Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-04 / 2. szám

INTERJÚ Már vártunk, János, gyere be közénk! hajléktalan költő Harmadik verseskötetén dolgozik Oskolás János Négy évvel ezelőtt fordult meg a világ Oskolás János körül. A februá­ri hidegben a főtéri szökőkútnál gubbasz­tott. Nem volt hova mennie, nem várta senki, üres volt az üveg is. Magában imádkozott.- Nagy bajban lehetsz, ba­rátom, ha a Jóistenhez imád­kozol - mondta egy ismeret­len férfi, ahogy odaért mel­lém - meséli történetét Já­nos. Az egykori hajléktalan, alkoholista férfinak a közel­múltban jelent meg második verseskötete.- Elég nagy bajban vagyok, az igaz - mondtam neki, ő meg azt kérdezte, eljönnék-e a Kékkereszt Egyesületbe. At­tól függetlenül, hogy szakál­las volt, bizalmat ébresztett bennem. A Kékkeresztről nem tudtam semmit, de úgy voltam vele, hogy ennél rosz- szabb már lehet, úgyhogy ve­lük mentem. *«#• i A Magyar Kékkereszt Egye­sület - ahova Fodor Attila fel­hívta Jánost - az alkoholiz­musban és más szenvedélybe­tegségben szenvedőket segíti úgy, hogy a keresztyén hitben Isten szabadító erejét megis­merjék. Az első magyar Kék­kereszt Egyesület a 19. század végén jött létre, és - megszakí­tásokkal - egészen 1953-ig működött. A gyógyítómunka 1981-ben a Magyarországi Re­formátus Egyház Református Iszákosmentő Missziójának (RÍM) megalakulásával kez­dődhetett újra. 1993 óta önál­ló egyesületként folytatják te­vékenységüket, szoros együtt­működésben a RIM-mel.- Kedvesen fogadtak, pedig igencsak toprongyos voltam - meséli tovább talpra állásának történetét Oskolás János.- Megfogott a szeretetteljes János kálváriája tizenévesen kezdődött. Autószerelőnek készült, és I gyorsan megtanulta az idősebb kollégáktól, hogy jobban megy a munka egy-két felessel... légkör, meg is fogadtam, hogy legközelebb kimosakodva jö­vök. Úgy is lett: nem voltam teljesen józan, de tiszta ruhá­ban mentem. János kálváriája tizenévesen kezdődött. Autószerelőnek ké­szült, és gyorsan megtanulta az idősebb kollégáktól, hogy jobban megy a munka egy-két felessel. Aztán az egy-kettőből négy-öt és még több lett. A mű­helybe érkező sofőrök tudták, hogy gyorsabban kész a kocsi, ha egy-egy üveg alkoholt felej­tenek az ülésen. Az ivás tönk­retette az egészségét, megsza­kadtak családi és baráti kap­csolatai, elveszítette munka­helyét. A Kékkereszt segítsé­ge az utolsó pillanatban jött. - Nem tudtam hangosan imád­kozni, de a dalokban magamra ismertem - teszi hozzá. - Mak- kai László és Nemesvári József látta rajtam, hogy megfogott, amit hallok. Megkérdezték, nincs-e kedvem abbahagyni az ivást. Hogyne lenne?! Minden vágyam az! A Kékkereszt Egyesület se­gítségével János elutazhatott két hétre az egyesület dömösi központjába, elvonókúrára.- Úgy döntöttem, hogy az utolsó nap még iszom. A vasút­állomáson megvett 5 doboz sör Ceglédig sem volt elég. A Nyu­gatiban vettem bort, az Árpád hídnál elfogyott. Még vettem bort, aztán a dömösi kocsmá­ban ráittam még egy deci finn vodkát. El lehet képzelni, mi­lyen állapotban voltam. A test­vérek mégis azt mondták: „Már vártunk, János, gyere be!” Ez történt 2002. február 9-én déli negyed 1-kor. Azóta nem volt a számban alkohol. Estére beállt a delirium. Az erős reszketés három napig tartott.- Ott az a szokás, hogy min­den reggel más terít meg a testvéreknek mondja Oskolás Já­nos. - A harmadik napon kértem a portást, hogy kelt­sen fel ó-kor, hogy legyen időm ösz- szekészülni. Há­romnegyed 5 volt, amikor mennyei magasztos érzés ... töltött el, és az Útjézus hang­ját hallottam: „Ne' mindig másokra számíts, légy önma­gad!” Ahogy ez elhangzott, felkeltem, odamentem a tü­körhöz, és megborotválkoz­tam. Csak amikor befejez­tem, akkor vettem észre: hi­szen nem remegek. Öröm­könnyek szöktek a szemem­be. Azóta tudom, hogy nem lehet mindig mások segít­ségét várni. János két hetet töltött Dömö- sön, és büszkén mondja, hogy azóta csak munkahetekre és hitmélyítő hetekre ment oda. A hazatérés is biztatóan ala­kult. Hite, kitartása és lelki se­gítőinek támogatása megtar­totta őt választott útján. A meg­érkezés után két órával meg­volt az albérlet. A Máltai Sze­retetszolgálat, a református Kékkereszt és a katolikus test­ülte, kitartása és lelki segítői­nek támogatása megtartotta őt választott út­ján. A megérke­zés után két órával megvolt az albérlet. vérek segítségével bútor is ke­rült bele. Nem sokkal ezután a versek is megérkeztek.