Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-29 / 24. szám
1 BACS-KJSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KISKDN COUNTY A siker kulcsa A Petőfi Népe melléklete A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Ablak f 15 ÉVES A qb KAMARA 1995-2010 Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Tóth Kálmán utca 11/b Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet: www.bkmkik.hu IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM „Ti vagytok erre a tanúk” Lassan mindenki elfelejti a szent ünnep megnyugtató melegét. Már az újjászületési fogadalmaink is elkopnak. Beindult megint az irgalmatlan hajtás. Ütemesen zakatolnak a szívmotorok, s pumpálják belénk a jövedéki adótól (még) mentes, éltető energiát. Folytatódik az időszámítás. A miénk. Szinte hallani a biológiai óránk rabló ketyegését. A mutató pedig folyamatosan pörög. A szerkezet nem állhat le. Még egy pillanatnyi kihagyás is végzetes lehet. Számunkra. Itt, a térben, ahol minden percekben, órákban, években meghatározott. Csupa korlát, még akkor is, ha két évszázada megdőlt a matematikai végtelen fogalma. A nem-euklideszi geometria párhuzamosai egybefutnak az ifjú Bolyai bizonyítása szerint. És mi? Mi hol találkozunk? Néha az utcán, a munkahelyen, a képernyőkön. Máskor a virtuális sztrádákon szörfölve eszeveszett sebességgel. A világot is bejárjuk egy nap alatt hétszer hetvenhétszer, hisz már ez sem lehetetlen. Nem igényel pénzt sem, értéke fillérekben számlálható. Már minden más, mint nem is olyan régen, s csak a műhold keres nekünk közös csillagokat az egyre sötétülő égen. Mi nem! Belőlük már olvasni sem tudunk. Kis herceget is csak haszonlesésből küldünk világvégre, űrszállóban dőzsölni, nem pedig találgatni, hogy mi végre vagyunk. Itt. Ahol a kalapemelés már nem sikk, és a kézszorítás is gyakran erőszakos. Ahol a dicsértesséket, a békességet felváltó jó napot kívánok(!) is csak visszhang maradt. Sipos Zsolt titkár Nálunk az Isten szőlőtőre is alig akad. Kivágatták a gazdáinkkal komoly globális támogatás alatt. Ne teremjen gyümölcsöt, mert abból túl jó bor fakad. No, nem baj! Amíg egy-két munkás még fellelhető, marad kevéske remény, hogy a venyige rügye újra bomoljon, és egyszer nemesedjen. Áldozni pedig csak egy Úrnak fogunk továbbra is, két szín alatt, borral és kenyérrel. Ti legyetek erre a tanúk! (Lk 24,48) Kamarai gazdasági évnyitó Kalocsa Elmaradt reformok, betonba öntött milliárdok Parragh László - jobbról - szerint nem tudni, hogy túljutottunk-e a válságon. Az idei év még a válság jegyében telik. Megállt az ország gazdasági lecsúszása. A kiláboláshoz azonban fejlődés kell. Ez pedig a belső reformok eredményeként indulhat meg. Egyebek mellett erről is szó volt a kamarai évnyitón. Barta Zsolt A gazdasági válság egy évéről készítettek számvetést a kamara vezetői a múlt héten rendezett kalocsai évnyitó rendezvényen. Az érseki városháza dísztermében több mint száz, főként környékbeli vállalkozó hallgatta az előadásokat. Gaál lózsef megyei elnök ismertetőjében kijelentette, hogy az ország versenyképessége gyakorlatilag a román és a bulgár szintre zuhant vissza. A GDP 7,2 százalékkal csökkent, míg a munkanélküliség aránya 10,4 százalékra nőtt. A tőlünk eltérő gazdaságpolitikát folytató országokban nem volt ekkora a visszaesés. Például Lengyelországban tavaly 2 százalékos volt a termelés növekedése, az érték vélhetően az idén sem kisebb. De Szlovákiában is hasonlóan alakulnak majd a számok. Elemzéséhen arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az országok fejlődnek évtizedek óta kiszámíthatóan, ahol a vállalkozóknak az érdekképviselete stabil. Azaz, ahol a kamara erős jogosítványokkal rendelkezik, s ahol a kormányok komoly befolyásos partnerként kezelik a szervezetet, Gaál József hangsúlyozta, hogy erős nemzeti iparra van szükség. Egy brüsszeli számítás alapján megjegyezte, hogy egy ipari munkahely két másik, a szolgáltatásban működő munkahelyet is teremt, illetve tart fent. A hazai ipar megerősítése elképzelhetetlen patrióta szemléletű gazdaságpolitika-, illetve a kis- és közép- vállalkozók helyzetbe hozása nélkül. Ez a helyi megrendelések növekedése és a tőke helyben tartásával lehetséges részben. A fejlődés fontos szempontjaként emelte ki azt, hogy a kutatás- fejlesztésre a jelenleginél jóval nagyobb pénzeket kell szánni. Majd felhívta a figyelmet a kamara által létrehozott Hírős Beszállítói Klaszterra, mely a Daimler német nagyvállalat mellett, más beruházók partnere is kíván lenni. A német gazdaság alapvetően meghatározza a magyar fejlődési lehetőségeket. Ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke mondta, majd rövid elemzésben vázolta a kontinens legerősebb országának az idei kilátásait. Az idén Németország 2 százalékos fejlődésre számíthat. A gazdaság néhány ágazata, a vegyipar, a fémgyártás és -feldolgozás túljutott a hullámvölgyön. A válság elkerülte az élelmiszer-feldolgozó ipart, a kiskereskedelmet, az energiatermelést. A gépipar és a haszon- és légijárműgyártás viszont nem növekszik. Ennek ellenére a németek még nem jutottak túl a válságon, de a visszaesés mértékét tompították. A hazai helyzettel kapcsolatban elmondta: még nem tudni, hogy túljutottunk-e a mélyponton. Az elbocsátások talán a tavasszal leállnak. A cégek beruházási hajlandósága alacsony, építési- és gépiberuházások csökkennek. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban megjegyezte: mivel nem indult el a nagy elosztó és közigazgatási rendszerek átalakítása, ezért ugyanazok a problémák nehezítik a helyzetünket, amelyek miatt 2006-tól felerősödött az eladósodás, illetve leállt a gazdaság fejlődése. Arról is szólt, miért nem érzi a gazdaság annak a 8 ezer milliárd forintnak a jótékony hatását, amit az uniótól kapunk. A pénzek harmadából utakat építünk a közlekedést fejlesztjük, ahelyett, hogy a termelőcégek technológiai fejlesztésére költenénk. A betonba öntött milliárdok pedig nem termelnek hasznot. Mérleget vont Parragh László az mkik elnöke szerint: a Bajnai kormány tevékenysége során a gazdasági visszaesésünk megállt. Az egyensúly megteremtődött, de középtávon nem tartható fenn. Feltéve, hogy elindulnak az évtizede elhalasztott reformok. A közterhek átrendezése helyes folyamat. A jelenlegi segélyrendszer olyan, hogy nem éri meg dolgozni. Nincsenek érdemi gazdaságélénkítő intézkedések. A vállalkozók érdeklődve hallgatták, vajon mi várható az idei évben Azok az országok fejlődnek évtizedek óta kiszámíthatóan, ahol a vállalkozóknak az érdekképviselete stabil, ott ahol a kamara erős. 2010-a változások éve lesz „Ha egy görbe botot ki akarsz egyenesíteni, először hajlítsd az ellenkező oldalra”, mondja a kínai mondás. A gondolat illik az elmúlt két évtizedre és a mai magyar valóságra. Hogyan? A „jóléti” szocializmus mint görbeség az ország polgárai számára politikai és lelki értelemben elnyomórendszerként működött, de garantált egy közepesen alacsony életszínvonalat. Végül vereséget szenvedett a nemzetközi gazdasági versenyben. Viszonylag magas adósságállománnyal, de jelentős közösségi vagyonnal és vállalkozói lelkesedéssel vágtunk neki a „görbeség eltüntetésének”. Hittük, hogy évtizedes távlatban majd az élet minden vonatkozásában az osztrák színvonal lesz jellemző országunkban is. Az eltelt húsz év (reménykeltő szakaszokkal) végeredményeként sikerült eljutni oda, hogy országunkat horribilis adósság terheli, súlyosan érinti a gazdasági válság. Szinte nullára apadt az állami vagyon. Mindezt tetézi egy mély erkölcsi, morális és értékválság. Eljutottunk az „átgör- bítés” állapotába? Egyértelművé vált, hogy a piac mindenhatóságát hirdető neoliberális gazdasági eszme megbukott. Most kellene következnie a „kiegyenesedésnek". A szabályozottan szabad gazdaság visszaállítását hirdetik ismert gazdasági szakemberek is, mint pl. Soros György. Gaál József Nálunk is megjelentek a tisztulás jelei, hiszen naponta derül fény újabb és újabb „BKV- ügyre”, vagy tanácsadó botrányra. Fontos a költségvetési egyensúly megteremtése is, de a reál- gazdaság számára a legfontosabbak között kettő dolog említendő: piac, valamint méltányos és kiszámítható adó és szabályzórendszer. Az elsőn segíthet a patrióta hozzáállás, ez az állam, az önkormányzatok képviselői és a polgárok részéről nagyrészt szándék kérdése. Szabad a piac, de amikor megvásárolunk egy liter tejet, vagy doboz festéket, tudnunk kell, hogy ezzel egyben munkahelyek sorsáról is döntöttünk! ► FOLYTATÁS: IV. OLDAL
