Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Megalázónak érzik a tompái kommandós akciót a határrendészek ► Folytatás az 1. oldalról Katus Károly, az érdekvédelmi szervezet elnöke hozzátette: az esetet felháborítónak tartja, és is­meretlen tettes ellen feljelentést tett a Szegedi Katonai Ügyészsé­gen, mely az ügyet aztán továb­bította a Központi Nyomozó Fő­ügyészségnek. Utóbbi hivatali visszaélés bűntette miatt vizsgá­latot indított ismeretlen tettes el­len, tisztázandó, hogy jogszerű­en jártak-e el a Kecskeméti Nyo­mozó Ügyészség munkatársai. Az ellenőrzés egyébként nem volt eredménytelen, hiszen a raj­taütés során két határrendésznél is találtak eurót (szolgálat köz­ben az átkelőhely dolgozóinál csak minimális összegű forint le­het). Az egyik megvesztegetett rendőr a pénzt a széke aljába, a másik a gázspraytartó tokjába rejtette el. Mindezt Katus is meg­erősítette, aki azzal is egyetért, hogy a korrupt határrendészeket vonják felelősségre. Viszont az ellenőrzés módját vitatja:- Nem kommandós akcióra van szükség a korrupció elleni harcban. Más módon, például ci­vil ruhás rendőrökkel is tetten lehet érni a megvesztegetett határrendészeket. Nem kellene megszégyeníteni viszont azokat, akik szabályosan végzik a mun­kájukat - jelentette ki.- Nem a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség kezdeményezte az ak­ciót, csupán együttműködött a rendőrséggel. Az ügyészek rész­vételére ilyenkor például a gya­núsítottak helyszíni kihallgatá­sa miatt van szükség - mondta el Szabó Ferenc, a megyei fő­ügyészség helyettes vezetője. Hozzátette: nem ez volt az első, és nem is az utolsó ilyen akció, bár nem nevezte túl gyakorinak a hasonló bevetéseket. Szabó Fe­renc azt is megerősítette, hogy vesztegetés megalapozott gyanú­ja miatt egy határrendész ellen büntetőeljárás indult, a rendőri fellépés mikéntjét azonban nem kívánta véleményezni. Nyíkos Tamás, a megyei rend­őr-főkapitányság sajtószóvivője lapunknak így nyilatkozott:- Konkrét gyanú miatt került sor az ellenőrzésre. Annak kez­detekor a határátkelőn utasfor­galom nem volt. Az átkelőhöz ér­kező utasok az akcióból csak kü­lönböző felszerelésű rendőrök je­lenlétét észlelhették. ■ Hraskó István Tizennégy éves a Gong 1996. január íi. Hat megyében hallgatják „a térség hangját” Együtt ünnepelt a csapat - A Gong Rádiónak ma már hat helyi szerkesztőségben dolgoznak munkatársai „Felejtsen el minden gon­dot, hallgassa a Rádió Gongot!” - Valószínűleg kevesen tudnák napra pontosan megmondani, mikor hallották első íz­ben a jól ismert szlogent. Ne törjék a fejüket: janu­ár 11-én múlt 14 éve, hogy a Gong Rádió meg­kezdte a műsorsugárzást. Rákász Judit Születésnapi ünnepségre gyűl­tek össze a napokban a Gong Rádió munkatársai.- 1995 augusztusában, a Hí­rős Napok rendezvénysorozat idején szólalt meg először a Gong Rádió, akkor még kísérle­ti adással - mondta Tőzsér Judit ügyvezető igazgató. - Az első igazi adásnap 1996. január 11- én volt, amikor pontban 16 óra­kor Keresztes Nagy Zsolt bekö­szönése után lejátszottuk a Nothing’s gonna stop us now, vagyis a Semmi sem állíthat meg bennünket című számot, ami azóta is a kedvenc dalom. A Gong Rádió ma már hat he­lyi szerkesztőséggel rendelke­zik. Az elmúlt 14 esztendő vál­tozásait jól érzékelteti, hogy az egykor négy munkatársbólálló szerkesztőség mintegy 50 fősre duzzadt, s a gongosok ma már Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja (balra) köszöntötte a születésnapos rádió vezetőit: Tőzsér Judit ügyvezető igazga­tót és Németh Ernő főszerkesztőt úgy kétmillió emberhez szól­nak. Hálózati rádióként hatókö­re hat megyére terjed ki: Bács- Kiskun, Pest, Csongrád, Békés, Szolnok, és a solti adó bekajy csolásával már Tolna megyében [ is hallgathatják „a térség hang­ját”. A központi szerkesztőség Kecskeméten van, de Nagykő­rösről, Csongrádról, Gyömrőről, Kecelről, Soltról és a környező településekről is adnak híreket a helyi stúdiók. ■ A Hírős Napok keretében szólalt meg először a rádió.