Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

INTERJÚ MmB Igazi slágertéma a családfakutatás levéltár Gyenesei József hivatásról, hivatalról, kutatásról, kultúráról és történelmünkről Tízből nyolc ember elsőre valószínűleg nem tudja pontosan, hogy mi egy le­véltár feladata. Az alábbi beszélgetéssel igyekszünk az arányon javítani. Szerdahelyi Csaba Gyenesei Józsefnek nem sok ideje marad kedvenc kutatási témájára LÁTOGATÓK száma Évente. 2009-ben 337 kutató 1543 esetben kereste fel 5 kutatótermüket, 131 olyan ügyfélszolgálati megkeresés történt, amely intézkedéssel zárult. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS: 2009-ben 94 millió forintot biztosított részükre a fenntartó megyei önkor­mányzat, ebből 14,6 millió forint a dologi, a töb­bi a személyi kiadások fedezetét szolgálta. A kárpótlási időben nem volt ilyen nagy a nyugalom, sorban álltak az emberek. Tavaly 337 kutató kereste fel az öt kutatótermet. A levéltárak valahogy távol áll­nak az átlagembertől. Tőlem is. Az például eszembe sem jutna, hogy a múzeumok és könyvtá­rak mellett a levéltár Is közgyűj­temény, csak éppenséggel,abból a fajtából, amelyik nincs annyi­ra az érdeklődés középpontjá­ban. Mert mitől lenne érdekes egy levéltár? Ülök Kecskeméten dr. Gyene­sei József szobájában, s látom, hogy a Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat Levéltárának igaz­gatója némi derűvel hallgatja fej­tegetésemet. Sőt, megcsillant va­lamit humorérzékéből, amikor azt mondja: akadnak, akik azt hiszik, a levéltár a postának va­lamilyen részlege, ahol a fel nem vett levelek porosodnak. No, igen. Ennél azért többet tudok, de kérdezni jöttem, nem okos­kodni.- Mit keres egy polgár a levél­tárban?- Tény, hogy két nagytestvé­rünket, a múzeumot és a könyv­tárat sokkal többen keresik fel. Nekünk más, de hasonlóan fon­tos a feladatunk. Úgy saccolom, tízből nyolcán elsőre nem tud­ják, hogy mi a levéltár. Ezért tar­tom lényegesnek, hogy az idén hatvanadik születésnapját ün­neplő intézményünkről minél többen és többet tudjanak meg, jó lenne kijjebb kerülni a félho­mályból. Még akkor is, ha a munka jellegéből fakadóan zár­tabb világ a miénk. Fő felada­tunk, hogy a hozzánk bekerülő közigazgatási és egyéb hivatalos anyagokat rendszerezzük és fel­dolgozzuk. Leginkább a kárpót­lás időszakában voltak a fókusz­ban a levéltárak, akkoriban ná­lunk is sorban álltak az embe­rek. Elivatalra is hasonlítunk, de egyben a kultúra és a történe­lem része vagyunk.- Gondolom, több a szimpla érdeklődő az ügyfelek között, mint a kutató.- Éppen fordítva! Évente 1500- 2000 esetben keresnek meg minket, ebből 400 az ügyfél, a többi eset kutatáshoz köthető.- Van-e sláger kutatási téma?- Mindig akad, most éppen a családfakutatás a legnépsze­rűbb. Sokan szeretnének minél távolabbra visszatekinteni a múltba.- Sokba kerül ez nekik?- A kutatás állampolgári jog­ként ingyenes, legfeljebb olyan költségek merülhetnek fel, ha valaki mikrofilmről kívánja az adatokat nyomtatásban megkap­ni.- Fordítsuk le az olvasónak! Ha valaki kíváncsi az őseire, bemegy a levéltárba, elmond­ja, mit szeretne - és?- Először is tájékoztatjuk, hogy milyen adatok birtokában lehet elindulni. Általában a nagyszülőkig mindenki képes visszavezetni a családfáját. Ha különböző okiratok előkerülnek a családi almáriumból, az to­vább segíti a munkát.