Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-25 / 20. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Hírszínház negyedszerre - szavazás pénteken Meglepő és mulatságos - az előadás sztárvendége: Puskás Péter. Negyedik előadásához érkezett a Hírszínház! A kecskeméti Ka­tona József Színház és a Petőfi Népe közös kezdeményezésében életre hívott sorozatnak a követ­kező előadása január 31-én, este 7-kor lesz a Kamaraszínházban. A hét legfontosabb kérdése, hogy melyik legyen az a megle­pő és mulatságos Petőfi Népe- hír, amelyből alig másfél nap alatt színdarabot ír Réczei Ta­más művészeti vezető és Hárs Anna dramaturg. S amelyet az­tán vasárnap este mutat be a tár­sulat - reményeink szerint az eddigiekhez hasonlóan - a kö­zönség nagy derültségére. Olvasóink pénteki lapszá­munkban találhatják meg azt a három hírt, amelyet a hét ese­ményei közül kiválasztunk, s amelyre várjuk szavazataikat a BAON.hu-n. Amelyik hír a legtöbb közönségszavazatot kapja pén­tek éjfélig, abból készül színda­rab. Érdemes igyekezni, hiszen az első 10 szavazó két-két jegyet nyer az előadásra, amelyet va­sárnap 18.30-ig vehet át a hely­színen, a Kelemen László Kama­raszínházban. A darab rendezőjét, Réczei Ta­mást, a szavazás lezárulta után, tehát szombat hajnalban értesí­ti szerkesztőségünk arról, hogy melyik téma nyert. Ekkor kez­dődhet a színdarabírás. A társu­lat szombaton reggel kap értesí­tést a szereposztásról, s még az­nap kezdődik az éjszakába nyú­ló próba. ■ Koncertbevételből orgonát összefogás Jó zene van, jó előadók vannak, jó hangszer is kellene Tóth Menyhért emlékezete - Megjelent a Forrás új száma nek ellenére igazi művészek, hangszerük professzionális mes­terei, akik igen magas színvona­lon zenélnek - veszi át a szót Fe­hérvári Gábor zenetanár, kántor, az Évszázadok Muzsikája hang­versenysorozat szervezője. - Leg­utóbb Mali Katalin orgonamű­vész, a Tihanyi Apátsági temp­lom orgonistája volt vendégünk, aki kecskeméti származású és di­ákéveiben a piarista templom or­gonáján is sokat gyakorolt. Idén­re eddig hat koncertfellépőt nyer­tek meg. Hallható lesz Deákné dr. Kecskés Mónika, aki orgo­nából doktorált és két nemzet­közi orgonaverseny nyertese, Ruppert István győri tanszékve­zető professzor, valamint a har­mincéves jubileumát ünneplő Renaissance Consort együttes. Egy új, mechani-' kus ve­zérlésű hangszer építése lehetne a hosszú távú megoldás Nyolc éve dolgozik néhány lelkes adománygyűjtő, hogy újraépülhessen a kecskeméti Piarista temp­lom orgonája. Hangver­senysorozatot hívtak életre, évente több színvonalas or­gonakoncertet szerveznek a zenebarátoknak. Popovics Zsuzsanna- Orgonánk gyári hibás, mint a Trabant - viccelődik bánatán Terenyei László piarista kántor, a Kecskeméti Piarista Templom Új Orgoná­jáért Alapítvány egyik alapítója. A pneumatikus rendszerű hang­szer billentyűi levegőnyomás ál­tal szabályozzák a sípokat meg­szólaltató szelepeket, és a széllá­dák részegységei sem egyszerre lépnek működésbe, ami megne­hezíti a játékot, ráadásul a hang­zás sem tökéletes. Egy új, mechanikus vezérlésű hangszer építése lehetne a hosz- szú távú megoldás, ami az alapít­vány célja. A másfélszáz éves or­gonaszekrény műemlék, így meg kell őrizni, ami nehezíti a kivitelezést. A meglévő korpusz­ba hatvanmillióért építenének új hangszert a mesterek. Az építés­hez szükséges összeg negyede gyűlt eddig össze. Nagyrészt a hívek adományai- , ból, részint a 2008 őszén útjára indí­tott Évszázadok Muzsikája Hangversenysorozat közönség­adományaiból, valamint az ala­pítványnak felajánlott adóforin­tokból. - Évente hetven-nyolcvan ember ajánlja javunkra adója egy százalékát, ami három-négyszáz ezer forint - folytatja a kántor - Ha felajánlható adórészükből mind többen támogatnának he­lyi kezdeményezést, összefogva sokkal többet tehetnénk váro­sunkért.