Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-12 / 36. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 12., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY „Légvár már nem épülhet" LENDVAi ildikó Az MSZP folytatná a nyugdíjkorrekciós programot Felvételünkön (balról) Király József (2. vk) dr. Garai István (félegyházi jelölt) Lendvai Ildikó pártelnök illetve dr. Balogh László (1 vk.) A bizottság ma számol be a közgyűlésnek a vizsgálatról A mai megyei közgyűlésre ígér­te a belső vizsgálat eredményé­nek ismertetését a Juhar utcai speciális iskola ügyében a 3 ta­gú vizsgálóbizottság. A dr. Bagó Zoltán megyei alelnök által veze­tett bizottság több mint tucatnyi panaszost, és az intézmény veze­tőjét, Kimpián Ildikót is meghall­gatta az utóbbi két hétben. La­punk úgy tudja: a meghallgatá­sokon egyebek mellett szóba ke­rültek a Juhar utcai elbocsátá­sok, a munkaügyi perek, a gye­rekverések, és a bekamerázott, rácsos áblakú dühöngőszoba is. Közben a fenntartói vizsgálat­tól függetlenül folytatódik a Ju­har utcai intézményben a rend­őrségi nyomozás, melyet isme­retlen tettes ellen, személyi sza­badság megsértése miatt rendelt el az ügyészség február 4-én. A nyomozóknak két hónapjuk van vizsgálódni és megállapítani, tör- tént-e bűncselekmény a Juhar ut­cai speciális iskolában. ■ M. A. Az építőipar fellendüléséért szurkolnak Hogyan lehet új piacokat találni az építőipari szereplőknek? Mi­ként lehetne a térségbeli szállí­tókat, kereskedőket, kivitelező­ket helyzetbe hozni? Ezekről a kérdésekről is szó esett tegnap azon a szakmai egyeztetésen, ahol kéttucatnyi cég, vezető szakemberei találkoztak. A ren­dezvénynek a kecskeméti Mol­nár Fatelep adott otthont. Borbély Lajos, az építész ka­mara megyei elnöke elmondta: az állami bérlakásprogram elin­dításával lehetne az építőipar helyzetén javítani. Míg 7-8 éve 44 ezer, addig most jó, ha csak 17 ezer lakás készül el az or­szágban. Az építőipar azért stra­tégiai jelentőségű, mert óriási háttéripart mozgat meg, belen­dítve ezzel a hazai termelést. Ezt erősítette meg egy szigetelő- anyagokat gyártó cég magyar- országi vállalatának vezetője. Mayer Ferenc azonban hangsú­lyozta: egymilliárd forintnyi be­ruházás az útépítésben csak 8- 10, míg energetikai beruházás esetén száz dolgozónak ad mun­kát. ■ B. Zs. Az elmúlt nyolc évben a nehézségek ellenére is fejlődött az ország - hangzott el tegnap az MSZP kecskeméti kam­pánygyűlésén. Barta Zsolt A legrosszabbat teszi az, aki az elmúlt nyolc évet ki akarja töröl­ni az ország történelméből. Ezt Lendvai Ildikó, az MSZP orszá­gos elnöke mondta tegnap este, a párt kecskeméti kampánygyű­lése előtti sajtótájékoztatón. Kije­► Folytatás az 1. oldalról- Izgulok, mert ritkán adok vért, de úgy éreztem, a jó ügy mellé kell állnom, ezért jöttem el - jelentette ki Cseke Péter, mie­lőtt sorra került volna. Noha a véradást eredetileg 9-től délig tervezték, csak fél három­kor ért véget, olyan sok rendőr gyűlt össze. Összesen 73-an vál­tak a mindennapok hősévé, 32 hölgy és 41 férfi - tizenhatan pe­lentette, hogy az ország büszke lehet az elmúlt nyolc év eredmé­nyeire, annak hibáival együtt. Nincs olyan város vagy telepü­lés, amelynek az arculata ne vál­tozott volna meg. Míg 2002-ben az átlag nyugdíj értéke 34 ezer volt, addig ma ez már 86 ezer fo­rint. A nettó és a bruttó bérek a duplájukra emelkedtek. A fizeté­sek vásárlóértéke 25-30 száza­lékkal nőtt. Ezalatt egymillió em­ber panellakása újult meg, a csa­ládok félmillióval több új sze­mélygépkocsit vásároltak. Idő­közben két és félszeresére nőtt a családi pótlék összegé is. dig életükben először adták vé­rüket másokért. Úgy tűnik egyébként, hogy a véradást egyre többen tekintik kötelességüknek. A kecskeméti vérellátótól megtudtuk: a megyé­ben tavaly tovább emelkedett a véradók száma, összesen több mint 18 ezren jelentkeztek. Sze­rencsére ez a tendencia már több évre nyúlik vissza. 2009-ben egyébként az országban 487 578 A kampánnyal kapcsolatban kijelentette: ezekben a hetekben veszélyes tendencia bontakozik ki. Fenyegetések, ijesztgetések rágalmak hulláma hatja át a po­litikai légkört. Üzenve a legna­gyobb jobboldali pártnak azt kérdezte: milyen programmal áll elő a Fidesz? Légvárakat ugyan­is nem lehet ma építem. Viszont a 2011-től beinduló gazdasági növekedés eredményeként a kö­vetkező négy évben kétezer mil­liárd forinttal több kerülhet be a költségvetésbe. Az MSZP csak ezzel tervez. Majd megjegyezte: sokan arról beszélnek, hogy á Fi­véradó volt, ebből több mint het­venezer a Dél-alföldi régióban. Térségünkben a lélekszám ará­nyában 4,39 százalékos a vér­adásra való hajlandóság, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A vérellátó munkatársai igye­keznek minden tőlük