Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
RIPORT Németh József „Az esti híradó után visszamegyek még az üzembe dolgozni - ügyeskedésből nem származik valódi haszon - bárki van hatalmon, nekünk dolgoznunk kell” A MAGYAR PAPRIKA ÍZE A LEGJOBB A hazai őrölt fűszerpaprika-piac háromnegyedét felügyelik a Németh József érdekeltségei körébe tartozó cégek. Barta Zsolt- Na, nézze meg a kezeimet. Mit lát?- Halvány pirosak a tenyerei. Talán paprikázott? - kérdezem. - Dehogy. Éppen vassal dolgoztam- mondja Németh József, aki a sükösdi Házi Piros Paprika Kiknek az egyedüli tulajdonosa. Belső kényszer mozgat, mindig kell valamit csinálnom. Esténként, a TV-híradó megtekintése után is gyakran kimegyek az üzembe, munkásruhába öltözők, s próbálok valami hasznosat tenni - mondja, amikor Kalocsán, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. telepén találkoztunk Mielőtt leülnénk beszélgetni az üzem irodaépületében, benéz egy-két helyiségbe. Helyet keres, hogy nyugodt körülmények között beszélgethessünk. Itt ugyanis nincs irodája. Állandóan jön megy, nincs ideje arra, hogy az asztal mellett töltse a drága idejét. Reggel ötkor kel, háromnegyed hatkor már a dolgozók körében issza a kávéját a sükösdi telepen. Leállni, lazítani nem lehet, még télen sem megy pihenni. Azt mondja, a munka az élete, így érzi jól magát. Németh József első ránézésre olyan, mint egy igazi pörgős mesterember. Pedig végzettsége szerint agrármérnök és közgazdász. Munkatársaival közvetlen a kapcsolata. Amikor Kalocsán lemegyünk az üzembe, a dolgozókkal úgy beszélget, mint régi ismerősökkel. Közben látni, hogy valamin töri a fejét. Miközben hallgatja a gyártásvezető tájékoztatóját, máris előrukkol egy ötlettel egy felvetődött probléma megoldására. A dolgokról konkrét elképzelése van, de minden jó ötHa nem kellene aludni, Németh József végigdolgozná az egész napot letre vevő. A cégcsoporton belül előállított termékek piacán ugyanis nagy a verseny. A vevőkért óriási harcot folytatnak a piac többi szereplőjével. A tulajdonos azt mondja, hogy aki innovatívabb, aki gyorsabb, aki ismertebb, akinek jók az árai, az a győztes. Itt Kalocsán készül az új slágertermékük, a ketchup. Ez azonban nem szorítja háttérbe a fűszerpaprika, és a többi termék gyártását. Ez a termék, csak az egyik lehetséges iránya a forgalom bővítésének, csakúgy, mint a majonéz, a mustár és egyéb krémkészítmények gyártása. Egy lábon nem lehet állni a mai világban - mondja Németh József. A cégcsoport vállalataitól ételkonzervek, fűszerkeverékek, ételízesítők, zöldségszárítmá- nyok sokféle változatban kerülnek a fogyasztókhoz, nagykereskedőkhöz, gyártókhoz. A Sükösdön született Németh József családjában már a nagyszülők is foglalkoztak házi őrölt pirospaprika készítésével. A rendszerváltás előtt, a helyi szövetkezet főagronómusaként rálátása volt a nagyüzemi termelésre. Az 1990-ben alakult Házi Piros Paprika Kft. a fűszerpaprika-gyártás családi és a nagyüzemi technológiájának vegyítésével kezdte meg tevékenységét. Hosszúkás hálókban fellógatva szárította a paprikát, úgy mint a családi házaknál. Igaz nem 2-300 kilónyit, hanem 5- 6000 mázsát fűztek fel és hálóztak be már az első időkben. Ezután kis kiszerelésben a családokat megcélozva őrölt borsot, köményt, mindenféle őrölt fűszert, szárított petrezselymet, és szárított kaprot is forgalmaztak Házi Arany márkanévvel. A versenytársaknál olcsóbb árakat elérve több nagy üzletláncba is bekerültek. De nem elég bekerülni, az ottani pozíciót meg is kell tartani. Ez pedig nem egyszerű. A hazai paprika drágább lett 30 százalékkal, mint a délamerikai, afrikai vagy a kínai, ahol alacsonyabbak a munkabérek, a melegebb éghajlat miatt olcsóbb a szárítás. A cégvezető azonban bizakodó: lehet, hogy a fűszerpaprikák közül nem a magyar paprika színe a legpirosabb, az íze azonban verhetetlen, jobb mint az összes külhoni terméké.- Ma a világpiacon az vásárol magyar fűszerpaprikát, aki semmiképpen nem akar engedni a minőségből, teszi hozzá. A teljes forgalom negyedét kitevő export többsége ipari felhasználókhoz kerül, akik chipsekben vagy ketchupokban illetve levesporokban használják a paprikát. Németh József azt vallja hogy megállni nem lehet, az egyenlő a lemaradással. A hazai fűszerpaprika-termelés stabilizálása érdekében 2006-ban a Házi Piros Paprika Kft. többségi tulajdont szerzett a Szegedi Paprika Zrt- ben, majd 2007-ben a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.