- Én négy év múlva nyugdíjba vonulok, nem valószínű, hogy addig megépül az orgona. Remé­lem, az utódom megéri és már az új hangszeren dolgozhat. - A jó­tékonysági koncerteken nincs megszabott belépődíj, nincs se szervezőiroda és reklámhadjá­rat, a hangversenyek fellépői en­Kis magyar orgonatörténet a barokk templom eredeti orgonájának korpuszát az ezer- nyolcszázas évek derekán készítette egy mezőtúri mester. A hangszert 1888-ban átépítették, de a második világháború alatt tönkrement, így az ötvenes évek első felében újratervez­ték, pneumatikus rendszerű orgonává alakították. Negyven éve már nem is építenek ilyen traktúrájú hangszert, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Megoldás le­het a játszóasztalt és az orgonaszek­rényt összekötő szerkezet elektro­mossá alakítása - a legtöbb helyen ezt is teszik a hangképzés helytelen módja azonban ettől nem változik. g>< a — Megkezdődtek a próbák a Cirókában Megkezdődtek a Macskaherceg­nő című előadás próbái a kecs­keméti Ciróka Bábszínházban. Kormos István - akit a gyerek­közönség verses meséiről, így például a Vackor-történetekről ismerhet - meséjét Vörös István József Attila-díjas költő írta báb­színpadra. A játék terét kitalál­ta és porondra emeli: Rumi László. A történet helyszíne Bölcs Leo országa, ahol a trónöröklés nagy kérdésében kellene dűlőre jutni. Persze nem marad el a próbaté­tel: azé lesz a királyi korona, aki megszabadítja a százéves átok alól a macskává bűvölt király­kisasszonyt. Az izgalmas meséhez a Kirá­lyi Zenekar szolgáltatja a muzsi­kát, amelynek tagjai: Tóth- Jázmin Andrea, Kormos Zsolt, Godina Koppány és Koncz Ger­gely, karmester Csörsz Rumen István. A bábokat és a kosztü­möket Fekete Dóra jegyzi, a da­rabban színpadra lép Aracs Esz­ter, Szegedi Barbara, Apró Ernő, Fülöp lózsef. A közönség február 13-ától lát­hatja az új produkciót. ■ Megjelent megyénk szépirodal­mi folyóiratának, a Forrás janu­ári száma. A szám élén a kilen- cek költőnemzedékének kiemel­kedő költője, Utassy József szere­pel. Utassy, aki egykoron a forra­dalmas Petőfit idézte Zúg márci­us című versében, most így ír: „Gyávul, öregszik a hajdani ifjú, hőskora távoli már”. A prózarovatból kiemelkedik a Kiskunfélegyházán élő írónő, Miklya Luzsányi Mónika Far­kasidő című novellája. Az írás rejtve a Petőfi Sándor születése körüli időket idézi fel. Szuromi Pál körkérdése a har­minc éve elhunyt nagy festő, Tóth Menyhért alakját mutatja be. A beszélgetés résztvevői, megtisztelő módon, Tóth Meny­hértet, Van Gogh és Csontváry stílusához és művészi nagyságá­hoz mérik. ■ Kecskeméti évfordulók és jubileumok Megjelent a Hírős Naptár 2009- es Évkönyve. A kiadvány Kecs­kemét elmúlt évét mutatja be év-, fordulók és jubileumok tükré­ben. Az évkönyv szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő refori mátusok, a 100 éve művésztele­pet alapító városvezetők és alko­tók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizédek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, or­vosok és pedagógusok. Akik egy­aránt igazolják Csoóri Sándor gondolatát: „A kecskemétiek két homokszem köré is eleven vilá­got tudnak elképzelni”. Az olva­sók az ő életükkel, törekvéseik­kel ismerkedhetnek meg.