- Bármilyen rossz kedvem van, a versek felüdítenek, és általuk másokat is felüdíthe­tek. Szívből jön, a lélek által. Első versem a Szerető Uram cí­mű volt. Annak kapcsán is­merkedhettem meg Holczer Jó­zsef piarista atyával, aki sok versemet kijavította, az egyi­ket meg is zenésítette. Általá­ban kéthetente találkozunk, beszélgetünk a versekről. So­kat jelentenek ezek a beszélge­tések, ahogy a Kékkereszt ta­lálkozói is. János első kötetének terve azután valósulhatott meg, hogy díjat nyert Szentlélek madarai című versével. Ko­moly összefogás alakult ki an­nak érdekében, hogy a Nagy mélység című kö­tet nyomdába ke­rülhessen. Rigóné Kiss Éva, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Zombor Gábor polgármes­ter, Holczer János piarista szerzetes, dr. Varga Miklósné a Kékkereszt részé­ről, és az illusztrációkat készí­tő Dunszt István és RÓzáné Kal­már Nagy Ibolya mind-mind se­gített - tegyük hozzá: többek között. A második kötet a Wojtyla Könyvek sorozatban je­lent meg, és hamarosan össze­áll a harmadik is. És még egy fontos dátum: Já­nos 2006 nyarán újabb hitmé­lyítő héten járt Dömösön. Az első nap meglátta Dórát.- Gyönyörű, kedves, mosoly­gós szőke lány. Szépen lassan kerültünk közel egymáshoz. Versekkel udvaroltam neki - árulja el. - Dórika Debrecen­ben él, törékeny, pici teremtés. Patológusként dolgozik a kli­nikán, de közben tanul is, addiktológus szeretne lenni. Az én történetem is benne lesz a szakdolgozatában, mégpedig pozitív példaként: akinek sike­rült visszajönnie. Csak az segíthet alkoholista társán, aki maga is változik al-anon „Meg kellett tanulnom, hogy ez egy súlyos betegség, és a gyerekem nem egyedüli oka a problémájának” Sokak életét megkeseríti csa­ládtagjuk alkoholizálása. Ne­kik nyújt segítséget az úgyne­vezett Al-Anon csoport, melyet az alkoholbetegek hozzátarto­zói hívtak életre, és a névtelen alkoholisták közössége elvén működik. A világon több mint százhar­minc országban, mintegy 24 ezer Al-Anon csoport működik. Magyarországon jelenleg hu­szonhárom ilyen közösség lé­tezik, a kecskeméti majd’ tíz­éves. Elsősorban olyan embe­rek alkotják, akiknek minden­napi életét zavarja, hogy vala­mely családtagjuk alkoholista. Az érintettek nyíltan, őszin­tén mesélnek gondjaikról, ta­pasztalataikról. Az alkoholiz­must családi betegségnek tart­ják és hisznek abban: ha meg­változtatják hozzáállásukat, elősegíthetik a kényszerivó fel­épülését, normál életvitelét. Az egyik fiatalasszony ki­lenc éve tagja a kecskeméti csoportnak. Férje is éppen ki­lenc éve nem iszik, a névtelen alkoholisták csoportjában gyó­gyul és változik.- Az iszákos férjemre sem­miben sem számíthattam, mert megbízhatatlan volt, foly­ton bajba került, mindig „ügyelni” kellett a dolgaira - meséli a kétgyermekes édes­anya. - Amióta nem alkoholi­zál, megváltozott a személyisé­ge. Eleinte nehezen viseltem józan gondolkodását. Ebben kaptam segítséget a csoporttól. Azt is megtanultam elfogadni, hogy a gyógyuló alkoholista is beteg, és bár férjem évek óta nem iszik, mindig alkoholfüg­gő marad. Egy másik asszony harma­dik éve tagja a csoportnak, ne­ki apja, öccse, férje is alkoho­A családtagok viselke­dése is hozzájárulhat az alkoholizmus kiala­kulásához. lista volt, majd legkisebb gyer­meke is azzá lett. Alkoholizáló szüleitől elköltözött, férjétől el­vált. Gyermekét szerette volna megmenteni, így az anya tíz éven keresztül vitte orvostól orvosig, kényszerítette kezelé­sekre tinédzserkorú alkoholbe­teg gyermekét. Mindeközben családjuk szétzilálódott, pén­zük elfogyott. Az asszony maga is beteg lett, munkáját is fel kellett adnia. A beteg gyerme­ke kezelőorvosának tanácsára kereste meg az Al-Anon cso­portot.- Fontos felismerés volt, hogy a saját életemmel is tö­rődnöm kell - folytatja. - Meg kellett tanulnom, hogy az alko­holizmus egy súlyos betegség, a gyerekem pedig nem bűnös ember, és nem egyedüli oka problémájának. Én is - mint minden hozzátartozó - csak a saját életemen változtathatok, egy másik emberén nem. Sze­rencsére a gyermekem ma már nem aktív szerfogyasztó, gyó­gyulásában orvosával együtt mellette állunk, ebben már tudjuk segíteni. A csoporttagok azt mondják, az egyik legfontosabb, hogy el­fogadták: viselkedésük hozzá­járulhat családtagjuk alkoho­lizmusának fennmaradásához, és amíg maguk nem változnak, nem képesek segíteni beteg szerettüknek. ■ P. Zs. Együtt könnyebb AZ ALKOHOLFÜGGÖKET kezelő egészségügyi intézmények is javasolják, hogy a bete­gek hozzátartozói vegyenek részt az Al-Anon összejövete­leken. A kecskeméti csoport a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szol­gálat székházában (Fecske utca 20.) tartja gyűléseit, minden szerdán. a megyében Baján és Kisk& rösön is működik ilyen cso­port.

Next

/
Thumbnails
Contents