Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-04 / 2. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ 13 LEVELEZÉS levelek Voltak, akiknek mindegy, mi az ajándék, a cél az volt, hogy örömöt szerezzünk, és ők is örömöt szerezhessenek ÍGY ÍRTAK OLVASÓINK Ilyenek az olvasóink, így élnek, ezt szeretnék. A Petőfi Népe decemberben két ajándékakciót is szervezett. A szerkesztőségbe érkezett levelek közül válogattunk. Tanulságos, olykor szívszorító sorokat olvashattunk. Összeállította: Rákász Judit és Szerdahelyi Csaba „A nyeremény elsősorban és legfőképpen a feleségem­nek okozna örömet. Mégpedig nagy örömet. Régóta ké­ri már, hogy javítsam meg a szobaajtókat, mert nyikorognak, és a hideget is beengedik. (Az előszobát nem fűtjük.) Pironkodva írom le: évek óta mondogatja, hogy milyen jó lenne, ha leemel­ném és megzsíroznám őket. Valahogy sosem került rá sor. Min­dig volt valami fontosabb. Ő meg csak mondja újra és újra, csen­desen, kitartó türelemmel. Nem veszekszik velem, pedig megér­demelném. Szép lenne, ha új ajtókkal köszönhetném meg, hogy akkor is szeret engem, ha ilyen figyelmetlen vagyok vele. De azt hiszem, ha nem nyerek, és végül mégiscsak én csinálom meg, ő akkor is nagyon örül majd.” „28 éves, egyedülálló, diplomás nő vagyok. Két évvel ez­előtt kisebb rész szülői segítségből, nagyobb rész hitel­ből vásároltam meg életem első lakását: egy VIII. emeleti, másfél szobás, lepukkant panelt. Csak annyi hitelt vettem fel, amennyire a lakásvásárláshoz szükség volt, hiszen így is éppen elég nehéz egy fizetésből törleszteni. Lakásfelújításra semmi sem maradt. Tu­dom, hogy sok gyerekes családban is elkel a segítség. De egyszer talán olyannak is kedvezhet a szerencse, aki most vágott bele az Élet nevű nagy kalandba, mégpedig egyedül. Higgyék el, nem kis bátorság kell hozzá.” „Tizenkét unokánk van, és hozzá egy régi kis házikónk. Mire felneveltük öt gyerekünket, az egykor takaros ház igencsak elhasználódott. Rendes felújításra soha nem volt pén­zünk. Inkább a gyerekek ellátására, taníttatására, öltöztetésére for­dítottuk, amink volt, és nem új szőnyegpadlóra vagy tapétára: Ta­lán még az ajtók bírták a legjobban a strapát, legalábbis eddig. Mert mióta megérkeztek az unokák - hála Istennek igen gyakran vannak nálunk -, és ismét van aprónép a házban, olyan ajtócsap­kodás szokott lenni, hogy csak azt nézzük, bajuk ne essen. Ha meg­nyernénk a játékot, olyan ajtókat választanánk, amelyikben nin­csen üveg. így nyugodtabban várnánk őket hétvégenként.” „Amennyiben én lennék az a szerencsés, aki megnyeri a karácsonyi ajándékot, nagyon boldog lennék, mert de­cember 20-án leszünk 55 éves házasok. Minden évben volt kará­csonyfánk alatta szerény ajándékkal. 80. életévünkben járunk, fá­radt szervezetünknek igen jólesne egy wellnesshét vagy -hétvége.” „A nagyobbik fiamat szeretném benevezni a játékba. A nyár elején veszítette el munkáját, azóta munkanélküli. 52 évesen nem tudni, talál-e helyet valahol. A családi élete koráb­ban sem volt példás, de amióta munkanélküli lett, még rosz- szabbra fordult. A felesége folyton marja, hogy semmi hasznát nem lehet már venni, miből fognak így megélni. Mintha nem bán­taná a lelkiismeret éppen eléggé. Talán ha karácsonyra meglep­hetné ezzel a szép nyereménnyel, megenyhülne iránta, és leg­alább az ünnep idején nem bántaná.” „Ha a fődíjra lennénk jogosultak, 2 db Notebook ké­szüléket kérünk táskával. Ha a további díjakra, ak­kor digitális fényképezőgépet kérünk ajándékba. (Három uno­kám van.)” „Gyermekeimnek és saját magamnak is örömet jelente­ne, ha nekünk kedvezne a szerencse. Két hónappal ezelőtt veszítettem el a férjemet autóbalesetben. Még csak 39 éves volt... Két kicsi lánnyal maradtam egyedül: 3 és 9 évesek. A kicsi még nem fogja fel, mi történt. Két hónappal édesapja halála után már csak ritkán kérdezi: „Apa hol jan?”