- Ezt a könyvet köldökzsinór­ként is felfoghatjuk, mely a múlt tápláló méhlepényéből kiindul­va a ma élőknek szilárd igazodá­si pontot, erős hitet ad, a gyökér- telenséget, az elbizonytalano­dást kivédő „ellenanyagokat” közvetíti. (...) Ezáltal folytonos­ságot tart fönn halottak és élők között, kapcsolatot lélek és lélek között - olvashatjuk dr. Pong- rácz József gyermekorvos könyv­höz írt köszöntőjében. ■ Bumeráng vagy 180 perc? rádiók Ezt kínálják reggel a munkába indulóknak A Magyar Kultúra Lovagjai gála Elismerés a kortárs irodalom támogatásáért A téma az utcán hever, esetleg a disznóólban, de ízlésem szerint az orrunkban semmiképp. Még akkor sem, ha az utóbbi napok­ban a rádiókban akadt erre is, arra is példa. A kérdés: vagyok-e annyira vagány csávó, hogy az izgasson fel az ötvenes éveit ta­posó rádióhallgató hölgy barátja turkálja-e az orrát, vagy ez ne­kem tök érdektelen. S ha a kér­désre válaszolni tudok, akkor el­dőlt, hogy a Kossuth Rádiót hall­gassam reggelente, vagy az egy hete ismét az egekbe kapaszko­dó Bumerángot. Rendben, ez egy szimpla álkér­dés, nem is lehet vitás, hogy a fi- kázás nem érdekel. Hogy törté­netesen a múlt hétfőn Bochkor Gáborék ilyen témával is foglal­koztak, az szívük joga, legfeljebb nem hallgatom tovább a Bume­rángot. Kereskedelmi rádiós vo­nalon alternatíva nincsen, mert a többiek rosszabbak a Bume­rángnál, ezért aztán szólhat a Kossuthon a 180 perc. A Bumeráng két hónapig szüne­telt, mert a tulajdonos elbukott az ORTT frekvenciapályázatán (a bíróság nem jogerős ítélete szerint jogtalanul), s ez idő alatt rákaptam Baló Györgyökre. Múlt hétfőn puszta kíváncsiságból hallgattam bele a Bumerángba, mivel durrantanak az újrakez­dők, de mint írtam már, az orr- turkálás véglegesen eldöntötte a versenyt. Igaz, a Kossuth a maga módján sokkal konzervatívab­ban rádiózik, de még olyan té­mából is képes érdekességeket kihozni, hogy a magyar disznó­ólakban EU-komfortosan érzik-e magukat a leendő májas és főleg véres hurkák. A magyar újságírásban jó ideje nyerésre áll a bulvár a minőség­gel szemben, nagyrészt azért, mert a minőség már messze nem a régi. Nem sokat veszítenék, ha arra fogadnék, hogy pár héten belül újra a Bumerángot hallgat­ják reggelente a legtöbben, s ha a népes táborból levonom ma­gam, attól még nem dől vissza a bulvárvilág. Legfeljebb én job­ban érzem magam, s ez sem utol­só szempont. m Sz. Cs. A Falvak Kultúrájáért Alapít­vány kuratóriuma a budapesti Uránia Filmszínház dísztermé­ben január 22-én a 14. Magyar Kultúra Napja gálaműsorában az idén is odaadományozta a Magyar Kultúra Lovagja címe­ket azoknak a művészeknek és népművelőknek, akik az el­múlt évtizedekben munkájuk­kal nagy mértékben segítették a falvak és vidék kulturális éle­tét. Ez alkalommal Bács-Kis- kun megyéből a hajósi népmű­velő Alföldi Albert és Kovács István József költők nyerték el a megtisztelő díjat. A pályázat­ra mintegy 150 társadalmi szervezet és önkormányzat ál­lított jelöltet. Kovács István József Pilinszky-díjas kecskeméti költő, a Magyar Kultúra Lovagja lányával, Csillával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents