Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-05 / 3. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 5., KEDD SEGÍTÜNK! Ajándék lónak ne nézd a fogát, azaz panaszra nincs lehetőség Védett kor csak elméletben munkaügy Az a biztos, ha a tapasztalata miatt tartják meg Három éve annak, hogy egy olvasónk részt vett egy autóbuszos utazással egybekötött árubemutatón. Ott banki gyorskölcsönre, 124 havi törlesztőrészletre vásároltak két kuktát. Az akció keretében kaptak mellé ajándékba egy 15 literes fazekat, melyre haminc év garanciát mondott a forgalmazó. A gond ezzel az ajándék fazékkal van, amely lényegében egy selejtes termék. Már az első használat után repedések jelentek meg körbe a peremén. Ösz- szesen talán négy alkalommal használták a fazekat, az utolsó főzésénél azonban az edény szinte szétnyílt. A pórul járt panaszos ezek után reklamálni szeretett volna. Csakhogy a szerződésben szereplő telefonszámon az áru- bemutatós kirándulást szervező cég elérhetetlen. Ugyanez a helyzet a budapesti levelezési címmel is. Olvasónk ajánlott levelét a posta visszahozta. A vevő próbálkozott a szigetvári központi címmel is. Onnan a küldemény ugyan nem érkezett vissza, de válasz sem jött, immár egy éve. ■ Harminc év garanciáról beszéltek, ehhez képest négy használat után szétnyílt. így aztán hiába ígértek harminc év garanciát az ajándék fazékra, azt olvasónk nem tudja érvényesíteni, mert nincs kinél. A kérdés: hova fordulhat panaszával? A vásárlásoknál gondoskodni kell arról, hogy a vevő érvényesíteni tudja a garanciális igényét, és ezt az áru kísérőpapírjain szerepeltetni kell. Ebben az esetben azonban olvasónk gyakorlatilag sehova sem fordulhat a panaszával. Az a gond, hogy itt lényegében ajándékról van szó. Ha olvasónknak a megvásárolt kuktákkal volna gondja, az más szituáció lenne. A minőségi kifogás azonban egy ajándéknál, tehát olyasminél, amiért olvasónk nem fizetett, nem merülhet fel. így követelményeket támasztani sem lehet. Még az sem működő megoldás, hogy olvasónk arra hivatkozzon, miszerint kizárólag az ajándék reményében állt rá a kuktavásárlásra. Ez tehát tipikusan az a szituáció, amire azt mondhatjuk, hogy a kérdezőnek nem volt szerencséje. válság az autóipari beszállítókat különösen érintette _ Sokan reménykednek abban, hogy védett korban vannak, ezért nem kerülhetnek utcára. A gyakorlat azonban mást mutat. Munkatársunktól Köztudott, hogy a válság kisebb- nagyobb mértékben minden céget, vállalkozást érint. Ez alól az az autóiparban tevékenykedő társaság sem kivétel, ahol az egyik olvasónk dolgozik. A vezetés kénytelen a folyamatos létszámleépítést végrehajtani. Olvasónk most 58 éves, és tudni szeretné, hogy mi vár rá, ha ő is utcára kerülne. Az egyik kérdése, hogy rá vonatkozik-e a védett kor. Ezenkívül azt is tudni szeretné, hogy ha majd megszűnik az álláskeresési járadéka, akkor milyen esélyei lesznek, hova fordulhat. A kérdező egyébként öt gyereket nevelt fel, ezekből kettővel volt gyesen. Kíváncsi rá, hogy ez a nyugdíjnál korkedvezményre feljogosítja-e. A védett kor elméletileg létezik ugyan, de a gyakorlatban ez senkit nem véd meg az elbocsátástól. Egy tömeges létszámleépítés vagy például a munkakör megszűnése esetén a védett korban lévő ugyanúgy állás nélkül maradhat. Ez a kitétel egyébként a munka törvénykönyvéből valószínűleg kikerül majd, hiszen a szabályokat a piac, a verseny diktálja. A védett kornak igazából akkor volna jelentősége, ha Ha van szakmája, akkor nem feltétlenül kell segélyekből tengődnie. az adott munkavállaló nem azért nem kerül ki egy cégtől, mert idős, hanem azért, mert a munkája, a tudása, a tapasztalata nélkülözhetetlenné teszi őt. Azt megjósolni pedig lehetetlen, hogy mi lesz olvasónkkal, ha majd az álláskeresési járadéka is megszűnik. Amíg regisztrált munka- nélküli, addig a munkaügyi központ segítségére biztosan számíthat. Azt követően az önkormányzatot érdemes felkeresnie. Mivel a levele alapján feltételezhető, hogy van szakmája, ezért remélhetőleg nem kell majd hosszú ideig segélyekből tengődnie. Ami a nyugdíjat illeti: a gyerekek felnevelésének a szolgálati időnél van jelentősége, de soha nem azt jelenti, hogy hamarabb elmehet nyugdíjba. Ilyen jellegű kedvezmény tehát nem létezik. Olvasónk pedig 58 évesen előre hozott öregségi nyugdíjra még nem jogosult. Lehet próbálkozni a korengedményes nyugdíjazással olvasónk egy lehetőséggel számolhat még, ez pedig az úgynevezett korengedményes nyugdíjazás. Ez lényegében arml szól, miszerint a munkáltatónak kell vállalnia, hogy fizeti a nyugdíjat mindaddig, míg olvasónk be nem tölti az előre hozott öregségi nyugdíjra vonatkozó korhatárt. Ilyen megállapodásba ritkán mennek bele a munkáltatók, de azért érdemes megpróbálni A korengedményes nyugdíj szabályai egyébként január l-jétől változtak. Ami a feltételeket illeti: az élhet ezzel a