. A nagyobbik lányunknak nehezebb, nagyon hiányzik neki az édesapja. Sokszor sír, olyankor elbújik, de én akkor is látom. Minden alkalmat igyekszem megragadni, hogy örömet szerezzek nekik, hiszen érezniük kell, hogy érdemes foly­tatni. Az édesapjuk is ezt szeretné, ebben biztos vagyok." „Nyugdíjas szüleim mindig spórolnak a fűtéssel. Sajnos olyan házban élnek, ahol harmonikaajtók vannak. Sem­mit sem szigetelnek, ráadásul olyan zajosak, hogy ha valaki hir­telen kinyitja, a szobában lévő ijedtében felugrik. Megérdemelnék a nyereményt, hiszen egész életüket végigdolgozták. Mindig ben­nünket, gyerekeket helyeztek maguk elé, nekünk segítettek. Én azzal próbálok segíteni nekik, hogy benevezem őket a játékba, hát­ha sikerül nyerniük.” „Feleségemet szeretném megajándékozni, a fődíj esetén egy magánklinikán teljes kivizsgálás és műtét, egyéb nyeremény esetén fogpótlás.” „Februárban felmondtak a munkahelyemen, áprilisban megműtötték, májusban újra megműtötték. Felépültem, de vizsgálatokra járok. Lányom egyetemre jár, az ő diákhiteléből és az én rokkantnyugdíjamból próbálunk megélni. Az álmom: elő­ször is egy fenyőfa, a lányomnak bútor. Köszönöm, hogy meghall­gattak, hogy valakinek elmondhattam.” „10 tagú a családom: 5 férfi és 5 nő. A férfiaknak fér­finak illő ajándékokat, a nőknek nőnek illő ajándéko­kat kérek tisztelettel.” „A 200 ezer forintos nyereményhez: 2 személyes össze­csukható heverő. A 30 ezer forintos nyereményhez: 4x4 m-es szobaszőnyeg.” „Kilenctagú családom, köztük öt unoka várja a kará­csonyt. Nyugdíjasok vagyunk, de vidámak. Minden családtag a születés- és névnapon kap valamilyen ajándékot, és együtt ünnepelünk.” „Családomnak kérnék ruhaneműt és élelmiszereket.” „Szeretnék egy új mosógépet és egy mosogatógépet kap­ni. Nagy a család, sokszor jövünk össze, három gyerme­ket neveltünk fel, és van már három unoka. Nagyon örülnénk egy fordítható tetejű televízióasztalnak vagy egy tálalókomódnak is, amibe jól lehet pakolni.” „Ha netán nyerek, Önökre bízom, hogy milyen aján­dékkal szereznek örömöt, mert mi mindennek tu­dunk örülni.” „Nekem csak egy célom lenne, hogy a családomnak örö­met szerezzek. Csak hasznos dolgokra költenénk, mint például burkolólap, faanyag, gáztűzhely. Természetesen a gyer­mekeim is választhatnának valamit, ami a szívük vágya. Most na­gyon fogom várni a sorsolást, hátha nekem jönne egy SMS.” „Magunkat lepnénk meg a férjemmel egy digitális fényképezőgéppel, hogy az unokánkról szuper képe­ket készíthessünk.” „Szeretném, ha a két kamasz gyerekét hosszú ideje egyedül nevelő lányunk meglepetésajándékban része­sülhetne. Sajnos mi nem igazán tudjuk támogatni őket, mert mindketten nyugdíjasok vagyunk igen csekélyke nyugdíjjal 38, illetve 45 év munkaviszony után. Tartós élelmiszert szeretnénk nekik kérni. Hiszen ők a mi családunk, és ez lenne számukra a karácsonyi ajándék.” „Édesanyámat meglepném egy izomstimuláló kis ké­szülékkel - a fájós derekára. A maradék pénzt feladnám a nálam sorakozó adománykérő csekkekre.” „Én egy 7 éves, első osztályos kisfiú vagyok, a 2 éves kisöcsémmel és a szüleimmel élek. Szeretném, ha én nyerném még ezt a játékot, de ha mégsem, az sem fog nagyon rosszul érinteni, mert a legkedvesebb ünnepem a karácsony, és ilyenkor nem az ajándék a legfontosabb, hanem az, hogy boldo­gan beszélgethessünk.” „A feleségem már két éve nyugdíjas, és nagyon vágyik egy számítógépre, melynek segítségével lehetősége nyíl­na az unokákkal való szorosabb kapcsolattartásra.” „A szerkesztőségnek békés, boldog karácsonyi ünnepe­ket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok erőben, egészségben. Kívánom, hogy minél több jó hírt tudjanak írni a Petőfi Népében a 2010-es esztendőben, visszaszorítva a gazdasági válságot, bűnözést, rossz politikai híreket.”

Next

/
Thumbnails
Contents