Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-23 / 45. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 23., KEDD 5 Az erdélyi kultúra megőrzése a legfőbb céljuk A nagyváradi születésű Nagy Árpád izsáki református lel­kész, akit nemrég az Erdélyi Körök Országos Szövetsége el­nökének választottak meg. A szervezet központja Izsákon van, ott kérdeztük a lelkészt.- Mit tehet Erdélyért az anyaországi szervezet?- A cselekvési tervünknek három pillére van. Azt szeret­nénk, hogy az a sok ezer erdé­lyi magyar, aki az elmúlt két évtizedben Magyarországra költözött megtartsa önazonos­ságát. Segítsük a beilleszke­désüket, és Erdély kultúráját szellemét próbáljuk minél szé­lesebb körben megismertetni az anyaországban. A szerve­zeten keresztül támogatjuk és megismertetjük a székelység önrendelkezési törekvéseit. Készülünk kiadni a Székely Nemzeti Tanács önrendelke­zési statútumát. Ezt terjeszt­jük az országos 23 körünkön keresztül is.- Szövetségesek?- Jó kapcsolatban vagyunk a Bukovinai Székelyek Szövet­ségével, a Buda Hegyvidéki Erdélyi Körökkel. így a 23 kö­rünkön kívül csaknem ugyan­ennyi csoport segíti egymás tevékenységét.- Milyen programúk van még?- Wesselényi Miklós báró, az árvízi hajósként ismert fő­nemes zsibói családi kápolná­jának a felújítására gyűjtünk. A szilágysági magyarság szá­mára szeretnénk egy újabb kultikus helyet teremteni, se­gítve ezzel megmaradásukat. ■ Barta Zsolt Nagy Árpád lelkész Kisodródtak a kanyarban, meghaltak Két pálmonostori fiatalember vesztette életét, egy balástyai fér­fi pedig súlyos, életveszélyes sé­rüléseket szenvedett abban a balesetben, ami Kistelek határá­ban történt vasárnap délben. Balástyán dolgoztak a fiatalok egy tanyán, amikor úgy döntöt­tek, hogy bemennek Ladájukkal Kistelekre. Nem messze az E5-ös autópálya kisteleki lehajtójánál azonban túl gyorsan hajtottak, egy kanyarban kisodródtak és fának csapódtak. A 25 és 28 éves pálmonostori fiatalember, akik az első ülésen ültek, a helyszí­nen életüket vesztették. Ba­lástyai társukat súlyos, életve­szélyes állapotban szállították kórházba. ■ MEGYEI KÖRKÉP Koszorúk Mathiász sírjára szőlőfejedelem Neve kiaknázatlan marketing aranybánya Megteremtette a kecske­méti szőlőkultúrát, meg­mentette Tokaj-hegyalját. Nevét legendák övezik. Százhetvenkét éve szüle­tett a borok királya, a szőlők fejedelme, Mathiász János. Miklay Jenő Tegnap a kecskeméti városhá: zán tudósok, szőlőtermesztők és munkásságának más tisztelői emlékeztek a jeles növényneme- sítőre Mathiász Jánosra. E szak­mai találkozó résztvevői hiva­Madárcsempészek botlottak be­le határrendészekbe Bácsalmás közelében. A szerb határtól nem messze járőröző rendészek két férfit kaptak rajta, amint kalit­kákkal felszerelkezve haladtak. Mint a rendőrség megyei szóvi­vőjétől megtudtuk, a csempé­szek kereket oldottak, hátra­hagyva a madarakat. A határon tottságot éreztek megerősíteni az amúgy régen jelenvaló felfo­gást: Mathiász előtt és után nem létezik az ő szakmai nagyságá­hoz mérhető szőlőnemesítés. Mintegy 3700 fajta fűződik a ne­véhez, közülük sok kitűnő szere­pel ma is a köztermesztésben. Kimenekítette a filoxéra által ve­szélyeztetett szőlőfajtákat Sző­lőskére, a kecskeméti birtokára, ahonnan újratelepítette egész Tokaj-hegyalját kétszer is. Fajtái elterjedtek külföldön, például azokkal alapozták még az' azóta is eredményes első amerikai borklasztert. Boraival, csemege- szőlőivel több mint kétszáz vi­át Szerbiába menekülő férfiak 385 madarat szállítottak. A ható­ságok egyelőre Szegedre szállí­tották az állatokat, az ottani vadaspark szolgál karanténul számukra, és ott megy végbe a szakértői vizsgálat, amely majd fényt derít rá, hogy a valószínű­leg védett madarak mekkora ér­téket képviselnek. Úgy tudjuk, lágversenyt nyert. A szakmai kö­rökben világszerte nagyra be­csült Mathiász név egyelőre még kiaknázatlan marketing arany­bánya - állítja a kései leszárma­zott, Mathiász Gábor. A nemesí­tő nagyra becsültségéből épít­kezve Magyarország lehetne a világ borászati és szőlészeti köz­pontja, az ágazat visszakerülhet­ne a világ élvonalába, befolyást szerezhetne. A tegnapi fórumon többek közt dr. Iványosi Szabó András a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai felügyelték a csak­nem négyszáz egyedet számláló állatsereglet Szegedre szállítá­sát. Az első ornitológiái „sereg­szemlét” elvégző szakemberek afrikai madaraknak tartják a csempészeiteket. Földrajzi hely­zeténél fogva Magyarország a védett állatokkal illegálisan ke­Kecskemét alpolgármestere, Birinyi József, a parlamenti Hungarikum munkacsoport ve­zetője, dr. Bisztray György Dé­nes, a Corvinus Egyetem Szőlé­szeti Borászati Intézete tanszék- vezetője, és dr. Máhr András, az FVM államtitkára is részt