-ben. Mindkét cég ma már nyereséges. Amikor arról kérdezem, hogy mi a véleménye a gazdasági válságról tömören annyit válaszol: igazi haszon csak termelésből származhat, nem pedig spekulációból, és az ügyeskedésből. Úgy tűnik sokan elfelejtették mind itthon mind külföldön: csak a munkából lehet megélni - mondta végül Németh József. Az első millió és az autók sok vállalkozó, amikor nagyobb összeghez jut elcsábul, fogalmazza meg tapasztalatát Németh József. Nagy autót vesz, extra dolgokra költi, nem pedig visszaforgatja pénzét a vállalkozásába. Holott éveken keresztül vissza kell tenni a nyereséget az üzletbe azért, hogy hosszú távon működhessen, és onnan jövedelmet eredményezzen. Én is így cselekedtem, 1994- ig Wartburggal jártam, igaz az már négyütemű volt. Tartottam egy ünnepi autót is, egy Zsigulit, de azt kíméltem. Teherautóval Roburral, meg Zsukkal szállítottam évekig a termékeinket. 1994-ben vettem egy Mercedes személyautót, ünneplő kocsinak használtam, jelenleg a családom tagjai vezetik. Magánemberként ma már egy S400-as Mercedesem van ami most ötéves. Vállalati járműként egy már fiatalnak éppen nem mondható BMW-t vezetek. B IMílV.tTlt.Wti- Paprika: a csípősét vagy az édeset szereti?- Az édeset kedvelem.- Munkanélküliség?- Nem alibi, hanem versenyképes termékgyártó munkahelyeket kell teremteni.- Béremelés?- Idehaza lehetséges, de szigorúan a teljesítményhez kell kötni.- Korrupció?- A mi szakmánkban ez nem jellemző.- Vörös, fehér, t zé?- Vörös, mértéktartóan.- Mennyi a mérték?- Néhány palacknál többet nem ittam meg életemben.- Politika? Nem vonzott sosem,, te Kormány?- Bármilyen van, nekünk dolgozni kell.-Tél?- Nem szeretem, mert a mezőgazdasági termelésben, a vállalkozásomban mindig bajokat okozott nekem. Németh József Eladtuk a családi ezüstöt, az adósságunk mégis óriási kovács árpád Nyolc hónapnyi ellátásra elég a nyugdíjbefizetés, a felsőoktatásba a tehetségtelenek is bejutnak Ugyanott tartunk, mint 1995- ben a Bokros-csomag bevezetése előtt. Oly mértékű az ország eladósodottsági mértéke. Csak míg annak idején az állami vagyon értékesítése révén sikerült lefaragnunk a hiteleinkből, mára már szinte semmink sem maradt. Feléltük a családi ezüstneműt - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék egykori elnöke Kecskeméten, a megyei közgazdasági társaság ülésén. Bár a politikusok folyamatosan halogatják, a reformokat nem lehet megúszni, fogalmazott a vendég. Idetartozik a nyugdíj- rendszer átalakítása is. Ma ugyanis mindössze 8 havi nyugdíjat lehet kifizetni abból a pénzből, ami az aktív dolgozók járadékfizetéséből rendszeresen beérkezik az államkasszába. A 13. havi nyugdíj eltörlése is pont ennek a helyzetnek köszönhető. Halaszthatatlanok a teendők az egészségügy területén is. Bár mindenki az ingyenes ellátás mellett kardoskodik, arról a politikusok elfelejtkeznek, hogy a kiadások 30 százalékát a betegek saját zsebből térítik. Legyen az paraszolvencia, egészségpénztári szolgáltatás, vagy akár magánorvosi rendelés költsége. Az előadó megemlítette, hogy a hazai társadalombiztosítási Kovács Árpád rendszer nem képes fenntartani a jelenlegi 180 kórházat. Ez az egészségügyi hálózat még az atomháborús fenyegetettség idején alakult ki egészen más igények alapján. Rengeteget költünk rá, miközben a gyógyítás technika színvonalának az emelésére talán pont emiatt nem futja. A felsőoktatás szintúgy pazarló. A szegedi egyetemen tanító Kovács Árpád szerint a hazai oktatás az elmúlt években jelentősen romlott, ezen nem lehet csodálkozni, mert a tehetségtelen fiatalokat is felveszik, ha utána az intézmény az államtól megkaphatja a fejkvótát. A problémák között azt is megemlítette, hogy idehaza 800 ezren tartoznak az adóságukat törleszteni nem tudók táborába. A bankok a problémákat úgy hidalják át, hogy a hiányzó összeget egész egyszerűen ráterhelik a még fizetni éppen képes személyekre, cégekre. Szólt a roma kérdés megoldásának a szükségességéről. Megjegyezte, hogy nem etnikai, hanem életforma kérdésről van szó. Azaz a változásokat itt kellene kezdeni. Súlyos problémaként említette az előadó azt is, hogy a jó szakemberek elhagyják az országot. Történelmi példaként hozta fel a monarchia időszakát, amikor milliós létszámban települtek ki magyarországi állampolgárok Amerikába. Ahogy az előadó fogalmazott: azok hagyták, hagyják el a szülőföldjüket, akik a leginkább vállalkozó szelleműek, és motorjai lehetnének az ország megújulásának. Elemzéséből kiderült, hogy az ország a korábbi félperifériális helyzetéből, a periféria irányába sodródik. Előadásának a végén azt mondta, olyan társadalmi közmegegyezésre lenne szükség, mint ami a 19. század végén jellemezte az országot. Akkor az 1880-as évek pénzügyi államcsődjétől egy összefogás mentette meg részben az államot. Erre talán most is lehetőség nyílhat. ■ Barta Zsolt