- A Szonda Ipsos felmérése szerint is - immár hét éve - pi­acvezető helyzetben vagyunk a térségben fogható rádiók kö­zött. Komoly eredménynek te­kintjük, hogy megelőzzük az országos médiumokat is, célkö­zönségünk hűséges hozzánk, és számít ránk - tette hozzá Tő­zsér Judit. Emelt közüzemi díjakkal toppant be az új év Csemőbe Megemelte az ivóvíz-felhasználás és csatornahasználat és a köztisz­tasági szolgáltatás díját a csemői önkormányzat. A rendelet decem­ber végi meghozatalakor elhang­zott: az ivóvíz-szolgáltatónak, a Csemővíz Kft.-nek nincsenek tar­talékai fejlesztésre, s jelentős a la­kosságnál a kintlévősége. A díj­emelést indokolja az infláció, va­lamint a hálózat részbeni kihasz­nálatlansága is. A vízszolgáltatás eredménye ugyan jó, viszont a csatornaszolgáltatásban jelentős a vesztesége. Viszonylag kevés háztartás kötött a közműre, ugyanakkor akadnak porták, ahonnan illegálisan engedik a szennyvizet a kanálisba. Néhány képviselő javasolta a nem fizetők kikapcsolását a rendszerből, illet­ve azt, hogy a külterületi porták tulajdonosaitól követelje m6g az önkormányzat a házi derítők rendszeres ürítését. ■ M. J. Szolgáltatások Idei bruttó díjai Ivóvíz alapdíj, Ft/hó __-lakossági 465-k özületi 1645 Vízdí), Ft rrT- lakossági__________280- közületi 945 Csatornahasználati díj, Ft/m’- lakossági__________440- közületi 965 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZAT Többe kerül 'a lakhatás az új esztendőben Tíz százalékkal emelte a kun- szentmiklósi önkormányzat a tulajdonábban lévő lakások idei bérleti díját. A városban a Dózsa György utcában, valamint a Sza­badság téren vannak helyi köztu­lajdonban lakások. Közülük 4 je­lenleg üresen áll. A képviselő-tes­tület most is a bérleti piacon érté­kesíthető árakat szabott az ingat­lanok használatáért. Ez azt is je­lenti, hogy a bérek tartalmazzák azt a nyereséget, amit karbantar­tásra fordít a tulajdonos. ■ M. J. 2010. évi lakbérek Ft/m2/hó Szóig, lakás nem lakáscélra 1450 Összkomfortos 570 Komfortos 485 Félkomfortos 275 Komfort nélküli 120 forrás: Önkormányzat Félegyházi emlékezés az áldozatokra don-kanyar Nem csak mécseseket, tábortüzet is gyújtottak a hősökért Több helyszínen is megemlékez­tek Kiskunfélegyházán a máso­dik világháborús doni harcok­ban hatvanhét évvel ezelőtt el­esett magyar katonákról. Ezerkilencszáznegyvenhárom január 12-én kezdődött a máso­dik világháborúban a szovjet Vö­rös Hadsereg támadása a Don- kanyarban, melynek során szin­te teljesen megsemmisült a két­százezer fős 2. magyar hadsereg. A hatvanhét évvel ezelőtti ese­ményekre méltón emlékeztek a városban. Először a KÉSZ Aréna előtt lé­vő kopjafánál gyűltek össze az emlékezők, ahol Kovács József vezérőrnagy, a Magyar Honvéd­ség szárazföldi parancsnoka A Felsőtemetőben Talapka István plébános szólt az egybegyűltekhez mondott beszédet. A jelenlévők megkoszorúzták a hősöknek ál­lított kopjafát, majd átvonultak az Öreglaktanya elé, ahol az em­léktáblánál helyezték el az emlé­kezés virágait. A Felsőtemetőben lévő sírok­nál Talapka István plébános szólt az egybegyűltekhez. El­mondta, hogy a mai napig nem lehet pontosan tudni, hány kato­na vesztette életét a doni áttörés­nél. Arra kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a hősökért. Beszéde után koszorúkat és mé­cseseket helyeztek el az emlék­műnél, majd a hagyományokhoz híven tábortüzet gyújtottak. A lángok a magasba csaptak, miközben trombitán szólt a Szó­Katonai tiszteletadás a hősök emlékére zat. Az egyik jelenlévő meg is je- ilyen tűznél melegíthették volna gyezte, mit nem adtak volna meg átfagyott kezüket... 1943-ban a magyar katonák, ha ■ Szentirmay Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents