Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-09 / 7. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 9., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Csökkent a vírus ereje, februárig lesz oltópont DÉL-PEST MEGYE / CEGLÉD A kistérség lakosságát ellátó ceglédi kórházban negyven­ágyas osztályt alakítottak ki az influenzában megbetege- dőknek. Szövődmények mi­att eddig még senkit nem utaltak be. A kórházban ja­nuár végéig tartják fenn az oltópontot. (M. J.) Áremelést fontolgatnak a taxisok Kecskemét Tarifaemelésről döntenek szerdán délután a kecskeméti taxisok. A Hírős Gong és a Zebra vezetői el­mondták: kényszerhelyzet­ben vannak. Az üzemanyag árának drasztikus növeke­déséből fakadó kiadásokat ugyanis szinte már lehetet­len kigazdálkodniuk. (G. S.) Hangverseny lesz a templomban bátya Újévi koncert lesz ma este 18 órától a településen a katolikus templomban a helyi Danubia Ifjúsági Fú­vószenekar közreműködésé­vel. (szbz) Nem szalajtanák el a fejlesztési forrásokat csemő A községfejlesztés­hez kínálkozó állami forrá­sok elnyeréséhez szükséges önerőt feltétlenül biztosíta­ni kell - szögezte le a kép­viselő-testület idei költség- vetésük tervezésekor. Most a Petőfi utcai volt szolgálati lakás közösségi házzá ala­kítására, a helytörténeti gyűjtemény részére pedig a Deák-féle ingatlan felújítá­sára pályáznak. Továbbá igényelnek állami forrást a Gyüge dűlő útjának burko­lására is. (M. J.) További hírek a BA0N.hu hírportálon KÖZÉLETI HÍK • Dr. Thürmer Gyula január 12-én, 10.00 órakor „Az Elsik­kasztott Ország” című könyvét ismerteti és dedikálja Kecske­méten, a Liberté kávéházban. Kérdéseket lehet feltenni. ▲ (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS.) Ki fizeti a jelzőrendszert? szociális gondozás A bővítés helyett most csökkenhet az ellátás Az év elejével megszűnt a házi jelzó'rendszeres segít­ségnyújtás normatív támo­gatása. Miklay Jenő Kecskeméten az önkormányzat majdnem 150 személyről, a Fel­ső-kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás pe­dig tíz településen mintegy 500 idős, beteg emberről gondosko­dik a házi jelzőrendszeres segít­ségnyújtó szolgálat által. Aranyi János, a kistérségi tár­sulás elnöke azt mondja, náluk bevált a jelzőrendszer, a társulás egyik legfontosabb törekvése az, hogy tovább szélesítsék az ellá­tás körét, mert igen nagy az igény rá. Főleg a külterületen élő idős emberek számára nyújta­nak ily módon komoly biztonsá­got és azonnali segítséget, ami­kor bajba kerülnek. A jelzőrendszeres segítség- nyújtás eddig államinormatív tá­mogatást kapott, 2005-ben még 200 ezer forintot fejenként. Ta­valy már 29 ezer forintra csök­kent az eredeti összeg. A hálózat működtetésére ezentúl pályázni lehet, de egyelőre nem tudni, hogy mennyi forrás áll majd ren­delkezésre. Az viszont biztos, hogy a majdani nyerteseknek az állam utólag finanszírozza a költ­ségeket. Ez sok önkormányzat­nak problémás lehet, mert nin­csenek tartalékaik az előlegezés­re. Az önkormányzatoknál, illet­ve a kistérségi társaságoknál, mindenütt, ahol'fenntartják e szolgálatot, attól tartanak, hogy a pályázati források korántsem fe­dezik majd a fenntartás költsége­it. Ezért elképzelhető, hogy csak Házi segítségnyújtó jelzőrendszer az idősek számára. Főleg a külterü­leten élő idős emberek számára nyújtanak ily módon komoly biztonsá­got és azonnali segítséget, amikor bajba kerülnek. A képen Bak Klára, egri készenléti gondozónő. ott marad meg a házi jelzőrend­szer, ahol az önkormányzat tudja azt finanszírozni. Ha pedig nem, akkor jószerével az idős emberek­nek kell állniuk a rájuk eső, évi körülbelül 200 ezer forintot.