vett, előadást tartottak a szőlőnemesí­tő szellemi és gazdasági hagya­tékáról. Ez a protokoll is bizony­ság lehet ama kívánság teljesü­lésére, hogy a leszármazottak mellett mind többen felsorakoz­nak szakTrUibeliek, közéleti em­berek azért, hogy meggyőzzék azokat akik még nem tudnák: a Mathiász név igazi hungarikum. reskedők útvonalába esik. A dé­li határon időről időre fennakad­nak olyan szállítmányok. Olasz- országi éttermekbe szánt, hűtő­ben szállított, tömegesen levadá­szott madarak éppúgy, mint a vasárnap elfogott díszmadár­transzport, amely valószínűleg valamely uniós országba irá­nyult. ■ -s-a Vetési varjak estek áldozatul egy fülöpházi mergezesnek Rókát és varjakat mérgeztek meg Fülöpháza közelében. A Kis­kunsági Nemzeti Park termé­szetvédelmi őre talált rá a tete­mekre. Mint a rendőrségtől meg­tudtuk, egy szántóföldön múltak ki az állatok. Tíz vetési varjú és egy róka evett a kihelyezett mér­gező csaliból. A kecskeméti Rendőrkapitányság által folyta­tott nyomozás adatai szerint százezer forintra tehető a termé­szetvédelmi kár. Valószínűsíthe­tő, hogy a megmérgezett állatok kínok közt pusztultak el. Egyelő­re nem tudni, ki követte el a bűn- cselekményt. ■ Tíz vetési varjú és egy róka evett a kihelyezett mérgező csaliból. Sajnálatos tapasztalatként szokták megállapítani a termé­szetvédelmi szakemberek, hogy a földeken elhelyezett méreg, ami­vel a nekik károkat okozó állato­kat igyekeznek elpusztítani a gazdák, rendkívül nagy károkat okoz az állatállományban. Külö­nösen fájdalmas veszteségeket szenved el a hazai ragadozóma­dár-állomány, benne olyan fajok­kal, amelyek azért élveznek vé­delmet, mert a kipusztulás veszé­lye fenyegi őket. ■ -s -a Idén több halat foghatnak a horgásztóból A Táborfalvai Horgász Egyesület közgyűlésén döntött arról, hogy 2010-ben növeli a helyi horgász­tóból kifogható halak számát. Idén tizenöt nemes halat és öt csukát kaphatnak botvégre a hor­gászok, a ragadozó hal fogását napi kettő és heti négyre emel­ték. Az egyesület tavaly négy nyílt versenyt szervezett, a Gazsó József Emlékversenyen kizárólag a 120 regisztrált tag vehetett részt. A haltelepítés tekintetében rekordévet zárt az egyesület: 3021 kilogramm halat vásárolt több mint 2,3 millió forint érték­ben. A telepítésből mintegy 26 kilogramm kifogható hal jutott egy tagra. A fogási naplók adatai szerint fejenként átlagosan 22 ki­ló halat fogtak ki a helyi horgá­szok. ■ P. Zs. Két jómadár kalitkákkal felszerelve csempészet Több száz afrikai madárra találtak rá a szerb határon Korszerűbbek lesznek a szakiskolai tanműhelyek pályázat Javulnak a tanulók gyakorlati képzésének feltételei Bács-Kiskunban Uniós pályázati forrásból kor­szerűsítik a tanműhelyek gép­parkját négy városban. A Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat 889 millió forint vissza nem té­rítendő támogatásban részesült, A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása elnevezésű pályázaton. A Bács- Kiskun Megyei Területi Integ­rált Szakképző Központ infrast­rukturális fejlesztése címmel benyújtott pályázat kedvezmé­nyezettje, a Bács-Szakma Non­profit Kiemelkedően Közhasz­nú Zrt. Az együttműködés ösz- szesen 17 szakmacsoportban kí­nál több mint 100 féle színvona­las szakképzést. A beruházás elősegíti a gyakorlati képzés mi­nőségének javulását, a korszerű technológiák megismerését, a munkaerőpiacon lényeges, jól hasznosítható szakmák oktatá­sát szolgálja, ezzel hozzájárul­va a térség versenyképességé­nek és foglalkoztatási adatainak javulásához. A fejlesztés ki­emelt szakmacsoportjai: faipar, gépészet, építészet, melyek a szükségletfelmérés és a munka­erőpiac igényei alapján kerültek meghatározásra. A fejlesztések tanműhelyek felújítására és a gyakorlati oktatást szolgáló esz­közök beszerzésére irányulnak. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás a TISZK négy tagintézményét érinti: a kalocsai Dózsa György Gazda­Balázs György, a Fairtool Kft. képviselője és Rab Zoltán, a Bács-Szakma vezérigazgatója aláírja a megállapodást sági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot, a ba­jai Jelky András Szakképző Is­kola és Kollégiumot, a kiskun- halasi Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolá­ja és Kollégiumot illetve a Kis­kunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumot. Az intézmények 377 millió forintot tanműhelyek felújítására, 430 milliót eszköz- beszerzésre fordíthatnak a pá­lyázati forrásból. A gépek szál­lítását és az üzembe helyezését Kiskunfélegyházán, május vé­gére fogják megoldani. Az ezzel kapcsolatos megállapodást a na­pokban írták alá. ■ Sz. T. A család és a szakmai talál­kozó vendégei megkoszo­rúzták a Mathiász János sír­emlékét a kecskeméti köz­temetőben.

Next

/
Thumbnails
Contents