- Akár a középkorig is el le­het jutni?- Mondok egy személyes pél­dát. A feleségem szintén levéltá­ros, nekiállt a családfájának a kutatásához, az anyagi ágon a 18. század elejénél jár - ehhez neki majdnem hat hónap kel­lett. Úgy biztos nem megy, hogy van éppen egy szabadnapunk, s egyből rábukkanunk az elődök­re. Érthető módon a nemesi származású ősök esetében jóval messzebbre lehet jutni. Bármennyire izgatja sokun­kat a múlt, egyelőre nem kell at­tól tartani, hogy a családfakuta­tók ostrom alá helyezik a levél­tár Klapka utcai és Kossuth téri részlegét. A tavalyi statisztikák szerint a több mint 1500 kutatá­si eset kétharmadát a családfa­kutatások tették ki, s azért ez nem rossz szám. Mindehhez áll­jon itt egy másik szám: mind­ehhez 26 munkatárs áll rendel­kezésre. Mit mondjak, nincse­nek sokan! Főleg annak fényé­ben, hogy évről évre nő a feldol­Néhány levéltári adat itt vannak részlegei: Kecskemét, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas, Baja ennyi iratot őriznek: 10132,94 iratfolyóméter A LEGRÉGEBBI dokumentum: 1557-ből a kecske­méti ötvös céh szabályzata A MUNKATÁRSAK SZÁMA: 26 fő gozásra váró anyagok száma. Az embert persze nemcsak a saját családja érdekli, hanem mond­juk, az utcanevek változásai, vagy történetesen az, hogy pél­dául Kecskeméten hogyan ala­kul egy-egy épület, intézmény sorsa. A korabeli megyei tanács közművelődési osztályának do­kumentumaiba például rend­szeresen belelapoznak. Gyenesei urat 2008 márciu­sában nevezték ki igazgatónak, megbízatása öt évre szól. Már eddig is akadt jó néhány kurió­zum számba menő eset. Tavaly országos vándorkiállításnak kölcsönözték ki II. Rákóczi feje­delem kiváltságlevelét, amelyet annak idején a kecskeméti gö­rög kereskedőknek adott ki. Ugyanígy büszke arra, hogy Pe­tőfi Sándor vagy Katona József kézírását őrző dokumentumok­ra szintén vigyáznak.- Vajon az igazgatónak van-e kedvenc, féltve őrzött irata, kérdezem, s most először egy sóhaj az első válasz. Aztán jön a többi:- A közigazgatás történet ér­dekel igazán. Emellett a két vi­lágháború közötti időszakot, a Horthy-kor emlékeit kutatónt,Il­letve kutatnám, ha lenne rá ejég időm. De abból tényleg kevés marad, mert az intézmény igazgatása olykor nemcsak kutatói szinten termel rengeteg papírmunkát.- Nő a bürokrácia - fogalmaz mosolyogva -, ami régebben egyszerűbben ment, azt most túlbonyolítják, de már csak ilyen a világ. Az igazgató a sok adminiszt­ráció és hivatali elfoglaltság mellett igyekszik példát mutat­ni a munkatársainak, évente két előadás és két tudományos dol­gozat szakmailag minimális el­várás. Nyilván van mit átadni a fiataloknak, vagy inkább a nála fiatalabbaknak, mert Gyenesei József szerint kicsit elvékonyo­dott a képzés. Az egyetem után az első munkahelyén azzal fo­gadták: adjál magadnak öt évet. Adott. Immár kilencedik éve dolgozik a szakmában, s átérzi a levéltárosság szépségeit. Ezt minden bizonnyal igazolja ez az írás is, amely bármennyire fájó a szerzőnek, nyilván soha nem kerül be a levéltárba. A kutatás állampolgári jogon ingyenes ilÉtti | Halotti .-áönyv • ijyakönyv Halotti ; Halotti anyaköuyi? anyaílönyv mm mum miiéin I! . Az ősök felkutatásához is segítséget adnak Egyre több a fiatal munkatárs - Szabó Bence igazgatóhelyettes az iratok között

Next

/
Thumbnails
Contents