lehetőséggel, aki év végéig betölti az 57 évet, és addig a határidőig minimum 37 év szolgálati időt szerez. Ezenkívül a regionális munkaügyi központ felé be kell jelenteni azt a szándékot, hogy a munkáltató és a munkavállaló ilyen megállapodást köt Ezt a bejelentést a szerződés meg kötése előtt harminc nappal megkell tenni. A munkaügyi központ húsz napon belül küld egy tájékoztatást a szóba jöhető munkalehetőségekről. További feltétel, hogy a megkötött megállapodást év végéig el kell juttatni a nyugdíjbiztosítóhoz. A szolgáltató követelheti majd a tartozást az új szerződéssel Számos társasházat érint az a probléma, mely egyik olvasónkat is foglalkoztatja. Az ő lakóközösségük most költségmegosztó számlázásra szeretne szerződést kötni a Bácsvíz Zrt.-vel. Ez azt jelenti majd, hogy a vízdíjnál a főmérőre változatlanul a társasház állna szerződésben a szolgáltatóval, a lakásokban lévő órákra viszont a tulajdonosok egyenként kötnének szerződést. Mint ismeretes: szinte nincs olyan társasház, ahol minden tulajdonos becsülettel fizetné a vízdíjat. Jelenleg még az a helyzet, hogy a szóban forgó társasház próbálja behajtani a tartozást. A kérdés viszont az, hogy ez miként működik, ha majd a tulajdonosok kötnek szerződést a Bácsvízzel. Akkor is a társasháznak kell szenvednie a nem fizetőkkel? ■ Minden attól függ, hogy ki kivel áll szerződésben. A szolgáltatási szerződéseket a társasházaknál két formában kötik. Az egyik módszer az, hogy a társasház a szerződő fél, ahogy ez az olvasónk által említett házban jelenleg is működik. Ott a szolgáltató a társasházzal áll jogviszonyban, a társasház pedig a lakóközösségen belül úgy oldja meg a gondokat, ahogy tudja. A másik lehetőség, melyre az említett társasház most szeretne átállni. Ha ez megtörténik, akkor a társasháznak csak a lakáson belüli mérők és a főmérő közötti különbö- zetet kell megfizetnie, hiszen arra van szerződése. Mivel pedig a tulajdonosok közvetlenül a szolgáltatóval állnak majd szerződésben, vele vannak jogviszonyban, ezért a hátralék, a késedelmi kamat miatt a szolgáltatónak fáj majd a feje. A lényeg tehát mindig az, hogy ki kivel van szerződéses jogviszonyban. Jó példa erre, amikor egy kistelepülésen a szemét- szállításra az ott élők az önkormányzattal kötnek szerződést, az önkormányzat pedig a szolgáltatást végző céggel. Ilyenkor a lakosság legfeljebb az önkormányzatnál tehet panaszt, amit a hivatal továbbít a szolgáltatónak, hiszen mindenki csak attól követelhet, akivel megállapodása van. Rosszul járnak a kisebb lakások nyugdíjas tulajdonosai társasház A lépcsőház nyílászáróiról nem is döntöttek, ehhez képest mindenki ugyanannyit fizet A legtöbb társasházban gondot okoz, hogy minek alapján, és milyen arányban fizessék a különböző közös költségeket. Egyik olvasónk egy ilyen helyzetről számolt be. A házban 34,55 és 65 négyzetméteres lakások vannak. A legkisebbekben jellemzően nyugdíjasok élnek. Mivel a lakóközösségben kisebbségben vannak a kis lakások tulajdonosai, ezért általában olyan döntések születnek, melyekkel ők járnak rosszul. Mivel pedig idős emberekről van szó, ők nem is vállalják fel a konfliktusokat. Legutóbb, a panelprogram kapcsán azonban olyan helyzetbe keveredtek, amelyet végképp nem akarnak szó nélkül hagyni. A lakógyűlésen részt vett a pályázat írója is, és megszavazták, hogy a fizetendő önrész a tulajdoni hányad alapján lesz szétosztva. A lépcsőház nyílászáróinak cseréjéről viszont külön nem szavaztak. Ezek után a pályázati anyagba az került be, hogy a közösnek számító nyílászárók cseréjének költsége lakásonként egységesen 86 ezer forint lesz. Itt tehát - túl azon, hogy döntés nem született - még a tulajdoni hányadot ■ Ha már nem volt döntés, legalább az általános szabályoknak kellett volna érvényesülniük. A panelprogram jó dolog, de a költségeken megegyezni bajos sem vették figyelembe! A kérdés az, hogy el kell-e fogadniuk a kisebbségben lévőknek ezt a méltánytalan döntést. Ebbe semmiképpen sem szabad beletörődni. Szó sincs arról, hogy döntést kellene elfogadni, hiszen - mint olvasónk is írja - nem is volt döntés. Ez tehát az egyik hiba, hiszen felvetődik a kérdés, hogy minek alapján került a pályázati anyagba a lakásonkénti 86 ezer forint. A másik hiba: ha már nem döntöttek, akkor az általános szabályoknak kell érvényesülniük, jelen esetben tulajdoni hányad alapján kellett volna a lépcsőházi nyílászárók cseréjének költségét is elosztani. A kisebb lakások tulajdonosai ezek után űj egyezséget követelhetnek. Ha ez nem sikerül, akkor akár bírósághoz is fordulhatnak. Attól nem kell tartani, hogy egy esetleges per befolyásolja majd a felújítási pályázatot, hiszen perbejegyzés ettől még magára az épületre nem kerül. Ez mindösz- sze a tulajdonosok jogi vitája. AZ OLDAL DR. ADORJÁN MIHÁLY ÜGYVÉD JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: TAKÁCS VALENTINA