- Ezekben a napokban még nem tudunk választ adni arra, hogy a normatíva megvonását miként tudjuk ellentételezni. Sok múlhat azon, hogy valóságosan mennyivel csökkenti a kormány az önkormányzatok támogatását - mondja Aranyi János. - Most összesen 70-80 milliárd forint el­vonását emlegetik, ez pedig elég nagy összeg ahhoz, hogy számol­hassunk a jelzőrendszer norma- tívájaként kapott pénz elvesztésé­vel. Természetesen pályázunk majd a forrásokra, hiszen ahogy tudjuk, az egyedi kérelmek alap­ján minden ilyen szolgálat pénz­hez juthat, de feltehetően az eddi­ginél jóval kevesebbre. Ezért szá­molnunk kell azzal is, hogy a költ­ségek csökkentése érdekében bő­vítés helyett inkább szűkítenünk kell az ellátást. A nap 24 orajaban ké­szenlétben áll a szociális gondozó arra az esetre, ha a gondozott idősektől segélyhívás érkezne Magukra hagyottak kapaszkodója AZ EGYÉNI JELZŐKÉSZÜLÉKEK igen praktikusak. Úgy is mondhat­juk: az idősek, betegek maguk­ra hagyatottak kapaszkodója, főleg a szórványtelepüléseken, a tanyákon. Rosszullét esetén, vagy ha valamilyen baleset éri az illetőt, azonnal tudja jelezni a bajt a diszpécserszolgálatnak. Bárhol is tartózkodnak az ügye­letes gondozók, a központból azonnal tudják értesíteni, irá­nyítani őket. Ők a helyszínen döntenek arról, hogy szüksé­ges-e orvost vagy mentőt hívni. Jelzőrendszer házi gondozottaknak. Kovács János mutatja a segélyhívót. Urak és úrinők a volánnál hatvan pontban módosult ja­nuár elsejétől a KRESZ, pe­dig szerintem alapvetően az is elég lenne, ha egyeüen pontban módosítanának, de azt kivétel nélkül valameny- nyi közlekedő kötelezőnek érezné magára nézve, és ön­ként be is tartaná! jómagam autósként, kerék­párosként és gyalogosként is közlekedek. Tapasztalataim se így, se úgy nem kedvező­ek. Ki merem jelenteni: jócs­kán a levelibéka feneke alatt tanyázik a magyar közleke­déskultúra. Ha még valahol mélyen megtalálható egyál­talán... SZINTE KÖZHELY, de tény: gyakran agresszív, nemtörő­döm, magamutogató a ma­gyar autóvezető: sokan kizá­rólag a gázpedál tökig nyo­másában, vagy a csikorgó kerekes, full gázos indulás­ban tudnak jeleskedni, no és abban, miként szorítsák le autóstársaikat hatalmas te­repjárójukkal, vagy ijesszék halálra egy kis gázfröccsel a zebrán áthaladni szándéko­zó gyalogost. ez utóbbiak meg gyakran teljesen váratlanul, tiltott he­lyen bócorognak át akár a négysávos forgalmas utakon is; A kerekezők (magamat is beleértve és hozzászámítva) meg gyakran úgy vannak vele: itt még éppen be- és át­csusszanok, no és a forga­lommal szembe tekerni még nem a világ... alapvetően a hozzáállással, a gondolkodásmóddal van itt a baj. Ahogy az autók többet bírnak, valahogy a volánnál ülők arca is egyre nagyobb lett. Nagy autó, nagy pofa, túlzott önbizalom. Ez a jel­lemző ma az utakon, nem az előzékeny vezető. pedig szerintem elég lenne egy dologban változni: átko- zódás és tülekedés helyett másokat is embernek tartva, úriemberként is úrinőként közlekedni. Próbálják ki né­ha, csak egy napig! Higgyék el, nem is olyan nehéz! Az új KRESZ tulajdonképpen csak étlap változások A vasúti átjáró előtt lassítani már nem kell, csak figyelni VITRIOL Ha napnál világosabb, miért nem tesznek ellene a társadalmi építkezés