telhetőt megtenni a véradás népszerűsí­tése érdekében. Például az el­múlt évtől hétfőnként hosszab­desz kétharmadnyi mandátu­mot szerez a választások során. A pártja azonban nem ezzel, ha­nem a lakosság azon kétharma­dának a problémáival foglalko­zik, akik nem tartoznak az or­szág kiváltságosai közé. Ellenzik azt a nyugdíjprogramot, ami csak az ellátás szinten tartását vállalja fel. Ők ezzel szemben a nyugdíjkorrekciós program foly­tatását tervezik. Az MSZP szerint nemcsak megőrizni, de évről évre meg­duplázná a méltányossági kasz- sza összegét, amely a kisnyugdí­jasokon' segíthet. bított nyitva tartással, 8-tól 18 óráig várják a véradókat. Szintén 2009-től a védőnői szolgálattal szoros együttműködésben folyik a középiskolások oktatása e té­mában. Ezt a tevékenységet egé­szítik ki a nemi úton átvihető fer­tőző betegségekkel kapcsolatos prevenciós oktatással, mellette pedig a véradásokhoz kapcsoló­dó szűrővizsgálatokról is tájékoz­tatják a fiatalokat. Ez a havas dolog nagyon unalmas nem kívánom összekuszálni a szálakat ilyen bonyolult időkben, mint amilyeneket manapság élünk, amikor még állítólag nincs is kam­pány, de a politikusok ettől függetlenül vagy éppen en­nek ellenére minden mik­rofonnak látszó tárgyba be­lebeszélnek és szemrebbe­nés nélkül mondanak saját logikájuk alapján is óriási baromságot, képesek meg­jelenni a pártsajtóvá silá- nyított nyomdaipari termé­kek egy-egy oldalán akár tucatnyi fotón is - Itt és most, nem a nyolcvanas évek Romániájában! majd felebaráti szeretettel átitatva küldik egymást bús, borongós helyekre, hogy aztán a véletlenül elé- bük állók kezét szorongas­sák bárgyú mosoly kísére­tében, majd néhány bunkó megjegyzéssel bizonyítsák a hatalom és a pénz iránti vágy pártsemlegességét, va­lamint az alacsonyra állított léc alatti magabiztos mene­telésüket, képességüket a nagyot-, ám semmitmon- dásra, de minden megfonto­lást, latolgatást követően kénytelen vagyok - sokak nevében, bár felkérésük nélkül - világgá kiáltani kérdésemet: Mikor hagyja " már abba a havazás? állítom, hogy a hólapátolás nem magyar embernek va­ló, hiba lenne hungari- kumnak nevezni, a túlzáso­kért rajongók jóvoltából esetenként felbukkanó „ma­gyar hungarikum” szóösz- szetétel pedig ráadásul még értelmetlen is. Nem így a tő­lünk idegen, testünket és lelkünket gyötrő hóhányás. amit az említett körülmé­nyek dacára egyre többen unnak. Talán azért, mert a hó hasonlít a magyar köz­élethez, hiszen először tet­szetős, kedves arcát mutat­ja, aztán gyorsan eltűnik a semmibe, átalakul és nem marad utána más csak a la­tyak, a sár és a mocsok. Véradáson nincs súgó a direktornak se tű Cseke Péter a „bátorság első vonalában” kapott szerepet tegnap Szalagátvágás Két kiemelt fontosságú megyei projekt zárórendezvénye is zajlott tegnap Kecskeméten. Délelőtt a megyei fenntartású Juhar utcai bent­lakásos intézmény új, korszerűsített lakóegységeit adták át ünnepélyes keretek között, míg délután a katonatelepi, Rezeda utcai otthonban vágta át a szalagot Bányai Gábor. Ez utóbbi esemény annak az uniós támogatású projektnek a záróeseménye volt, amely lehetővé tette, hogy a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat fenntartásában működő hat kecskeméti lakásotthont felújítsák és korszerűsítsék. A Juhar utcai diákotthonra 78 millió forint pá­lyázati pénzt nyert a megye. A hat kecskeméti lakásotthon korszerűsítésére 43 millió forint pályázati pénzt költöttek. (M. A.) VITRIOL Ha nincs más. jó lesz tanárnak, legfeljebb pályaelhagyó lesz A napokban vihart kavart az egyik politikus azon kijelentése, hogy el kellene bocsátani a pá­lyára alkalmatlan pedagóguso­kat. Arról, hogy miként, milyen szempontok alapján kellene egyeseket eltanácsolni az iskolá­ból keveset hallani. Arról azon­ban igen, hogy réges rég elve­szett a szakma presztízse, keve­set keresnek a pedagógusok, aki tehetséges volt, régen ott­hagyta a pályát, s mással foglal­kozik. Évente úgy tízezer diákot vesznek fel idehaza pedagógus- képző szakokra, miközben csak háromezren mennek nyugdíjba a sulikból. Hogy mi lesz azzal a hétezerrel, akinek nem jut ál­lás? Ők eleve nem is helyezked­nek el. Vagyis feleslegesen kidob a magyar állam a magyar adófi­zetők pénzéből több milliárd fo­rintot évente az ilyenek képzésé­re. És itt jön több megválaszolat­lan kérdés. Ha nem kell annyi pedagógus, akkor minek veszik fel a fiatalokat? Miért finanszí­rozzák ebben az országban a munkanélküli diplomások kép­zését? Abban nem bízok, hogy valaki ezt a pazarlást megállítja. Egy olyan országban, ahol az erede­tileg 190 milliárd forintba kerü­lő 4-es metrót 500 milliárdért építik ki, évi hétezer elhelyez­kedni nem tudó tanár taníttatá­sa szinte nem is tétel. m -a -t

Next

/
Thumbnails
Contents