szabolcs azt mondja, hogy egy gazdasági tár­saság részére szükséges a kama­rai tagság, mely egyben kiváló szakmai hátteret biztosító szer­vezet is. Megkérdeztük: Megérne tanulni az ösztöndíjért? Ki járt jól az év elején bevezetett szuperbrattósrtással? adóváltozás A nagy keresetűeknél több maradt, a kis jövedelműek alig kaptak valamit a változások után A szuperbruttósítás következ­tében bevezetett adócsökken­tés eredményeként 3410 forint­tal több maradt a munkaválla­lók zsebében Bács-Kiskunban. A kis fizetésűek nem, de a job­ban keresők jól jártak a szuper­bruttósítás bevezetése után. Balanyi László, a kiskunha­lasi Merkbau Kft. gazdasági igazgatója azt mondja, hogy bruttó 170-180 ezer forintos havi keresettől érezhető az adócsökkenés jótékony hatása. Azaz több marad nettóban a dolgozóknál. Bruttó 140 ezer forintos keresetig nagyon picik az eltérések a 2010. év javára. A szuperbruttósítás miatt természetesen a bérprogramo­kat ismét át kellett alakítani, de ez már nem új feladat, teszi hozzá. 2009-ben is - sajnos - többször változtak a szabályok. A dolgozóknál azt látjuk, hogy nehezíti a megértést az, hogy a járulékkal meg kell növelni az szja-alapot. Az idén folytatódott a hosszú évek gyakorlata, hogy „jó sok helyen módosítjuk az adósza­bályokat, aztán 1-2 - utóbbi időben már inkább fél - év múlva tovább módosítjuk vagy visszamódosítjuk érdemi el­mozdulás nélkül - fogalmazta meg véleményét a pénzügyi szakember. A folyamatos módosítgatá­sok egyébként nagyon sok időt és pénzt fecsérelnek el nem­zetgazdasági szinten érdemi hozadék nélkül. Jogszabályok megtanulása, programok mó­dosítása, ellenőrző hatóságok többlet időigénye - sok-sok ezer munkaóra országosan. A Fornetti Kft. munkatársa­inak zsebében 3,7 millió fo­rinttal több maradt a változá­sok eredményeként. Dr. Sza­bó József ügyvezető igazgató azt mondta, hogy 512 munka­társuk esetében ez átlagosan 7200 forintot jelent. Természe­tesen az alacsonyabb keresetű kollégáknál ez kevesebbet, a jobban keresőknél többet je­lent. ■ Barta Zsolt > NÉZŐPONT 3. OLDAL 20000 r 115000 110000 1 s. ja Tg í 5000 0 FORRÁS: PN-OTŰITfS Kik jártak a legjobban? Bruttó bérek Duna-Tisza köze bács-kiskunban a tavaly őszi statisztikai adatok sze­rint az átlagfizetés bruttó 160292 forint volt. Aki eny- nyit kapott januárban is, annak 3410 forinttal több a bére. A versenyszférában az összeg meglepő, de ala­csonyabb volt, 147876 fo­rint. Itt az emelés 2385fo­rintot tett ki. Az állami szek­torban dolgozók 189044 fo­rintos átlaggal bírtak. Itt erőteljesebb a változás, 10140-nel került több a bankszámlákra.

Next

/
Thumbnails
Contents