irányítói? ► Folytatás az 1. oldalról Egy másik, kerékpárosokat is érintő pont, az új KRESZ a meg­engedett sebességüket 50 km/ h-ban maximálja. Több oktató megkérdezte, hogy az elektro­mos kerékpár miért nem minő­sül segéd-motorkerékpárnak. Nincs hangjuk, nagy sebesség­gel mennek, és még sisak sem kötelező rájuk. Ráadásul most már ötvennel is hajthatnak, ha nem szállítanak személyt, és si­sak van rajtuk, míg a segéd-mo­torkerékpárok csak negyvennel. Szilágyi Miklós elmondta, hogy az európai uniós jogszabá­lyok szerint minden állam ma­ga dönti el, hogy mennyit enged meg. Az uniós gyakorlat szerint kerékpárnak 300 W motortelje­sítményig minősül a jármű, ha pedállal is hajtható. Ha ennél több, akkor már segédmotor. A problémát sok esetben az jelen­ti, hogy az eladók az elektromos kerékpárok eladásánál nem tüntetik fel, hogy az adott kétke­rekű melyik kategóriába tarto­zik. Az autósokat nagyban érinti, hogy az új KRESZ szerint már a vasúti átjárót fokozott figyelem­mel kell megközelíteni. így a ko­rábbi, belterületen 30 km/h, külterületen 40 km/h helyett akár 50-nel vagy 90-nel is érkez­het az autó az átjáróba. A sofőr dönt saját megítélése szerint a sebességről. További fontos változások a KRESZ-ben: a gyalogosok védel­mét tovább erősítik az új szabá­lyok. Ezentúl már a polgárőrök is irányíthatják a forgalmat, ahol ezt jelzőtáblával jelezték. A közterület-felügyelők pedig a rendőrökkel majdnem meg­egyező hatáskörrel járhatnak el szabálysértésnél, majd az ügyet átadják a rendőrségnek. Változás az is, hogy 2500 kg helyett már csak a 3500 kg fe­letti járművek esetében érvé­nyes a sebességkorlátozás, azaz belterületen 50, autópályán 80 km/órával haladhat. így több kisteherautó is, amely nehe­zebb mint 2500 kg, de keve­sebb mint 3500 kg, ezentúl au­tópályán már 130 km/h-val is mehet. Nemes hagyomány: a lapok leg­első újévi számukban ünnepelve tudósítanak arról, hogy kik szü­lettek elsőkként az országban. (Petőfi, akinek dicső nevét la­punk viseli, szintén újévi aján­dék volt szüleinek) Sajnos aztán pár hét múlva az óév statisztikai adatai között az is bekerül az új­ságokba, hogy az előző évben mennyivel fogyott a népesség. Szívsajdító: egy-egy kisvárosnyi emberrel Ez fejlődésként, erősö­désként aligha értékelhető. Évente többen halnak meg ná­lunk, mint ahányan születnek Egyik államtitkárunk a napok­ban azt nyilatkozta, hogy 2010- ben a 60 év fölöttiek már többen lesznek, mint a 19 év alattiak S távolabbra tekintve még lesúj- tóbb arányokat prognosztizált. A lényeg: nem lesz elegendő mun­kaerő-utánpótlás. Ám ha ez nap­nál világosabb, akkor miért nem tesznek ellene, akik a társadalmi építkezést irányítják? Természe­tesen nem puszta politikai sóde­rolásra gondolok S miért lany­hul a gyermekvállalási kedv? Er­re átfogó, igaz választ csak tudós adhatna. En egyetlen konkrét pél­dát említenék. Egy ismerős höl­gyét, aki szeretne babát, de nem mer szülni, Miért? Fél, hogy utá­na nem veszik vissza a munka­helyére, vezetői beosztásába, me­lyért pedig keményen megdolgo­zott... Egyébként: Isten éltesse az újszülötteket! m A. T. S. Már az új szabályok ismeretéből vizsgáznak A Füredi Autósiskolánál már a tavaly decemberben meghirde­tett tanfolyamon tanulók is az új KRESZ szerint tanulnak Ez­zel párhuzamosan a tesztlapok is változnak, az első vizsga en­nek tükrében jövő hétfőn lesz, Kecskeméten. MAGYARVÁRI ANNAMÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents